Valaki megmagyarázná! Ha egy társadalomban többségbe kerülnek az ateisták, akkor abból, hogy lesz iszlamizálódás?

Az előző válaszokkal egyetértek, ill. még hozzátenném azt, hogy nyugati társadalmakról beszélvén szóbajön a kelet felé fordulás. Tehát: a kereszténységből sokan kiválnak, ateisták lesznek mondjuk. Sok olyan ember van, aki viszont tartósan nem bírja vallás nélkül, mert keres valamiféle többletet, de a már tapasztalt, számukra nem tetsző kereszténységhez nem akarnak fordulni. Így jönnek szóba a keleti vallások, akár az iszlám is, főleg, ha eleve vannak muszlim bevándorlók, így elsőkézből ismerkedhetnek a vallásukkal.

Persze ez csak elmélet, de pici ilyet látok szűkebb (! és ez rémisztő) ismerősi körben is.

Ateistaként nem értek egyet veletek. Nem egy légüres tér az ateizmus, nem a hit nem léte. Hiszen mi sem végezzük el a kísérletek, mi azt hisszük el, ami mögött bizonyítható tények állnak.

A másik, hogy nem közönyösek az ateisták, nem a mindent lesz@runk kategória vagyunk. És az ismeretségi körömben az iszlámot utáljuk. Olvastunk róla, beszéltünk róla, olvastuk a koránt, egyszerűen agresszív, de nem kicsit.

Azt a vallásosok hiszik, hogy minket nem érdekel semmi, nincs tartásunk, nincs erkölcsünk, stb. Legalábbis a legtöbb vallásos embertől ezt tapasztalom, hogy azt hiszik, az ateizmus az erkölcstelenség, stb fellegvára.

Persze tisztelet a kivételnek, lehet hogy én találkoztam sok ilyennel és azért tűnik így.

Ahogy a #3-as válaszoló jól megfogalmazta, azzal egyetértek, meg nagyrészt a többiekkel is, de ki is egészíteném 1-2 dologgal:

- Az "iszlamizálódási" probléma döntően nem a gyerekcsinálásról szól, mint ahogy valaki előttem fogalmazta, hanem nagyrészt bevándorlási probléma. Erre talán Nyugat-Európa még jobb példa, mint az USA. A nyugat-európai társadalmak elég nagy részében (leszámítva Írországot és Franciaországot) a migrációs hatásoktól megtisztított népességi adatok csökkenést mutatnak. Mégis néhány helyen (főleg Angliára gondoljunk) jelentősen nő a népesség száma, mivel nagyon nagy a bevándorlók száma, közöttük meg sok az iszlám vallású.

S míg sok bevándorlói csoportnál (mint Amerika történelmében láttuk) az előbb-utóbb bekövetkező beolvadás a jellemző, az iszlámra egyáltalán nem vagy nagyon kis mértékben jellemző a kulturális, és különösen a vallási értelemben vett beolvadás, asszimiláció. Ezért az iszlám bevándorlók nem olvadnak be a fogadó társadalomba, hanem egy gyorsan növekvő, önkéntesen elkülönült csoportot alkotnak.

- Azt is megmutatták a többiek előttem, hogy az iszlamizálódáshoz, és különösen a radikális iszlám térnyeréséhez, egyáltalán nincs szükség túlzottan nagy arányú iszlám népességre, esetleg többségre. Az iszlám nem hajlandó alkalmazkodni, hanem elvárja, hogy hozzá alkalmazkodjanak.

Nem számít pl., hogy te egy, a szólásszabadságot maximálisan tiszteletben tartó Dánia állam akarsz lenni, és a törvényeidben meg akarsz engedni minden, nem uszító jellegű véleménykifejezést a saját országodban, a saját sajtódban (mint amilyen a hírhedt 2005-ös Mohamed-karikatúra is volt) - ha ez az iszlámot sérti, akkor a zászlódat fogják égetni, a nagykövetségedet támadni, az újságíróidat meg rettegésben fogják tartani és halállal fenyegetni, még 5 év múlva is.

Vagy meg lehet nézni pl., hogy mi van Angliában. A muszlim lakosság aránya a 20%-ot sem éri el, talán még Londonban sem, mégis megtehetik, hogy "saría-körzetet" jelölnek ki önhatalmúlag, és azt mondják - kit érdekelnek a brit törvények -, hogy mostantól itt a saría törvények az érvényesek. Ha az állam mégis élni akar a törvényei szerinti jogérvényesítéssel, annak tudjuk, mi lesz az eredménye.

Angliában már most sokkal inkább tolerálják az iszlám vallást, mint a különféle keresztény mozgalmakat. Londonban már most vannak olyan brit politikusok, akik hajlandók meglehetősen radikális módon az iszlám érdekeket képviselni a muszlim hívők szavazataiért cserébe. Az a fenyegetés, amit a radikális iszlám jelent, elegendő ahhoz, hogy megsokszorozza azt a lobbierőt, amit egyébként az iszlám csoportok "alapesetben" képviselni tudnának.

Nem akarom azt a félreértést magamra vonni, amivel vádolni szoktak, hogy összemosom a békés iszlám tömegeket a néhány radikális terroristával. Természetesen tisztában vagyok a különbséggel. Nem azt mondom, hogy az iszlámmal nem lehet békében együtt élni, hanem hogy a radikális iszlámmal nem lehet együtt élni. A radikális iszlám olyan engedményeket zsarol ki a nyugati társadalmakból, amit más vallási csoportoknak eszükbe sem jutna megadni, és igazából a jogrendszerük értelmében nem is adhatnák meg - de ha kell, az évszázadok alatt kiizzadt jogrendszeri vívmányokat is lebontják, csak hogy békét tudjanak kötni az iszlámmal.

Ezért értek egyet azzal, hogy egy ateista nemzetet képes a radikális iszlám "uralni". Ehhez nem kell többségben lenni - elég erősebbnek lenni. Az értékvesztett ateizmusban pedig semmi erő nincsen.

6. vagyok:

Jó dolgokat ír a 8., de az ateizmus nem értékvesztett.

Amúgy:

[link]