Ha az első emberpár nem evett volna a tiltott gyümölcsből, most milyen életünk lenne, mennyivel lenne más?

#10-es!

"A bűn már előbb bejött a világba Sátán/Lucifer és angyalainak a lázadása által, mint ahogy Isten az embert megteremtette volna."

Isten a teremtésének végéről a hatodik nap végén ezt olvashatjuk:

"És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé IGEN JÓ." !!!

Nem lehett igen jó minden, ha az angyalok fellázadtak már.

Ezékiel könyvében is mást találunk:

"ÉDENBEN, ISTEN KERTJÉBEN voltál; rakva valál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskővel és onixxal, berillussal, zafirral, gránáttal és smaragddal; és karikáid mesterkézzel és mélyedéseid aranyból készültek ama napon, melyen teremtetél.

VALÁL FELKENT OLTALMAZÓ KÉRUB; és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál.

Feddhetetlen valál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned."

Sátán jó fiú volt az éden kertjében. Nem lehetett jó minden, ha már a gonoszság csírája vagy teljessége jelen volt. Én az enyémet az írások alapján így tudom alátámasztani, te a tiédet hogyan tudod alátámasztani a Bibliából?

"Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból." IIPéter1,20

De hogy egy apokriffel is egy kicsit alátámasszam, már csak érdekességképpen: Mózes apokalipsziséből:

"...16. És az ördög beszélt a kígyóval, mondva: - Kelj fel, gyere hozzám, és hasznos dolgokat mondok neked! Akkor elment hozzá a kígyó és az ördög mondta neki: - Hallom, hogy értelmesebb vagy az összes állat között, és mind beszédbe elegyednek veled! Ugyanakkor megalázkodsz a legkisebb előtt is! Miért Ádám dudváját eszed meg az ő feleségéét, és miért nem a paradicsom gyümölcséből?

Kelj fel és menjünk, vetessük ki őket a paradicsomból, hogy mi is kivetessünk általa. Ezt mondja neki a kígyó: - Félek, nehogy megharagudjon az Úr! Ezt mondja neki az ördög: Ne félj! Legyél az én eszközöm és én a szád által szavakat, mondok, mely által megcsalhatod őt.

17. És átmászott a paradicsom falán azóratájban, mikor az angyalok elmentek Istent dicsérni. Akkor a sátán angyal formájában jelent meg és dicsérte istent, mint a többiek. És áthajoltam a falon és láttam őt angyalhoz hasonlóan. És ezt mondja nekem: - Mit csinálsz a paradicsomban? És mondom neki: - Isten tett ide minket, hogy őrizzük és együnk belőle. Az ördög ezt felelte nekem a kígyó szájával: - Jól teszitek, de nem esztek minden növényből. És mondom neki: De igenis, minden növényből eszünk- egy kivételével, mely a paradicsom közepén van, melyből megtiltotta Isten, hogy együnk, mert halálnak halálával halunk akkor. ..."

A történet szimbolikus. Nem volt fa, egy döntés volt. A gyümölcs a döntés következménye ("gyümölcse, hozadéka")

A kérdés amúgy elég értelmetlen, hiszen ki tudja?

"A kérdező kommentje:

de amikor Isten teremtette a földet miért engedte,h legyen egy ilyen fa is? hisz így lehetőséget adott a gonosznak és ha nem akkor ,majd máskor estek volna bűnbe az emberek..."

Pontosan azért,hogy lehetőséget adjon a gonosznak.Ha csak csupa jóság,és ragyogás lenne,akkor nem tudnánk értékelni,nem fognánk fel,mert nem tudnánk mihez viszonyítani.ezáltal fejlődni sem tudnánk.Tehát valójában a "fa" egy ajándék volt az embernek.

09:13

De ha mindenható, akkor miért nem csinál kész munkákat? Minek van kétely? Minek fejlődni, ha hatalmával megszüntethetné a rosszat? Minek? Ha lebontjuk a kérdést csak is az marad, hogy szórakoztatja őt!

09:25

Jó kérdés,és többé-kevésbé nekem is úgy tűnik,hogy kísérleti nyulak vagyunk,vagy vmi ilyesmi.Az a helyzet,hogy a lelket-ami egy magasabb szemszögből tekint az életre,nem úgy,mint a fizikai test-ebben az értelemben nem érdekli az,hogy mi a rossz és mi nem,mert a lélek csak el akarja végezni a munkáját a testen keresztül.A Bibliában is olvashatjuk,hogy az olyan személyek,akik megértették a lélek miben létét és nagyrészt aszerint is éltek,mint pl.Jézus,nem foglalkoztak sokat a testtel,és a halállal is bátrabban néztek szembe;"a test csak egy porhüvely"

Amikor Sátán rávette Ádámot és Évát, hogy szegüljenek szembe Istennel, felmerült egy fontos kérdés. Sátán nem Isten hatalmát vonta kétségbe, hiszen azt ő is tudja, hogy Isten korlátlan hatalmú. Inkább azt vitatta, hogy van-e joga uralkodni. Azáltal, hogy hazugnak állította be Istent, olyannak, aki visszatart valami jót az alattvalóitól, lényegében azzal vádolta, hogy rossz uralkodó (1Mózes 3:2–5). Sátán azt sugallta, hogy az embereknek jobb dolguk lenne Isten uralma nélkül. Megtámadta a szuverenitását, azaz uralkodási jogát.

Ádám és Éva fellázadt Isten ellen. Tulajdonképpen ezzel azt jelezték, hogy nincs szükségük Istenre, hanem maguk is boldogulnak. Hogyan rendezte Isten ezt a vitakérdést? Hogyan adhatta az összes értelmes teremtmény értésére, hogy a lázadóknak nincs igazuk, és hogy valóban az ő eljárásmódja a legjobb? Valaki talán felvethetné, hogy Istennek egyszerűen el kellett volna pusztítania a lázadókat, és elölről kellett volna kezdenie az egészet. De Ő már kijelentette, hogy az a szándéka, hogy Ádám és Éva leszármazottai töltsék be a földet, és azt akarta, hogy földi paradicsomban éljenek (1Mózes 1:28). Isten mindig valóra váltja a szándékait (Ézsaiás 55:10, 11). És ha megölte volna az édeni lázadókat, nem született volna válasz az uralkodási jogát érintő kérdésre.

Nézzünk egy szemléltetést! Tegyük fel, hogy egy tanár elmondja a tanulóknak, hogy hogyan kell megoldani egy bonyolult feladatot. Egy okos, de lázadó tanuló azt állítja, hogy a tanár megoldása téves. Bizonygatja, hogy ő tud egy sokkal jobb megoldást, arra célozva ezzel, hogy a tanár nincs a helyzet magaslatán. Néhányan az osztályból igazat adnak neki, és ugyancsak fellázadnak. Mit tegyen a tanár? Milyen hatással lenne a többi tanulóra, ha kiküldené az óráról a lázadókat? Nem az lenne a benyomásuk, hogy az osztálytársuknak és a hozzá csatlakozóknak igazuk van? Lehetséges, hogy mindnyájuk tisztelete megrendülne a tanár iránt, mert úgy tűnne, fél attól, hogy rábizonyítják a tévedését. De most tételezzük fel, hogy a tanár megengedi a lázadónak, hogy mutassa be az osztály előtt, ő hogyan oldaná meg a feladatot.

Isten valami ehhez hasonlót tett. Ne feledkezz meg arról, hogy nemcsak az édeni lázadókra hatottak ki a történtek. Angyalok milliói figyelték az eseményeket (Jób 38:7; Dániel 7:10). Az, ahogyan Isten a lázadásra reagált, nagyon is érintette őket, és végső soron minden értelmes teremtményt. Nos, mit tett Isten? Megengedte Sátánnak, hogy mutassa meg, hogyan uralkodna ő az emberiség fölött. Azt is hagyta, hogy az emberek önmagukat kormányozzák Sátán irányításával.

A példánkban említett tanár tudja, hogy a lázadó tanuló és a támogatói tévednek. De azt is tudja, hogy ha lehetőséget ad nekik a bizonyításra, az az egész osztálynak a javára válik. Ha kudarcot vallanak, minden becsületes tanuló látni fogja, hogy egyedül a tanár alkalmas az osztály vezetésére. Megértik majd, hogy később miért küldi ki az óráról az esetleges lázadókat. Isten ugyanígy tudja, hogy minden tiszta szívű embernek és angyalnak jó lesz az, ha láthatják, hogy Sátán és lázadó társai kudarcot vallanak, és hogy az emberek képtelenek önmagukat kormányozni.