Halálos bűn? Szentségtörés?

Én csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy Isten jó, szeret minket, és megérti keserves küzdelmeinket, viszont azt sem akarja, hogy örökre elvesszünk, hanem azt szeretné, hogy örök boldogságban éljünk - Vele. A bűneink sajnos elválasztanak minket Tőle, a boldogság igazi forrásától. Ezt érezzük is, mert ilyenkor pl. sokkal hamarabb haragra gerjedünk és további bűnökre is jobban hajlamosak vagyunk. Isten nem egy kegyetlen zsarnok, hogy felállít egy magas mércét, s aztán lesi, hogy mikor sújthat le haragjával... Ő mindig velünk van a bűnnel vívott küzdelmeinkben, és mindig kész segíteni, ha kérjük! A sokféle kívánalom, csak látszatra ijesztően magas elvárás. Ha az ember elindul a hit útján, Isten lépésről lépésre támogatja, és jól tudja, hogy lehetetlenség egyszerre minden rossztól megszabadulni. Ha már szoros kapcsolatban vagyunk Vele, akkor fogjuk majd megérteni, és elismerni, hogy a Bibliában felsorolt bűnök valóban bűnök, és rossz irányba visznek minket...

A hit igazából a lelki átformálódásunk eszköze lenne, de sajnos sokan nem erre, hanem saját önző céljaik megvalósítására és mások manipulálására használták fel. Ez viszont nem Isten bűne...

Halálos bűn az,amit mások(papok,egyházi vezetők)megszabnak.Neked pedig nem kötelező mindent elhinned.a hitet ne keverd a hiszékenységgel.És nem szeretnélek "leszólni",csak tudod gyerek vagy még,és nem látod át teljes mértékben a felnőttek világát,hogy úgy mondjam;Akik prédikálnak neked arról,hogy mi a halálos bűn,meg mi nem azok ugyanúgy elkövetik.

"Tinédzser vagyok, a hormonok rosszalkodnak, és hát ilyenkor persze gyakran nézek felnőtt dolgokat..."

Miért egy tinédzser milyen legyen? emiatt ne legyen bűntudatod,teljesen természetes dolog.

Kibeszéltél valakit a háta mögött? Na,most már tényleg mars a pokolba!;-) az ember ilyen,szeret pletykálkodni,kibeszélni másokat.Majd megváltozol,ha meg szeretnél,nyugi.

És mindezt keresztény múlttal a hátam mögött mondom,nem kötekedő ateistaként.

30/F

Halálos bűnt az követ el, aki ismeri az igazságot, de nem akarja követni. Ez nem arra vonatkozik, hogy tudatosan vétkezel-e. Semmi köze hozzá. Tudatosan is vétkezhetsz, és megbánhatod. Ha megtérsz belőle és elhagyod, akkor Isten megbocsátja és eltörli.

Egy papnak nem újdonság ez. Én fiatalok közt dolgozom pár éve, nem te vagy az első, aki ezzel küzd. Kb a fiúk 99%-a. Beleértve engem is. De azt is el tudom mondani neked, hogy Isten meg tud szabadítani szent életre is. Nem él a földön olyan férfi, akinek ez ne lenne kísértés. Attól, hogy pap, még férfi marad.

Ne kárhozat oldaláról közelítsd meg a dolgokat, mert Isten sem onnan közelít:

Hiszen: Jn 12,50 "És tudom, hogy az ő - mármint az Atya- parancsa örök élet. "

Jézus maga bizonyságot tesz arról, hogy Isten határozott terve és parancsa a számunkra, hogy örök életet nyerjünk. Nem az, hogy elkárhozzunk. Ő mindent meg is tett és meg is tesz ezért. Nekünk is dolgozni kell ezen, és odaadni magunkat erre az útra, de megnyugodhatsz, hogy Isten soha sem fogja a halálodat kívánni. Még akkor sem, amikor hűtlenül elhagyod, és megtagadod őt.

Ami egy más ember számára negatív hatással van, az bűn.

Gyónáskor mond meg nyugodtan a papnak ami bánt, 100% hogy nem először fog találkozni ilyennel, és nem nagyobb bűn mint mondjuk egy lopás, és aki csinálja az nagyobb bűnt követ el mint aki nézi, de az is bűn! Én mondjuk nem tudom milyen egy másik embernek felsorolni a bűneid, mert református vagyok, de ha a papnak végképp nem mered elmondani, akkor este vagy amikor akarod, mondd el személyesen Istennek. Az a legtutibb megoldás. Ő úgyis tud róla hogy mit csinálsz, és ő biztos hogy megbocsát. Ez nem halálos bűn, hisz még a gyilkosság sem az. Nem fogsz 1 ilyen miatt a pokolra jutni, hacsak el nem hiszed hogy ez így helyes ahogy csinálod. Jézus mindenkiért halt meg, ezt is lemossa rólad a vére.

"Ha Isten bűnnek tartaná a szexualitást, adott volna ekkora vágyat?"

A szexualitás nem bűn, de a paráznaság igen! De természetesen mint a bűnök nagy része, bocsánatos bűn!

Azért ne feledjük azt sem hogy a tizparancsolatot lehetetlen földi embernek tökéletesen teljesmértékben megtartania.Nem is azért adatott.

Azt se feledjük hogy ma már nem a törvény hanem a kegyelem ideje alatt élünk