Isten mindig, mindent megbocsájt?
Kicsit hosszú lesz, előre is elnézést!
1.
Makacs lány vagyok és folyton szerelmes.
Szüleimmel élek és szegények vagyunk, szégyelltem a pasijaimat hazahozni mindig. Nem volt tartós kapcsolatom, szóval odáig, hogy hazahozzam őket, el sem jutottunk, de féltem mindig ettől.
Miután szétmentünk a pasijaimmal, mindig szomorkodtam, reménykedtem, próbáltam megérteni a miértjét, és nem fogadtam el az exeim döntését, harcoltam értük, reménykedtem, és vártam mindegyiket vissza, egy szóval nem akartam beletörődni, hogy soha nem lehetek együtt velük.
Aztán egyik nap olvastam a neten, hogy Isten addig küldi ugyanazokat a leckéket nekünk, amíg meg nem tanuljuk végre.
Lehetséges, hogy nekem azt kell megtanulnom, hogy vállaljam fel az anyagi helyzetünket, legyen bátorságom hazahozni majd a páromat, és ha netán elhagyna, akkor fogadjam el, és törődjek bele a döntésébe, ne agyaljak rajta, hanem lépjek tovább?
2.
És a megbocsájtásról, csúnya dolog volt ez tőlem szerintetek?
- Éreztem, hogy el fog hagyni, és mivel a pénzemet alaposan be kell osztanom, spórolnom kell (kevés a fizetésem), azzal nyugtattam magam, hogy ha elhagy, akkor sincs semmi baj, mert legalább nem kell hazahoznom őt, és nem kell vennem ezt és ezt, nem kell közös nyaralásra költenem, ilyenek. Szóval a pénzen járt az eszem, és nem gondoltam bele abba, hogy ha elhagy, akkor ennyire fog nekem fájni, és hiányozni, mint most :(
Nagyon megbántam hogy ilyeneket gondoltam akkor, és bűntudatom is van.. Olyan ez, mint valami isteni büntetés.
Az, hogy miért hagyott el, részletkérdés, nem érezte azt a tüzet, mint az elején..
22/L
Kedves kérdező, Isten mindent megbocsájt, amit őszintén megbánsz. De amit megbánsz, az valószínűleg többet nem követed el. Tehát nem úgy megy a dolog, hogy jaj én ezt most megbántam, minden ok. Szívvel, lélekkel meg kell bánni és törekedni, hogy többször ne essünk hibába.
Isten megbocsájt, Isten szeret téged! A gonoszról nem tudok mit írni. Horrorhoz meg nincs kedvem.
Teljesen jól látod a dolgokat! Vállald fel az anyagi helyzeted! Egy normális, jó lelkű férfi nem a pénzed miatt szeret téged! Én biztos, hogy nem nézném, hogy mennyi pénzed van. A belső ennél sokkal fonotsabb (nekem a külső is számít azért egy kicsit, csak hogy őszinte legyek).
A lényeg, hogy te vállald fel azt aki vagy és ne szorongj!
Aki igazán szeret téged, az elfogad téged! Aki nem, azzal csak szenvedni fogsz! Magadat és a párod csapod be, ha nem vagy önmagad és szorongsz.
Tudom, hogy számít a pénz, mert kell egy családhoz is.
De vígasztaljon, hogy te nő vagy. Ha férfi lennél roszabb helyzetben lennél, mert sok helyen az a szokás, hogy a férfinek kell a nőt eltartani. Én úgy gondolom közösen kellene. Te ne aggódj emiatt!
És ha problémád van, azt mindig beszéld meg a másik feleddel és ne rejtegesd! Hidd el, jobb lesz úgy!
Második kérdésre a válasz:
Nem követtél el hibát, csak kerested a pozitív dolgokat, hogy ne csak a fájdalom maradjon. Ez egy normális szokás.
De ebből arra következtetek, hogy nem sok önbizalmad van vagy már te is a véget akartad.
További, szép, sikeres, boldog életet kívánok neked!
Az Isten áldjon téged!
Mennyi időt szoktál együtt lenni a párjaiddal?
És szerinted mi nincs rendben a kapcsolat közben?
Mi alapján keresel párt?
Az utóbbi pár napban éreztem, hogy van valami baj, nem keresett annyit, amennyit szokott, volt olyan nap, hogy nem is keresett és nem beszéltünk, pedig megígérte, hogy hív, vagy ír. De előtte minden rendben volt tényleg, mint a mesékben, nagyon örültünk a másiknak mindig.
Persze ő semmit nem mondott erre, csak annyit, hogy így jött ki, nem ért rá, stb.. de én ezt nem hittem el neki, hiszen túl hirtelen jött ez a változás nála, és úgy voltam vele, hogy így én nem akarok vele lenni, nem akarok ilyen kapcsolatot, hogy napokig alig beszélünk. Azt szerettem volna hogy olyan legyen újra, mint azelőtt. Azt hittem nem szeretem őt annyira, és azért is gondoltam ezeket, hogy lehet jobb lenne különválni, meg ilyenek. De most már bánom hogy ilyenek eszembe jutottak, mert most, hogy nincs már velem, még jobban szeretem őt. Eddig is szerettem, de abban a pár napban, amikor nem keresett, haragudtam is rá :(
Belső értékek alapján keresek inkább párt, persze a külső is számít, de kell, hogy a belsője, a lelke megfogjon, megérintsen.
Volt egy olyan kapcsolatom, ahol nagyon sokat hisztiztem, hát nem csodálom hogy elhagyott:)
Volt egy olyan kapcsolatom is, ahol megcsaltak, és volt ez a kapcsolatom. Nem érezte azt a tüzet, amit az elején.
Hát amennyit csak tudtam, mindig velük voltam, de heti 2-3 alkalom volt az, amikor tuti taliztunk. Volt koleszos barátom is, vele heti egy találkozás volt.
Valóban kevés az önbizalmam, mindig is az volt.
Nem akartam a kapcsolat végét tényleg, csak azt akartam, hogy olyan legyen mint azelőtt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!