Jézus mikor született?

A Biblia szerint Krisztus születése Heródes király idejében történt. Bármilyen lexikonban elolvashatjuk azonban, hogy Heródes Kr. e. 4-ben halt meg. Ezt a dátumot egy olyan lázadás időpontjának megállapításából tudjuk, amelyről Josephus Flavius számol be A zsidók története c. munkájában. A lázadás Jeruzsálemben tört ki Heródes életének vége felé, mert a rómaiak egy aranyozott sast függesztettek ki a templom főkapuja fölé. Heródes leverte a lázadást, a vezetőket máglyára küldte. Azon az éjszakán holdfogyatkozás volt.

A csillagászok bármilyen időszakra és földrajzi helyre ki tudják számítani a múlt és a jövő hold- és napfogyatkozásait, így megállapították, hogy ebben az esetben vagy egy Kr. e. 5-ös, vagy egy évvel későbbi esemény jöhet szóba. Az előbbi sokkal látványosabb, ezért feltűnőbb volt. A történelmi források alapján a lázadás és Heródes halála között - amely a zsidó húsvét előtt következett be - még több hónapnak kellett eltelnie. Így - mivel a Kr. e. 5-ös fogyatkozás ősszel volt - valószínű, hogy Heródes Kr. e. 4 húsvétja előtt halt meg. Jézusnak pedig ezek szerint Kr. e. 4 előtt kellett megszületnie, ami jól összevág az Augustus uralkodásának évei körüli problémával.

A kérdéses időtartam másik végének behatárolásához is meríthetünk adatokat a Bibliából. Lukács evangéliumának második része így kezdődik: Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó.

Ezek alapján a Kr. e. 8-ban kiadott császári rendelet jöhet szóba. Augustus összesen három összeírást (vagyonösszeírást és népszámlálást) rendelt el uralkodása alatt - ezt az ankarai Augustus-templom falán lévő felirat tanúsítja. Aki ismeri az Újszövetséget, jól tudja, hogy Jézus akkor született, amikor József és Mária Betlehem városába mentek, hogy összeírják őket. Összegezve az elmondottakat: Krisztusnak Kr. e. 8 és 4 között kellett megszületnie. Az eseményt csodálatos égi esemény kísérte.

Az egyik bibliai beszámoló pontosen erről szól.

Így kezdődik: "„Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett...(Lukács 2:8–14)

Igen, a téli hónapokat kizárja szinte mindenki. De azért lehet pontosabbat mondani erről. Persze nem azzal a céllal, mintha fontos lenne Jézus születésnapjának az ismerete, vagy megünneplése mert nem az!

Ha ma felolvasnád azt a fenti beszámolót egy átlagos izraelinek, és megkérdeznéd tőle, az év melyik szakában lehet ez, valószínűleg azt válaszolná: „Valamikor április és október között.” Miért? A válasz egyszerű. Novembertől márciusig hideg és esős évszak van Izraelben, és december 25. természetesen télidőre esik. A pásztorok nem éltek volna a szabad ég alatt, éjszaka a mezőn őrködve a nyájuk mellett. Betlehem, ahol Jézus született, magasabban helyezkedik el, és csak néhány km-re van Jeruzsálemtől. Még azokban az években is, amikor az időjárás kevésbé szélsőséges, a tél folyamán itt meglehetősen hideg van éjszaka (Mikeás 5:2; Lukács 2:15).

A Biblia egy prófécián keresztül megmutatja az évnek azt az időszakát, amelyben Jézus született. Hol teszi ezt?

Dániel könyvének 9. fejezetében találjuk az egyik leglenyűgözőbb próféciát a Messiással kapcsolatban. Leírja mind az eljövetelét, mind a halálban történő kiirtását, amely gondoskodott a váltságáldozatról a bűnért való engesztelésre, és megszilárdítja az alapot az engedelmes emberek számára, hogy ’örökké tartó igazságot’ nyerjenek (Dániel 9:24–27, Úf; vö. Máté 20:28). E szerint a prófécia szerint, mindez egy 70 évhetes időszakon belül teljesedik be, az i. e. 455. évtől kezdődően, amikor kiadták a Jeruzsálem újjáépítésére vonatkozó parancsot. (Nehémiás 2:1–11). Az ebben a próféciában szereplő időfelosztásból kivehető, hogy a Messiás a 70. évhét elején fog feltűnni. Ez akkor történt, amikor i. sz. 29-ben Jézus megkeresztelkedésre jelentkezett, hivatalosan megkezdve messiási szerepét. „A hét felén”, vagyis három és fél év múlva, a Messiást kiirtják, ezáltal vetve véget a Mózesi Törvényszövetség alatti valamennyi áldozat értékének (Zsidók 9:11–15; 10:1–10).

Ez a prófécia rávilágít arra, hogy Jézus szolgálata három és fél év hosszúságú volt. Jézus a Pászka idején halt meg, niszán 14-én (a zsidó naptár szerint), i. sz. 33 tavaszán. Az ennek megfelelő dátum abban az évben április 1. lenne (Máté 26:2). Ha visszaszámolunk három és fél évet, akkor ez i. sz. 29 október elejére helyezi a megkeresztelkedését. Lukács arról tájékoztat minket, hogy Jézus közel 30 éves volt megkeresztelkedésekor (Lukács 3:21–23). Ez azt jelentené, hogy Jézus születése szintén október eleje körül volt. Lukács beszámolójával összhangban, a pásztorok az évnek annak a szakában még kint voltak „a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett” (Lukács 2:8, Úf).

Tehát a Bibliai kronológiai bizonyítékok őszre teszik Jézus születését!

Kevés okunk van kételkedni abban, hogy Jézus első követői, akik zsidó származásúak voltak, nem ünnepelték az ő születésnapját. Az Encyclopaedia Judaica szerint „a születésnap megünneplése ismeretlen a hagyományos zsidó szertartásokban”. A korai keresztények bizonyosan nem vettek át egy ilyen ünnepet. Ahelyett, hogy születését ünnepelték volna, tiszteletben tartották Jézus parancsát, hogy emlékezzenek meg a haláláról, amelynek időpontja kétségbevonhatatlan volt számukra — nevezetesen niszán 14. (Lukács 22:7, 15, 19, 20; 1Korinthus 11:23–26).

Nyilván ezért sem került feljegyzésre a bibliában ennek az eseménynek a dátuma. Annak ellenére, hogy rengeteg más eseménynek pedig pontos dátumot adtak.