Ahhoz, hogy MANAPSÁG valaki az egyházban karriert fusson be, kell megfelelő iskolai végzettség (teológia)? Vagy ha valaki 8 általánossal papnak áll, akár pápa is lehet belőle később?

Igen, végül is jól mondták a szociológián. A trienti zsinat óta szemináriumban képzik a papokat, de oda is bekerülhetett parasztgyerek, ha előtte taníttatták. Nem a származást nézték. Aztán ha tehetséges volt, akkor feljebb juthatott.

Ma mivel kell az érettségi, ezért nyilván 18 év fölött kell lenni. Teljesen nincstelen is mehet papnak, csak legyen rá alkalmas. Szerintem egy érettségi bizonyítvány ma már azért nem egy olyan nagy dolog, hogy ne lehessen letenni.

Amúgy meg pl. szerzetes meg bárki lehet, ahhoz nem kell teológiai végzettség.

Kedves Kérdező!

A hierarchiából nem lehet karrier, ugyanis az egy felülről építkező dolog. Csak akkor lehetett belőle azt csinálni, amikor a német császár - mint keleten a bizánci - bizonyos egyházi jogokat kapott. Ez azonban ellentétes volt az Egyház hagyományával.

Alapvetően három apostoli hivatal létezik: a legrégebbi és legkisebb a diakónia (ApCsel 6,1-6; 1Tim 3,8; Fil 1,1), a másik a presbitérium (ApCsel 20,28; 1Tim 5,17; Tit 1,5; Jak 5,14), és a episzkopátus vagy püspöki hivatal (Fil 1,1; 1Tim 3,1; Tit 1,7).

A kora-ókori kereszténységben a diakónusok voltak a püspökök legbizalmasabb személyei, követői, segédkezői. Szintén a püspök alá tartoztak, de mondjuk ők is kiszolgáltatták az Eukharisztiát, ők is tanítottak, a presbiteri testület hallgatta meg a bűnösöket (ld. A. Szent Ignác), és a betegek kenetét is ők szolgáltatták ki (Jak 5,14).

Ha a püspök meghalt, általában a helyi hívek és a presbitérium közös döntéssel kiválasztottak egy jelöltet a diakónusok közül; azután - több helyi kódex hiteles vallomása szerint is - a közeli egyházközösségek püspökei odamentek, és azt a jelöltet kézrátétellel püspökké tették. A rabszolgákon kívül, akiket csak azért nem tehettek vezetővé, mert valakihez tartozott, bárki lehetett püspök.

Nyilván ma a dolog úgy áll, hogy egy-két év diakónusi próbaidő után máris áldozópappá szentelnek. De a püspökséghez is a leghosszabb az út, és még ha valaki püspöki méltóságot el is nyeri, nem biztos megyéspüspökké válasszák. Amiből felfele jön az archiepiscopus, a "főpüspök", magyarul az érsek, azután a kardinális, vagyis a bíboros és a rengeteg bíboros közül megválasztanak a konklávén egy pápát.

A választás eredménye úgymond kiszámíthatatlan. És a pápáknak hatalmas felelősség esik a nyakukra. Egy milliárdos számú híveket meghaladó Egyházat kell vezetni úgy, hogy figyelnünk kell a skizmákra meg az eretnekségekre...

Egyik köztes kérdésedre: aki szerzetesnek áll, és nincs érettségije, ha pap szeretne lenni, általában már rendtagként esti gimnáziumot végez, érettségizik, aztán teológiát tanul. Személyesen több ilyen példát is ismerek.

Bizonyos rendek viszont nem engedik a tagjaiknak, hogy papság után püspökké szenteljék őket, rendfüggő, hogy valaki szerzetesként az egyházi hierarchiában meddig juthat.