A vallás egyenlő a passzív habitussal?

"A vallás egyenlő a passzív habitussal?"

A "habitus", ha ezen valami jellegzetes viselkedésmódot értesz, az egyének pszichológiai tulajdonsága. Vannak passzív és aktív emberek. A vallási tanok csak utólagos magyarázatok, ürügyek ehhez.

"mindent el kell fogadni úgy ahogy van, mert Isten azt úgy akarja?"

Ezek között nincs összefüggés. A muszlimok szerint pl. minden azért történik, mert Isten úgy akarja, mégis pl. dzsihádot folytatnak, nem törökülésben malmoznak egész nap. A buddhistáknál meg nincs Isten, mégis a passzivitást hirdetik.

"A vallás általában azt jelenti az egyén számára, hogy nem képes önálló világképet alkotni, egy mások által kreált, kész világnézetet fogad el az illető, az esetek többségében minden kritika nélkül. "

Ez azért vicces, mert vallásból van vagy 1000-féle, ráadásul az átlagos hívő egyiket sem bírja jól követni, hanem keveri, variálja, így végső soron annyi vallás van, ahány vallásos ember. Miközben az ateisták világnézete a leglényegesebb pontokon tökegyforma (Dawkins, Dennett és az összes többi között minimálisak a különbségek), és ünneplik magukat, hogy ők az önállóan gondolkodók, míg a vallásosak birkák.

09:07

A "vallásos"-t a legtöbb ember nem állítja szembe az "istenhívő"-vel (hiszen az istenhívők vallásosak, és az esetek nagy részében ez fordítva is igaz), csak egyes (új)protestáns szekták mániája ez. Ne várd el, hogy mindenki automatikusan úgy értelmezze a szavaidat, ahogy azt a szektádban szokás.

A legtöbb vallás pont hogy mozgósítani igyekszik a híveit. Jó példa erre a dzsihád, vagy voltak a keresztes háborúk. Vagy ha hétköznapibb példa kell: a jó keresztény segít felebarátján, adakozik, ételt oszt, mikor hogy. Ha a passzív habitust szorgalmazná a vallás, akkor a jó keresztény azt mondaná: "hát barátom, szomorú hogy hajléktalan vagy, de nem teszek semmit, mert ez Isten akarata".

Vannak ugyan passzív vallások, mint az indiai hinduizmus, buddhizmus, de ezek inkább a szabályt erősítő kivételek. A legtöbb vallás inkább aktivizálni igyekszik a követőit.

Nem, az inkább az ázsiai vonulatra jellemző. A lélekvándorlás tana teszi passzívvá az indiaikat, mert ugye mindenki megérdemli amit kapott, majd a következő életben jobb lesz. A buddhisták szerint meg minden illúzió, akkor meg minek gyötörni magunkat? A taoizmus ugyan ez: aki cselekszik, elrontja.

A nyugati ember habitusa nem ilyen, így vallás ide vagy oda, itt fejlődött a legjobban a tudomány és a technika.