Predesztináció, vagy nem predesztinácio?

Szerintem is inkább az a jobb válasz, hogy nem tudja előre.

Mi értelme lenne úgy élni, hogy illuzióban élünk?? Max annyi, hogy megtapasztaljunk dolgokat. De itt valaki írta az oldalon, hogy Isten ezt azonnal megtudná tenni, ha akarná, ezért nem lenne logikus ez a tett.

De most megint kérdés merül fel, hogy mi az idő, mi a jövő...Ezek ilyen homályos dolgok fognak még maradni egy jó darabig...

Most kérdés megint, hogy gonosz van-e és ha igen, akkor ő ki és mi volt a szerepe.

Lehet a tudás és az éntudat illuzió. Lehet ezek csak a testünkhöz tartoznak, de van valami más dolog, amit a korlátolt agyunkkal nem fogunk felfogni. De ennek az egésznek sincs értelme.

Csak a címre válaszolok:

Ateista vagyok, de hiszek az eleve elrendelésben.

A hívőktől eltérően viszont azt is elfogadom, ha például két nővel kell ágybabújnom, mert ezt rendelte a sors.

Szerintem, ha Pilátus nem döntött volna úgy, ahogy, akkor alapból másik mederbe tereli Isten az eseményeket, hogy megtörténjen a keresztáldozat. Valamilyen úton mindenképpen meg lehet oldani, hogy Isten, mivelhogy minden "mi történik ha" kérdésre tudja a választ, úgy hajtson végre predesztinált eseményeket, hogy közben nem sérül csorba az ember szabad akaratán. Júdásnak is volt szabad akarata, de ha ő nem árulja el Jézus, más úton hal meg.

Szerintem a szabad akarat nem sérülhet csorbát, hiszen ez a célja teremtésünknek. A szabad akarattal fejezzük ki a szeretetünket. A barátnőm onnan tudja, hogy szeretem, hogy mellette döntöttem szabad akarattal, pedig más mellett is tehettem volna. Ugyanez működik Istennel szerintem.

Szia!

A predesztináció tanát főképpen Augusztinus és Kálvin fejtette ki a keresztény teológiatörténet során. A predesztináció tana, amely Augustinus (a választottak eleve elrendelése és az elvetettek eleve ismerése) és Kálvin (kettős predesztináció: a kiválasztottak eleve elrendelése az üdvösségre, az elvetetteké pedig a kárhozatra) nevéhez fűződik, Isten szuverenitása kedvéért feláldozza az emberi szabadságot, és Istent az igazságtalanság vádjának teszi ki.

Az isteni előrelátás sértetlenül hagyja az emberi szabadságot. Isten senkit sem kényszerít. Csupán előre látja minden egyes embernél, hogyan fogja használni szabadságát, és ennek megfelelően cselekszik.

Isten predesztinációja, azaz előre tervezése vagy rendelkezése azonos az egész történelmet átfogó, nagy megváltási tervvel. Az Bibliában foglalt kijelentés tanúsítja, hogy Isten megváltási terve magában foglalja a megváltás történelmi eseményeinek időpontjára és körülményeire vonatkozóan hozott végzéseit, de ugyanúgy az egyénre, a terv emberi szereplőire vonatkozó isteni végzéseket is.

Úgy próbáld elképzelni Isten megváltási tervét, mint egy monumentális mozaikképet, amelyben a nagy mintát rengeteg apró mozaikkocka alakítja ki. Nincs külön terv a megváltás nagy eseményeire és ezek idejére vonatkozóan, és külön predesztinációs terv - népszerű kifejezéssel: "sors könyve" az egyénekre vonatkozóan. Csak egy megváltási terv létezik, amely mindent magában foglal, a legnagyobb eseményektől a legkisebbekig, és mindezek mögött egyedül és kizárólag csak az üdvözíteni, megmenteni akaró isteni szándék áll.

A megváltási terv előre rendelkezése tehát az egyes személyekre is kiterjed. Isten előre ismeri az ember szabad akarati döntéseit, mind a pozitívakat, mind a negatívakat. Előre ismerése, amely "végéremehetetlen bölcsességéből" következik, számunkra felfoghatatlan. Az "előre ismerés" fogalma eleve arra utal, hogy van egy olyan tényező, amit Isten nem meghatároz a maga mindenható hatalmával, hanem csak "előre ismer".

Az egyes emberek szabad akaratú állásfoglalásának előre ismerése alapján Isten kiválasztotta azokat az embereket, akiknél látta, hogy őt, illetve az igazságot szeretni fogják. Azt a végzést hozta rájuk vonatkozóan, hogy minden segítséget meg kell kapniuk ahhoz, hogy a Krisztushoz való hasonlóságot elérjék. Saját szabad akaratú elfordulásukon kívül semmilyen külső tényező ne akadályozhassa meg őket abban, hogy azzá legyenek, akik szívük vágya szerint lenni szeretnének. Isten megtervezte és elvégezte, hogy olyan élettapasztalatokon menjenek keresztül, amelyek az önmaguk feletti győzelmet, jellemük tisztulását szolgálják. Olyannyira érvényesül ez a törvény, hogy még a Gonosz őket érő támadásai is ezt munkálják.

A kiválasztottakra vonatkozó végzés magában foglalja elhívásuk módjának és megszentelődésük egész folyamatának megtervezését, beleértve ebbe életük szolgálatának az elgondolását is. Isten nem a cselekedeteket, hanem kinek-kinek a valódi, személyes döntését, az isteni kegyelem vonzására, hívására adott belső válaszát nézte a kiválasztásnál. A külsőleg kifogástalan cselekedetek mögött is ismerte a tisztátalan önzést és a bűnök sötét foltjai mögött is ismerte az igazságra vágyakozó lelket. Nem igazságtalanság ez, hanem magasrendű méltányosság és végtelen kegyelem.

Isten minden ember elhívását kívánta volna megvalósítani, az ószövetségi Izrael és a keresztény egyház által, függetlenül a maga előre ismerésétől és elrendelésétől. Sajnos sem Izrael, sem a keresztény egyház nem töltötte be misszióját Isten akarata szerint. Isten azonban így is többeket, másokat is hív, mint akiket előre ismert és elrendelt. Segíti őket addig és annyiban, ameddig ezt igénylik és elfogadják tőle. Azt akarja, hogy az egész világmindenség, és a végső ítéletkor majd az emberek is lássák, értsék: nem az ő végzése nyitja meg vagy zárja el az utat az üdvösséghez, hanem az emberek saját szabad döntései. Ugyanakkor semmiképpen sem maradhatnak ki az elhívásból az előre ismertek és elrendeltek.

Isten természetesen igazságosan jár el azokkal szemben is, akik felől az üdvösség elvetését ismerte előre. Ha látható elhívást nem is kap mindenki közülük, a Szentlélek mindannyiukat az önzéstől való elfordulásra és az igaz életre próbálja késztetni. Ha ennek ellenállnak, Isten engedi, hogy szabadon tegyék mindazt a rosszat és gonoszt, amit akarnak, de tudtukon és akaratukon kívül beépíti tervébe úgy mindezt, úgy hogy nem hiúsíthatják meg céljait, sőt az elrendeltek és Isten műve javára lesznek ellenséges cselekedeteik is.

Az isteni predesztináció eredményeképpen Isten terve, kijelentett akarata győzelmét senki és semmi nem akadályozhatja meg, sem a történelemben, sem az egyének életében. Ez a terv az egyének "üdvbizonyosságának" alapja, a külső körülményeket illetően. Mindezt úgy, hogy a szabad választás törvénye mindenkor sértetlen marad a választottak esetében is. Nem csupán abban az értelemben, hogy ha végérvényesen elutasítják maguktól Isten kegyelmét, akkor, ezáltal teljességgel meghiúsítják a rájuk vonatkozó predesztinációs terv győzelmét. Akkor is érvényesül a szabadság törvénye, ha nem fordulnak el ugyan teljesen Istentől, de egy adott ponton engedetlenséget tanúsítanak, és mintegy "átszavaznak" az ellenség oldalára. Ilyenkor módosul Isten rájuk vonatkozó terve, de nem adja fel az üdvösségükért való küzdelmet. Engedi őket mintegy "rossz kanyart" venni, letérni a jó útról, de szeretete még inkább fáradozik értük, hogy önként visszatérjenek az igazság, és az üdvösség egyenes útjára. Az ilyen kitérők azonban nem következmény nélküliek, nem veszélytelenek. Az ember mindenképpen kárt vall, több szenvedést gyűjt be magának, és veszteséget, vereséget okoz Isten ügyének, fájdalmat okoz magának Istennek is. Örömet szerez az ellenségnek, akit mintegy magára szabadít, hogy még nagyobb erőfeszítéseket tegyen teljes elvesztése érdekében.

Isten igazságos végzései és bölcs terve, amelyben sértetlenül hagyja érvényesülni az ember szabad választását, és mégis a maga mindenható akaratát viszi győzelemre az igazság és a benne bízók diadalára, valóban csodálatra méltó.

Üdv. Péter

Üdv!

Kihagytál egy harmadik lehetőséget, vagyis mindent tud, de nem determinálja cselekedeteinket.

Látja a jövőbeli eseményeket,- melyekből több mindent is megjelentett a bibliai próféciák által,- ezzel is indokolja saját isteni voltát:

Ésa 41,22 "Adják elõ és jelentsék meg nékünk, a mik történni fognak; a mik elõször lesznek, jelentsétek meg, hogy eszünkbe vegyük és megtudjuk végöket, vagy a jövendõket tudassátok velünk! 23Jelentsétek meg, mik lesznek ezután, hogy megtudjuk, hogy ti Istenek vagytok..."

Ésa 46,9 "Emlékezzetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok Isten és nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám hasonlatos. 10Ki megjelentem kezdettõl fogva a véget, és elõre azokat, a mik még meg nem történtek, mondván: tanácsom megáll, és véghez viszem minden akaratomat" 45,11

1Sám 2,3 "Mert mindentudó Isten az Úr.."-Károli,ök, katolikus "..Mert tudás Istene az Örökkévaló .."-mai zsidó for.

Apcs15,18 "Tudja az Isten öröktõl fogva minden õ cselekedeteit. "

Zsid 4,3 "...munkáit a világ megalapításától kezdve bevégezte. "

1 Jn 3,20 "És errõl ismerjük meg, hogy mi az igazságból vagyunk, és így tesszük bátorságosakká õ elõtte a mi szíveinket. 20Hogy ha vádol minket a szív, mivelhogy nagyobb az Isten a mi szívünknél, és mindent tud. "

Mindenható (Jel 1,8), mert mindenre van hatalma , az idő sem szabhat határt ennek, mert Ő tökéletes és végtelen természetű:

Zsol 147,4 "Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevérõl nevezi. 5Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa. "

Jób 37,13 "..gondold meg az Istennek csudáit....Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhõk, [vagy] a tökéletes tudásnak csudáit [érted-é?].. "

Ha cselekedeteink előre meghatározottak lennének, akkor nem lenne értelme a megtérésre felszólító igéknek. Hasonló lenne a világ egy bábszínházhoz.

Apcs 17,30 "E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek..."

Mt 11,28 "Jõjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. "

Nem predesztinálja gonoszságra az embert:

1 Tim2,4 "A ki azt akarja, hogy minden ember idvezüljön és az igazság ismeretére eljusson. "

Ezek 18,23 "Hát kivánva kivánom én a gonosznak halálát? ezt mondja az Úr Isten! nem [inkább] azt, hogy megtérjen útjáról és éljen? "

Az emberi oldalt, a hajlandóságot, ill. annak hiányát is figyelembe veszi Isten, nem erőlteti ránk tőlünk függetlenül az akaratát:

Apcs 5,32 "És mi vagyunk néki bizonyságai ezen beszédek felõl, és a Szent Lélek is, kit Isten adott azoknak, a kik néki engednek. "

Jak 4,6 "Az Isten a kevélyeknek ellenök áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ád. 7Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tõletek. 8Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. "

Jn 3,36 "A ki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta. "

Szerintem ideje lenne a jelen korban élni, és nem a múlt talányait kutatni teljesen feleslegesen.

Mit vársz a válaszoktól? Ha esetleg valakitől megtudod, hogy is zajlott ez az egész jézusos mizéria, mennyivel lesz jobb az életed?

Milyen hasznot vársz ettől a kérdéstől?