A szentlelek egy Isteni szemely?

A Biblia írja:

Csel. 28,25

Mivel pedig nem egyezének meg egymással, eloszlának, miután Pál ez egy szót mondá: Jól szólott a Szent Lélek Ésaiás próféta által a mi atyáinknak, mondván:

Csel. 28,26

Eredj el a néphez és mondd: Hallván halljátok, és ne értsetek; és nézvén nézzetek, és ne lássatok!

Itt látod, hogy Pál a Szent Lelket azonosítja azzal, aki Ésaiáshoz szólt, Ésaiáshoz pedig Isten szólt.

Akkor:

Csel. 5,3

Monda pedig Péter: Anániás, miért foglalta el a Sátán a te szívedet, hogy megcsald a Szent Lelket, és a mezőnek árából félre tégy?

Csel. 5,4

Nemde megmaradva néked maradt volna meg, és eladva a te hatalmadban volt? Miért hogy ezt a dolgot cselekedted szívedben? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek.

Itt szintén látható, hogy Anániás a Szent Léleknek, ugyanakkor Istennek hazudott.

Továbbá Jézus beszélt arról is, hogy az Atya, és a Fiú káromlására van bocsánat, míg a Szent Lélekére nincs...

Az itteni kérdésben van 'néhány' Ige, hogy mi mindent tanít Isten Igéje a Szent Szellemről:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

Szia!

A Szentlelket nem tudjuk testi alakban elképzelni, és a Szentírás sem szól ilyesmiről vele kapcsolatban. Tény, hogy a Szentírás számos helyen az Atya és a Fiú Lelkének mondja őt. Mindazonáltal egyértelműen személyi tulajdonságokkal rendelkezik az Írás szerint:

Dönt, akar:

1 Kor. 12.8-11: Némelyiknek ugyanis bölcseségnek beszéde adatik a Lélek által; másiknak pedig tudománynak beszéde ugyanazon Lélek szerint; Egynek hit ugyanazon Lélek által; másnak pedig gyógyítás ajándékai azon egy Lélek által; Némelyiknek csodatévő erőknek munkái; némelyiknek meg prófétálás; némelyiknek pedig lelkeknek megítélése; másiknak nyelvek nemei; másnak pedig nyelvek magyarázása; De mindezeket egy és ugyanaz a Lélek cselekszi, osztogatván mindenkinek külön, amint akarja.

Fedd, feltár:

Ján. 16.8: És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében.

Késztet, esedezik:

Róm. 8.6: Mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata pedig élet és békesség.

Róm. 8.26-27 Hasonlatosképen pedig a Lélek is segítségére van a mi erőtelenségünknek. Mert azt, a mit kérnünk kell, a mint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért.

Megszomorítható:

Ésa. 63.10: Ők pedig engedetlenek voltak és megszomoríták szentségének lelkét, és ő ellenségükké lőn, hadakozott ellenök.

Eféz. 4.30: És meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Lelkét, a ki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára.

Hazudni lehet neki: Csel. 5.3-4: Monda pedig Péter: Anániás, miért foglalta el a Sátán a te szívedet, hogy megcsald a Szent Lelket, és a mezőnek árából félre tégy? Nemde megmaradva néked maradt volna meg, és eladva a te hatalmadban volt? Miért hogy ezt a dolgot cselekedted szívedben? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek.

Vígasztal:

Ján. 14.16-17 És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Lelkét: a kit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad.

Vizsgál, kutat:

1 Kor. 2.10-11 Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is. Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke, a mely ő benne van? Azonképen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke.

Oktat:

Neh. 9.20 És a te jó lelkedet adád nékik, hogy őket oktatná; és mannádat nem vonád meg szájoktól, s vizet adál nékik szomjúságokban.

Ján. 14.26 Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek.

Ján. 16.13-15 De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek. Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek. Mindaz, a mi az Atyáé, az enyém: azért mondám, hogy az enyémből vesz, és megjelenti néktek.

Szól, üzenetet közvetít:

2 Sám. 23.2: Az Úrnak lelke szólott én bennem, és az ő beszéde az én nyelvem által.

Csel. 1.2 Mind a napig, melyen fölviteték, minekutána parancsolatokat adott a Szent Lélek által az apostoloknak, kiket választott vala magának.

Csel. 8.29 Monda pedig a Lélek Filepnek: Járulj oda és csatlakozzál ehhez a szekérhez!

Csel. 10.19-20 És a míg Péter a látás felől gondolkodék, monda néki a Lélek: Ímé három férfiú keres téged: Nosza kelj fel, eredj alá, és minden kételkedés nélkül menj el ő velök: mert én küldöttem őket.

Csel. 11.12 Mondá pedig nékem a Lélek, hogy menjek el velök minden kételkedés nélkül. Eljöve pedig velem ez a hat atyafi is; és bemenénk annak az embernek a házába:

Bizonyságot tesz:

Nehem. 9.30 És mégis meghosszabbítád felettök kegyelmedet sok esztendőkön át, s bizonyságot tevél ellenök lelkeddel, prófétáid által, de nem figyelmezének; annakokáért adád őket a föld népeinek kezébe.

Ján. 15.26-27 Mikor pedig eljő majd a Vígasztaló, a kit én küldök néktek az Atyától, az igazságnak Lelke, a ki az Atyától származik, az tesz majd én rólam bizonyságot. De ti is bizonyságot tesztek; mert kezdettől fogva én velem vagytok.

Róm. 8.15-16 Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, a ki által kiáltjuk: Abbá, Atyám! Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.

Gyűjt:

Ésa. 34.16 Keressétek meg majd az Úr könyvében, és olvassátok: ezeknek egy hijjok sem lesz, egyik a másiktól el nem marad; mert az Ő szája parancsolta, és az Ő lelke gyűjté össze őket!

Választ:

Csel. 20.28 Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett.

Tanít és vezet (Krisztus és a Lélek együtt küldetett ezzel a céllal):

Ésa. 48.16-17 (Krisztus beszél) Közelgjetek hozzám, halljátok ezt, nem szóltam eleitől fogva titkon! mióta ez történik, ott vagyok! És most az Úr Isten engem küldött, és az ő lelkét.

Így szól az Úr, Megváltód, Izráelnek Szentje: Én vagyok az Úr, Istened, ki tanítlak hasznosra, és vezetlek oly úton, a melyen járnod kell.

Irányít

Mát. 4.1 Akkor Jézus viteték a Lélektől a pusztába, hogy megkisértessék az ördögtől.

Bölcsességgel teljes

Ésa. 40.13 Kicsoda igazgatta az Úr lelkét, és ki oktatta Őt, mint tanácsosa?

Mindezeken felül "neve" van a Szentléleknek, Jézus Krisztus egyenrangú isteni személyként sorolta őt az Atya és a Fiú mellé nagy misszióparancsában (Mát 28,19), amint erre már utalt egy korábbi hozzászóló is.

Külön ki kell emelnünk egy igét a személyes tulajdonságok vonatkozásában: "Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke, amely őbenne van? Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke." (1Kor 2,11) Eszerint a Szentlélek éppúgy "tudja Isten minden dolgát", mint ahogy a mi emberi lelkünk "tudja minden dolgunkat". Ennek az Igének a fényében gyakorlatilag lehetetlen nem elfogadni a Szentlélek személyességét, személy voltát.

Többfajta álláspont is létezik a Lelket nem személynek valló irányzatok között. Az egyik állítás szerint a Szentlélek az Atya és a Fiú Lelke, azaz nem önálló, külön személy. A másik állítás szerint viszont a Szentlélek nem is személy, hanem "erő, kisugárzás, befolyás". Van, ahol egyszerre vallják a kettőt. Ha a Szentlélek az Atya és a Fiú Lelke, akkor nem lehet egyidejűleg személytelen, hiszen Isten nem személytelen. Isten Lelkét, az ember lelkéhez hasonlóan a személyiség hordozójának mondja az Ige. Tehát ha a Szentlélek az Atya és a Fiú lelke, akkor nem lehet személytelen, vagy fordítva, ha személytelen erő, vagy befolyás csupán, akkor nem lehet azonos az Atya és a Fiú Lelkével. Mert az egyik állításnál a személyesség a lényeg, a másiknál a személytelenség.

Figyelemreméltó 1Kor 2,11 szövegösszefüggése (a megelőző 9, 10. vers) is, mely szerint: "Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek. Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még Istennek mélységeit is." Eszerint a Szentlélek azért tud sok mindent kijelenteni nekünk az Atya és a Fiú - emberi értelemmel egyébként fel nem fogható - dolgaiból is, mert "vizsgálja Isten mélységeit", tudja, érti Isten mélységes gondolatait. Miért "vizsgálná, kutatná" (ereunao ige az eredeti görög szövegben) a Szentlélek az Atya mélységes gondolatait, ha egyszerűen csak az Atya és Fiú (különválni képes) Lelke volna? Az emberi lelkünk, amely bennünk van, minden további nélkül "tudja minden dolgunkat". Isten Lelke viszont azon az alapon tudja Isten dolgait, mert "vizsgálja, kutatja" ezeket. A személytelen erő nem vizsgál és nem kutat. Ez egyértelműen a Szentlélek különálló személy voltára utal.

Továbbá bizonyság a Szentlélek személy volta mellett, hogy Jézus búcsúbeszédeiben (Ján 14-16. fej.) ismételten személyre utaló névmással (ekeinos) szól Jézus a Szentlélekről, noha a görög pneuma szó maga, amelyet a Szentírás a Lélek jelölésére is használ egyébként semleges nemű.

Ugyancsak bizonyság, hogy számos igében együtt szerepel a Lélek és az erő, vagy hatalom kifejezés. Ezeknek az igéknek nem lenne értelmük, ha a Szentlélek csupán csak személytelen erő vagy befolyás lenne. Pl.: "Jézus pedig megtért a Léleknek erejével Galileába, és híre ment néki az egész környéken." (Luk 4,14) "Az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcsességnek hitető beszédében állott, hanem Léleknek és erőnek megmutatásában." (1Kor 2,4) "Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje" (Jób. 36.5) "A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szent Lélek ereje által" (Róm. 15.13). "Jelek és csodák ereje által, az Isten Lelkének ereje által; úgyannyira, hogy én Jeruzsálemtől és környékétől fogva Illyriáig betöltöttem a Krisztus evangyéliomát." (Róm. 15.19 )

A 139. Zsoltárban Dávid JHVH-hoz fordulva mondja: "Hová menjek a te Lelked elől és a te orcád elől hova fussak? Ha a mennybe hágok fel, ott vagy, ha a Seolba vetek ágyat, Te ott is jelen vagy." (7-8) Ezek szerint Isten Lelkének jelenléte Isten személyes jelenlétével egyenértékű. Ahol a te Lelked van, "Te" ott vagy, mondja Dávid. A személyesség bizonysága ez az ige is.

A Lélek erkölcsi minőséget is közvetít, ami több, mint a puszta erő, és az Ige Krisztusról beszél, tehát a leendő, testben lévő Messiásnak is a Lélek adja ezeket: "Akin az Úrnak lelke megnyugoszik: bölcseségnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke." (Ésa. 11.2) A Messiáson megnyugvó Lélek tulajdonsága az értelem, bölcsesség, tanácsadás, hatalom, ami személyt feltételez. Dávid pedig az engedelmesség Lelkének nevezi a Lelket, ami ismételten csak erkölcsi kategória: "Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem. Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem. Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem" (Zsolt. 51.12-14).

Krisztus a Lélek által van jelen az emberben: "Hogy adja meg néktek az Ő dicsősége gazdagságáért, hogy hatalmasan megerősödjetek az Ő Lelke által a belső emberben; Hogy lakozzék a Krisztus a hit által a ti szívetekben" (Eféz. 3.16-17). Jézus ezt mondta: "Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk" (Ján. 14.23) A Lélek személye egy az Atyával és a Fiúval, az ő jelenléte által jelen levővé teszi a másik két személyt is.

Üdv. Péter