Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Énok könyve miért nem került...

Énok könyve miért nem került be a Bibliába?

Figyelt kérdés
2012. ápr. 1. 14:31
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
0%
Mert már túl vastag volt.
2012. ápr. 1. 15:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
100%

Nem fogadták el kanonikusnak (Szentlélektől ihletettnek) sem a zsidók, sem a korai keresztények, kivéve a Etiópiai Ortodox Egyházat és az Eritreai Ortodox Egyházat.


Érdekes, hogy az újszövetségi Júdás könyve idéz belőle egy rövid részletet, tehát egyes részei mégis ihletettek kellettek legyenek.

2012. ápr. 1. 15:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:
100%

Én úgy "hallottam", hogy a zsidóknak túl keresztény volt, a keresztyéneknek túl zsidós.


Én elolvastam, nem találtam semmi olyat, ami ellenkezne a kanonizált iratokkal. Szerintem nagyon is jó.


Valaki esetleg tud olyat, amiben ellent mond a Biblia könyveivel?

2012. ápr. 1. 18:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
Én is ma olvastam róla és meglepett, hogy az újszövetség is idéz belőle szószerint. Lehet elfelejtették kanonizálni.
2012. ápr. 2. 00:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 anonim ***** válasza:
70%

A ma ismert kánon, az akkorra már világivá (császárral, világgal összeborult) egyház állította össze, zsinaton (III.-IV. sz.), olyan alapon, hogy amely könyveket akkor mindenki használt, szentnek tartott, az része a kánonnak, minden más pedig nem. Az Énokot viszont korábban használták, mind az apostolok idejében (lásd Júdás levele), mind a későbbi apologéták is hivatkoznak rá, mint az egyetemes egyházban elfogadott és használt könyv. Tehát történelmi folyamat része, hogy az Énokot kigolyózták a későbbi századokban, a korábbi századokkal ellentétben, amikor még használták. Nem csak az Énok az egyetlen ilyen írás. Pl.: Hermász Pásztora, Kelemen első levele a korintusiakhoz és egyéb Írások. (kivéve a gnosztikusokat)


Végeredményben a kánon ellenhatásaként kell értékelni a gnoszticizmusnak és az ilyen irányú írásoknak. Viszont az Énok ószövetségi írás, tehát ezt a vonalat nem is képviselheti (lásd. qumráni könyvtárban megtalálták, ami jóval korábbi, mint Jézus fellépésének ideje)


Van egy tippem, hogy ami fő ok volt a katolicizmus esetében ami miatt nem fogadták el az Énokot, ez pedig az Énok krisztológiája. Aki olvasta az tudja, hogy ez az írás semmiképpen nem támasztja alá az Athanasiusz féle szentháromságtant, mivel Krisztus az Isten, a Szellemek Ura alatt álló választottnak mutatja, Isten eszközének, akit véghez viszi akaratát. Angyal és emberarcúnak mutatja be, aki mindig az Öregkorúval járt, és titok volt a küldetése. Ez a tanítás nem passzol egy három egyenrangú isteni személy egyenlőségéhez, Krisztus földi küldetése előtt, hanem egészen más képet mutat, támpontot adva a szentháromság elleni hangoknak. Véleményem szerint ezért is kellett az Énoknak eltűnnie a süllyesztőben.

2012. ápr. 2. 11:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 anonim ***** válasza:
51%

#2


"Érdekes, hogy az újszövetségi Júdás könyve idéz belőle egy rövid részletet, tehát egyes részei mégis ihletettek kellettek legyenek."


Elég sok külső forrásra hivatkozik a Biblia, ezek között lehettek akár ihletettek is, de mégse kerültek bele valamilyen oknál fogva a Bibliába. Például köztudott, hogy Pál 3 levelet is írt a korinthusiaknak, mégis csak 2-t találunk a Bibliában. Nem hinném, hogy a 3. tele volt eretnekségekkel, csupán Isten nem akarta, hogy ez fent maradjon.


Üdv.

2012. ápr. 2. 11:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:
34%

Sziasztok!


Egyáltalán nem bizonyított, hogy Júdás levele idéz Énokh könyvéből és nem fordítva. Az sem lehetetlen, hogy volt egy olyan forrás, amelyikből mindkettő idézett.


Mindenesetre elgondolkodtató tény, hogy Énokh könyve szerint volt eső az Özönvíz előtt, viszont az I.Móz. 2:5-6 leírása szerint az Özönvíz előtt még sohasem esett az eső! Ahogyan a szivárvány is csak az Özönvíz után jelent meg...


Üdv. Péter

2012. ápr. 2. 17:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:
100%

Péter!


Szerintem tévedés, ha azt feltételezed, hogy az Énok idézett Júdástól és nem fordítva, ugyanis Qumránban megtalálták azokat a bizonyos tekercseket, amelyek tudvalevően jóval korábbiak mint az I. sz.-ad.


Íme egy fordítás Fröclic Idától, ezekről a törtélékekről, amely fordítása azoknak:


1Q201 -es töredék:

col . I. = 1. Henok 1:1-6

Az áldás szavai amelyekkel Énok megáldotta a kiválasztott igazakat, ő, aki jelen lesz a megítélés napján, hogy tanúskodjon az ellenség ellen. Az igazak pedig megmenekülnek. És példázatot mondva így szólt Énok, az igaz férfiú, akinek látomása Istentől való kinyilatkoztatás. Szent és mennyei látomás jelent meg előttem, és a Virrasztók és szentek szavaiból hallottam ezeket. És minthogy tőlük hallottam, mindent megtudtam és megértettem én. Nem a jelen nemzedék számára, hanem egy távoli nemzedéknek szólok most. A kiválasztottak felől, mint azt már mondottam, róluk beszélek, amikor azt mondom: ….. 'Eljön majd lakhelyéről, és leszáll a földre az örökkévaló Isten. A Sínai hegyre megy és megmutatkozik hatalmas seregével együtt; és megmutatkozik majd, vitézségének erejében, a legmagasabb égből. Remegni fog valamennyi Virrasztó, és kínozni fogják őket a rejtett helyeken, a föld minden határán. Megremeg majd a föld minden határa, őket pedig nagy reszketés és félelem fogja el, egészen a föld pereméig. Megremegnek, leomlanak és szétolvadnak a magaslatok, alá-süllyednek a magas hegyek."


Forrás: [link]



Az "Eljön az Úr...stb. rész van Júdásnál"

Tehát feltételezésedet cáfolni lehet, mivel van korábbi töredék az Énokból.


Eső meg miért ne lett volna az özönvíz előtt. Nem volt sivatag, és növények is voltak, amelyek tudvalevően víz, eső nélkül kipusztulnak.

2012. ápr. 3. 14:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:

Pál idézett más külső forrásokból: ókori görög filozófusoktól is.


Például a krétai Epimenidésztől, aki filozófus és próféta is volt. Kijelentése: „Minden krétai hazudik.”


A Tituszhoz írott levélben pedig ezt olvashatjuk:


< Valaki közülük, saját prófétájuk mondta: "A krétaiak mindig hazudozók, gonosz vadállatok, lusta, falánk népség." > (Titusz 1:12)


Az ApCsel. 17:28 első részének gondolata szintén Epimenidésznél fordul elő; ezután pedig Pál szó szerint idézte Aratosz Égi jelenségek című hexameteres csillagászati tankölteményét, melynek magyar (hexameteres) fordítása: » mert neki népe vagyunk mind «.


"Mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk; miképen a költőitek közül is mondották némelyek: Mert az ő nemzetsége is vagyunk. " (Ap. Csel. 17:28, Károli)


Az idézett szerzők műveinek kanonizációját mégsem hiányolja senki. :P

2012. ápr. 3. 15:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:
Van viszont egy nagy különbség. Júdás levewle egyértelműen próféciának, és Énokot prófétának mondja az idézetben, nem úgy mint a költőket, akikre hivatkozik mondjuk Pál. Remélem a költő és a próféta (prófétai szó) között van különbség, és van különbség a között, amikor valakit mint prófétát hoznak fel, hivatkoznak rá, minthogy "ezekről is prófétált Énok... stb."
2012. ápr. 16. 10:38
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!