Vallásos, én nem. Ezek szerint semmi esélyem nála?

Az én véleményem a szituáció alapján:

Egy normális vallásos embernél a hit nem lehet kizáró ok a szerelemben. Mindegy, hogy valaki keresztény, buddhista, muzulmán vagy ateista, mert a két dolog nem függ össze.

A srácnál (és családjánál) én úgy látom, hogy kissé fanatikusok. ha kötelező gyülekezetbe járnia, ha nem nézik jó szemmel a más hitűvel való kapcsolatát, akkor ott valami nem stimmel. Valahogy ki kéne lépnie a befolyás alól, és kialakítani a saját véleményt, objektív döntéseket hozni a saját életéről, és nem hit alapján megítélni másokat.

Anyukádnak valahol igaza van. Nem tilthat el persze, de miért kéne neked ahhoz gyülekezetbe járnod, hogy összejöjj a fiúval? Valaki azt írta, hogy nem várhatod el, hogy megváltozzon. Ilyen alapon ő sem várhatja el, hogy te megváltozz miatta. Úgy kell elfogadni a másikat, ahogy van!