Ki vagy mi tulajdonképpen a Krisztus?

Részlet a Wikipédiából:

A Krisztus a görög Χριστός (Khrisztosz) magyar alakja, mely a héber מָשִׁיחַ (Mossíaḥ, Māšsîªḥ, Mesiekh; magyarul Messiás) szó tükörfordítása. Jelentése: „felkent”: az Ószövetségben a papokat és a királyokat olajjal kenték fel, mely aktus isteni megbízatásukat jelképezte. Eredetileg méltóságnév volt, mely a kereszténységben gyakorlatilag tulajdonnévvé vált. Keresztény értelmezés szerint a felkenéshez használt olaj a Szentlélek jelképe. Jézus megbízása nevéből eredő feladatára, illetve felkenése Messiássá az evangéliumokban több helyen is tetten érhető: Márk 1-9/11; 14-3; Lukács 7-46. Mivel a Felkentet, mint királyt és főpapot is várták már abban az időben más – más módon az akkori zsidó irányzatok, ezért elvárható volt a Dávidi – királyi születési vonal mellett, hogy papi származást is igazolni lehessen számára. Jézus esetében Pál rámutat arra, hogy ő Melkisédek rendje szerint ennek az elvárásnak is megfelelt: Zsidókhoz írt levél, 5-6/10; 6-20; 7-17.

Hórusz.

Krisztus egyébként vallási vezető, Megváltó, szabadító. A szó azt jelenti, felkent, görög eredetű. Viszont maga a Jézus-legenda nagyon sok elemében kísértetiesen hasonlít a Hórusz-legendára. És ez utóbbi volt előbb.

János evangélium első fejezete adja meg erre a választ, kérlek olvasd mondatonként, és nagyon lassan:

"Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.

Ez kezdetben az Istennél volt.

Minden őáltala lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.

Őbenne volt az élet és az élet volt az emberek világossága:

És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadja be azt.

(...)

"A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.

Az övéi közé jött, és az övéi nem fogadták be őt.

Akik pedig befogadták őt, hatalmat adott azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak akik az ő nevében hisznek.

(...)

És az Ige testté lett és lakozott mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét) aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal.

(...)

Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által LETT. (kiemelés tőlem)

Az Istent soha senki nem látta, az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelében van, az jelentette ki Őt."

Tehát a Krisztus tulajdonképpen Isten igéje (azaz logosza, akik a logosz szó további jelentéseire kíváncsi, nézze meg a wikin) teremtő szava, ami által Isten teremtett mindent. Isten kebelében lakozott ez a szó és ő maga is Isten volt. Őbenne van az élet és a világosság. De a világ persze nem fogadja be. Isten egyszülött fia (only begotten son) tehát az Atya Őt "szülte" azaz önmagából bocsátotta ki, a saját kebeléből szakította ki, hogy teremtsen általa. Ezért csakis ő jelentheti ki az Atyát, az angyalok sem, és senki más.

Ja, és még annyit annak, aki szerint Hórusz az eredeti és Jézus valamiféle utánzat, hogy a kettő annyira messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Íme, döntsétek el ti:

"A gyermek Hóruszt, akit csecsemőkorában Hathor tehén táplált, megmarta egy skorpió, amikor a Nílus nádasában játszott. A hazatérő Ízisz elkeseredetten fohászkodik testvérével, Nebethettel Ré istenhez kisfia élettelen teste mellett. A nap-bárka megáll a fényes egekben. Ré isten sietve elküldi Thot istent a földre, s az íbiszfejű istenségnek - minden titkos tudását latba vetve - sikerül életre keltenie Hóruszt. A fiú a mocsárvidéken, Széth elől bujkálva sólyomként nő fel viszontagságok közepette. Mikor már ifjonti ereje teljében járt, Ozirisz rövid időre visszalátogatott a földre, s felfegyverezte fiát és megtanította neki a kemény harc technikáját. Hórusz gyorsan tanult, hisz égett a vágytól, hogy bosszút álljon apja gyilkosán. E bosszúálló harcról szól Hórusz és Széth története."

Ami pedig a születését illeti, Ízisz a saját testvére holtestével követett el nekrofíliát, ebből született Hórusz:

"A kezdetekkor Ozirisz feleségével Ízisszel, aki a húga volt, bölcsen uralkodott Egyiptomban. Megtanította az embereket az írásra is. Testvére Széth azonban megirigyelte hatalmát és csináltatott egy fenséges ládát. Egy lakomán kijelentette, hogy azé lesz a láda, aki pontosan kitölti azt. Amikor Ozirisz is kipróbálja, rácsapja a láda fedelét és a Nílusba dobja. Ízisz a holttest keresésére indul, meg is találja, de végül Széth feldarabolja és szétszórja a holttest darabjait. Ízisz ezért mindenhol gyászolja szeretett férjét, összeszedi testének darabjait és életre kelti; Ozirisz így az alvilág ura lesz, aki megítéli a holtakat. Halála után nemzi Hóruszt. Hórusszal Ízisz sokáig a mocsarakban bujkált, hogy elrejtse a gyermeket Széth elől; Hórusz felnőve bosszút állt apjáért. A mítoszt részletesen lásd itt: Ozirisz-mítosz."

Ennyit erről.