Mi a "halálos bűn" a Biblia szerint a Szentlélek elleni káromláson kívül?

Hogy mi halálos és nem halálos bűn a Biblia szerint, azt a Mózesi törvények tárgyalják, mégpedig a szellemi-erkölcsi törvények. A törvény a szemet szemért, fogat fogért, életet életért elv alapján tesz különbséget a bűnök súlya között, és ilyen módon szankcionálja a bűnt. Ez alapján könnyű eldönteni, mi számít halálos bűnnek: ami halált okoz, azért halállal kellett fizetni az Ószövetségben a Mózesi törvények alapján.

Az Újszövetségre természetesen ez nem olyan módon igaz, mint régen, tehát nyilvánvalóan senkit nem kell halállal büntetni ha egy halált okozó bűnt követ el. Viszont a Törvény az Újszövetségre szellemi-erkölcsi iránymutató, azaz meg lehet ítélni általa, hogy mi bűn, mi nem bűn, illetve mi súlyos, halálos bűn, és mi nem halálos bűn.

Halálos bűnnek titulálja a Törvény például a szexuális bűnöket, mert noha fizikai halál nem történik a szexuális bűnök által, de a Szentírás tanulsága szerint az ember szellemét és lelkét megöli a paráznaság, házasságtörés, homoszexualitás, fajtalanság, és egyéb szexuális bűnök.

Ezen kívül halálos bűn kategóriába sorolja a Törvény az okkultizmust, tehát például bálványimádást, varázslást, jövendőmondást, stb., amelyek szintén az ember szelleme számára jelentenek halált.

Ezen kívül a gyilkosságot is természetesen halálos bűnnek ítéli a Szentírás, és tudjuk, hogy az Újszövetség azt is kijelenti, hogy a gyűlölet is már gyilkosságnak számít.

Ezek természetesen csak példák, ha elolvasod a Törvényeket Mózes 2-5. könyveiben, biztos, hogy találsz még több olyan szellemi-erkölcsi bűnt, amit halállal szankcionál az írás, és ebből tudható, hogy halálos bűn.

Ez nem azt jelenti, hogy megbocsáthatatlan, megbocsáthatatlan bűn egyedül a Szent Lélek káromlása, de a Törvények által halálos bűnnek mondott bűnök is megölik az ember szellemét, képtelenné teszik Istennel való kapcsolatra, és tönkreteszik az ember üdvösségét. A Szent Szellem káromlásán kívül viszont minden halálos bűnből is van megtérés és van bűnbocsánat, mert Jézus vére mindegyikért kifizette a váltságdíjat!

God bless!

Szia!

Az általad idézett Ige sokáig nekem is gondot okozott, egészen addig, ameddig meg nem értettem, hogy miről is szól. Fontos megnézni az Ige szövegkörnyezetét. Néhány tény:

1. A halálos bűn és a Szentlélek káromlás nem ugyanaz (sokan ezt a két fogalmat összetévesztik egymással), a Szentlélek káromlás megbocsájthatatlan bűn és ez az egyetlen ilyen bűn.

2. Az Ószövetség idején valóban voltak olyan bűnök, amelyekért halálbüntetés járt - ezek a súlyosabb bűnök voltak, ezekre lehetne azt mondani, hogy halálos bűnök, de itt már az Újszövetség idején vagyunk, itt kicsit mások a fogalmak.

3. Az Újszövetség szerint minden bűn zsoldja/fizetsége a halál - ezért minden bűn halálos (a következő pontban kifejtem, hogy miért van ez alól mégis kivétel).

4. Azt mondja az Ige, hogy "minden igazságtalanság bűn, de van nem halálos bűn is", ez pedig ezt jelenti: "minden igazságtalanság [halálos!] bűn, de van nem halálos bűn is", mert így van értelme a mondat 2. felének. A kérdés az, hogy miért halálos bűn az igazságtalanság és mit is jelent az. Ha megnézzük, hogy előtte miről beszél János apostol, azonnal kiderül a dolog. Kétféle emberről van szó itt az Igében, mindketten bűnben vannak, viszont van köztük egy különbség. Aki halálos bűnben van, azért nem érdemes imádkozni, a másik emberért pedig lehet, és Isten életet fog neki adni. És az különbözteti meg e két embert, hogy ki halálos bűnben van, az az ember igazságtalan vagyis nem igaz ember, a másik pedig igen. Az igaz ember, ha bűnben is van, elég érte könyörögni és Isten életet fog tudni neki adni, az igazságtalan emberrel viszont Isten nem tud mit kezdeni, ő, ha mondják neki, hogy bűn van az életében, nem látja be, ezért meg fog maradni a bűneiben - ha pedig megmarad a bűnében, annak a vége halál, ezért nevezi az igazságtalanságot halálos bűnnek. Az igaz ember pedig, ha felismeri a bűnt az életében, akkor elfordul attól, megtér belőle, Isten megbocsájtja neki, eltörli azt, így az a bűn nem válik halálossá. Remélem, érthető.

Üdv.

Keresztényeknél megbocsáthatatlan bűn az, ha valaki előre megfontoltan, szándékosan, és minden nyomás és kísértés nélkül megtagadja Jézus Krisztust, Isten Fiát, vagy Jézus vérét tisztátalannak tartja, vagy a kegyelem Szellemét, a Szent Szellemet bántalmazza. Ezek halálos bűnök, nincs rájuk kegyelem, az ilyenekért már nem kell imádkozni, mert a végső helyük a tűznek tava lesz.

"Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, aki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, melylyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza?"

Őt kritériuma van annak hogy valaki ilyen ítélet alá essen:

"Mert lehetetlen dolog, hogy akik egyszer megvilágosíttattak, megízlelvén a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szent Léleknek,

És megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendő világnak erőit,

És elestek, ismét megújuljanak a megtérésre, mint akik önmagoknak feszítik meg az Istennek ama Fiát, és meggyalázzák őt."

Zsidó 6,4-6.

1. Hitre jutottak Isten Fiában

2. Újjászülettek Szellemtől

3. Megkeresztelkedtek Szent Szellemben

4. Kemény eledelen élnek Isten Igéjéből, már nem csecsemőkeresztények, akik tejen élnek...

5. Szellemi ajándékokban részesültek.

Minden más bűnt megbocsát Isten, ha megbánjuk, és megakarunk térni belőle...

"...mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik"

Azaz erre a három bűnre már nincs bűnbocsánat és semmilyen kegyelem akkor, ha egy keresztény szándékosan, minden kényszerítés nélkül megteszi. Ezek halálos bűnök, aki elköveti, azt elhagyja a kegyelem Szelleme. A házasságtörés is halálos bűn, de arra van bűnbocsánat, meg lehet térni belőle, ha megbánja az illető.

Mindhárom megbocsáthatatlan bűn, nyelvi bűn:

1. Megtagadja Isten Fiát

2. Beszéddel megveti, becsmérli Jézus vérét

3. A Szent Szellemet káromolja

Abban az esetben kerülhet valaki ilyen ítélet alá, ha a fent említett öt feltételnek megfelel. János apostol az ilyenekre mondta hogy egyáltalán ne is imádkozzunk értük, mert időpocsékolás.

A halálos bűnökről kérdeztél. Az Ú.SZ-ben ez a három bűn a szó szerinti értelemben vett "halálos bűnök", melyekre nincs bűnbocsánat és kegyelem.

Az Ó.SZ. szabályai és törvényei szellemileg halott embereknek íródtak, akik nem voltak újjászületve. Az Ú.SZ-ben nem számít mit tettek a keresztények, vagy milyen távol kerültek Istentől, még az sem ha mondtak valamit Jézus ellen pillanatnyi haragjukban, Ő nem fogja felróni nekik, ha megtérnek és megvallják neki bűnüket és elfordulnak rossz cselekedeteiktől. Ha nem akarnak elfordulni a bűneiktől, hanem életük végéig csinálják, akkor megmaradnak a bűneik és nem örökölhetik Isten országát, hanem örök szenvedés az osztályrészük. Ha mi keresztények vétkezünk és elrontjuk, de "megvalljuk bűneinket, akkor Ő hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minden hamisságtól (adikia=jogtalanság; igazságtalanság; istentelenség; gaztett)."

1János 1,9.

De a fent említett három bűnre nincs bűnbocsánat. Ha valaki vétkezik pl.: házasságtöréssel (az Ó.SZ. szabályai szerint halálos bűn volt, irgalom nélkül megkövezéssel sújtották), de az Ú.SZ-ben azt írja János apostol, hogy könyörögjünk érte, és Isten életet ad annak, ha megtér belőle és elhagyja. Az Ó.SZ-ben nem volt rá kegyelem. Az Ú.SZ-ben a pletykálásra (susárlásra) is azt mondja Isten Igéje, hogy "akik ilyeneket cselekszenek méltók a halálra." Róma 1,32. De ha valaki pletykál a gyülekezetben, azért még könyöröghetünk hogy Isten adjon életet neki nem? Azért írtam neked hogy szerintem a János 5,16. a szó szerinti halálos bűnökről beszél, ami megbocsáthatatlan bűn. Az az igazi halálos bűn, ha nem hisznek Jézus Krisztusban. Jézus elutasításának bűne kétféleképpen történhet:

1. Amikor az emberek hallják az evangéliumot, és mégis elutasítják Jézust és nem fogadják el Őt megváltójuknak és Uruknak. A bűneik megmaradnak. Egy ember az élete folyamán többször is találkozhat az evangélium üzenetével, és ahányszor hallja, mindig dönt hogy hisz-e benne vagy sem.

2. Jézus megtagadásának másik lehetséges módja, ha érett hívők szándékosan és akarattal elutasítják Őt.

Ha valaki azt vallja "az igazság megismerésére való eljutás után", hogy Jézus nem szűztől született, vagy nem a Szent Szellemtől, az megszentségteleníti Jézus vérét. Ha valaki azt vallja, hogy Jézus nem Isten Fia, az megtagadja Jézus Krisztust, a megváltóját. Ha valaki azt vallja, hogy a Szent Szellem nem személy, hanem erő, az sértegeti a kegyelem Szellemét. Stb.