Mi a Szentlélek káromlás?

Nem tudom. Gondolom volt már lelkiismeretfurdalásod.

Szerintem az, amikor tudod, hogy rossz, gonosz dolgot fogsz tenni valakivel és direkt, szándékosan megteszed azt a tett, csak hogy mutasd, de nem vagy jó. Amikor ártatlanokat ölsz, Isten nevében (inkább gonoszságból, nem primitivségből). De csak tipp.

A Szentlélek elleni bűn NEM a szándékosan elkövetett bűn, hiszen a Biblia azt nem tartja megbocsájthatatlannak.

Zsolt 107: 10Vannak, akik sötétségben ültek, a halál árnyékában, nyomorultan vasra verve, 11mert engedetlenek voltak Isten parancsával szemben, megvetették a Felséges döntését. 12Ezért szenvedéssel törte meg szívüket, elbuktak, nem volt segítőjük. 13De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította őket szorult helyzetükből. 14Kihozta őket a sötétségből, a halál árnyékából, köteleiket pedig letépte.

A Szentlélek elleni bűn világos: az, hogy látták, hogy Jézus a Krisztus. Mégis, saját hatalmi pozíciójukat féltették és nem engedelmeskedtek Istennek. A megtérés az ember szívének döntése. Ha valaki nem AKAR megtérni, azt Isten nem kényszeríti. Megmaradhat a bűnben és elkárhozhat.

Nincs semmi olyan bűn, akár szándékos, akár nélküli, amit Isten ne bocsájtana meg készséggel a Hozzá térőknek. hiszen nem az a célja, hogy meghaljunk a bűnben, hanem hogy kimosson, megváltson, és megszenteljen, hogy életet adjon nekünk.

Az általad beidézett igeversekből elég egyértelmű egy következtetés:

Tudjuk, hogy Jézus természetesen az Atya hatalmával, a Szent Szellem által bocsátott meg bűnöket, gyógyított betegeket, űzött ki démonokat.

Az írástudók azonban azt állították, hogy démoni erők által teszi mindezeket. Tehát EZ a Szentlélek káromlása: az Ő cselekedetét a sátánnak tulajdonítani. Ezért is kell óvatosnak lenni a különféle jelenségek megítélésénél, nehogy beleessünk ebbe a hibába. Nem arról van szó, hogy nem lehet megkérdőjelezni, vagy egy-egy alkalommal kételkedni; de amiről nem tudunk teljesen biztosat, arról inkább ne alkossunk elítélő véleményt.

Szó sincs arról, hogy ne alkothatnánk véleményt valamiről. Pál apostol egyenesen gyilkolta a keresztényeket.

Határozott véleménye volt. Megköveztette Istvánt!

Aztán mégis megbocsájtották neki, hiszen nem sokan ismerték meg annyira Isten kegyelmét, mint éppen ő.

Úgyhogy lehet véleményt alkotni. Szeretetben, mert az is fontos.

Jó, persze, így is lehet érteni. De én inkább arra gondoltam, amikor egyes személyek vagy felekezetek határozottan ragaszkodnak egy-egy állításhoz, pl. ahhoz, hogy a jelek és csodák az apostolok kora után megszűntek; ebben a JT-k odáig el mernek menni, hogy ezeket a hamis vallások ismérveinek állítják be. Pedig a Bibliában sehol nincs pontos dátum, de még csak utalás sem arra, hogy jelek és csodák kizárólag az első században lehetnek. A Korintusi levélre szoktak hivatkozni, ami tényleg írja, hogy mindezek meg fognak szűnni; igenám, de az is ott van, hogy mikor: amikor eljön a teljesség... Ezt valahogy mindig elfelejtik hozzáolvasni, vagy én nem is tudom...

Vagy ott vannak a karizmatikus gyülekezetekben a különböző megnyilvánulások, amelyeket a gyülik és a tagok a Szent Szellem működésével magyaráznak; némely kívülállók pedig odáig merészkednek, hogy abszolút általánosítva démoninak tartják mindezeket.

Én azt gondolom, hogy vannak / lehetnek emberi és egyéb tényezők is, de nem szabad egyértelműen és folyamatosan hangoztatni ilyesmit.