Miért gonosz a Sátán?

Szia!

Sokan úgy gondolják, hogy Sátán lázadásának az lehetett az oka, hogy már eleve volt benne valami nemtökéletes, valami mákszemnyi, morzsányi gonoszság, vagy legalábbis torz gondolat. Vagy ha ez nem is, de legalább valami "hiánynak" kellett lennie benne.

Jézus azonban azt mondta róla, hogy ő "nem állott meg az igazságban". Ez magában foglalja azt az állítást, hogy a kezdet kezdetén ő is az "igazságban volt". Ő sem került ki Isten kezéből kevésbé tökéletesen, mint a többi teremtmény. Ezékiel próféta így szólt róla: "Te voltál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcsességgel, tökéletes szépségben... ama napon, melyen teremtettél" (Ezékiel 28:12–13). Ésaiás próféta is "fényes csillagnak, hajnal fiának" nevezi őt (Ésaiás 14:12).

A Biblia szerint ennek az angyalfejedelemnek semmi oka nem volt arra, hogy Teremtőjével szembeforduljon. Nincs értelmes magyarázata Sátán mennyei lázadásának. A bűn eredetére lehetetlen olyan magyarázatot találni, ami megindokolná létezését. A bűn titokzatos, érthetetlen, mentegetése egyenlő volna igazolásával. Ha mentséget lehetne találni rá, vagy okot létezésére, akkor megszűnne bűn lenni.

Üdv. Péter

A "Sátán" szó nem egészen azt jelenti,ahogyan azt a kereszténység értelmezi.A Sátán,a mi önző oldalunkat jelképezi Jézus szavai által,mindazt,amit eltávolít minket a szeretettől.Nem a klasszikus értelemben vett "gonosz lény"-ről van szó,hanem az ember tudatlan,félelemben,szeretet nélküliségben élő énjét.

Az életben mindenki fejlődik,változik,tanul.Tehát a teremtő látta,hogy szükséges a másik-sötét oldal,nevezzük így-is az élethez.

Ha mindezt rossznak látta volna,nem engedte volna,hogy a kezdetben tökéletes világ megváltozzon.továbbá,gondolj bele abba,mit neveznél tökéletes mennyei világnak,ha nem tudnád mihez viszonyítani?

Tökéletes mennyei világban?

Ez 28 13. "ÉDENBEN, ISTEN KERTJÉBEN VOLTÁL; rakva valál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskővel és onixxal, berillussal, zafirral, gránáttal és smaragddal; és karikáid mesterkézzel és mélyedéseid aranyból készültek ama napon, melyen teremtetél.

14. Valál felkent oltalmazó Kérub; és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál.

15. Feddhetetlen valál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned.

16. Kereskedésed bősége miatt belsőd erőszakossággal telt meg és vétkezél; azért levetélek téged az Isten hegyéről, és elvesztélek, te oltalmazó Kérub, a tüzes kövek közül.

17. Szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcseségedet fényességedben; a földre vetettelek királyok előtt, adtalak szemök gyönyörűségére."

Ádámékkal volt az Éden kertjében, mint oltalmazó Kérub.

És nem igaz, hogy nem tudjuk, hogy mi a lázadásának, a gonoszságának az oka, erre is fényt kapunk itt. Felfuvalkodott.

A mennyei tökéletességgel összehozva azért sem helytálló, mert Isten a teremtés végén (a legvégén!) kijelentette, hogy minden igen jó. Márpedig, ha sátánban a gonoszság csírája megfogant volna már, akkor nem állíthatta volna Isten, hogy minden igen jó.

Szia

Valahol egyetértek Péterrel abban, hogy nincs rá magyarázat. Valahol mégis az az érzésem, hogy az ember feladata lesz ennek megértése. Mert ok és/vagy cél nélkül nem történnek dolgok.

A felfuvalkodásnak is volt oka. Talán mert túl tökéletes volt? Akkor nem lett volna benne az a gőg, ami miatt felfuvalkodottá vált. Bár jóból is megárt a sok - szokták mondani. Engem is foglalkoztat ez a kérdés.

"A "Sátán" szó nem egészen azt jelenti,ahogyan azt a kereszténység értelmezi.A Sátán,a mi önző oldalunkat jelképezi Jézus szavai által,mindazt,amit eltávolít minket a szeretettől.Nem a klasszikus értelemben vett "gonosz lény"-ről van szó,hanem az ember tudatlan,félelemben,szeretet nélküliségben élő énjét.

Az életben mindenki fejlődik,változik,tanul.Tehát a teremtő látta,hogy szükséges a másik-sötét oldal,nevezzük így-is az élethez.

Ha mindezt rossznak látta volna,nem engedte volna,hogy a kezdetben tökéletes világ megváltozzon.továbbá,gondolj bele abba,mit neveznél tökéletes mennyei világnak,ha nem tudnád mihez viszonyítani?"

Szerintem is. A Mennyek országa úgy tökéletes, hogy mindenki részesedik benne. Hogy lehetnék boldog, ha szeretteim közül akár egy is a Pokolban ég. Ha meg törlődik az emlékezetemből, akkor hazugságban élek, márpedig Isten országa az abszolút igazság. Ha pedig a vallásossága alapján válogatom meg a barátaimat, hol a "szeresd felebarátodat" és "szeresd ellenségedet" igazsága?

Én számítok arra, hogy a Mennyek kapujában Isten mellett Lucifer is mosolyogva fogad. Már nem tudok hinni a Pokolban, de a Purgatóriumban igen. Ha nem oldom meg a problémáimat, egyre nagyobb teherként nehezedik rám, és ha másképp nem, hát majd ott kénytelen leszek megoldani, megúszni nem fogom. A Sátán dolga, hogy kísértsen, nekem meg az, hogy ellenálljak, ezért nem is kell szimpatizálni vele - az ő gonosznak való beállítását emiatt egy kegyes hazugságnak tudom felfogni.

De ezt nem tényként mondom, hanem véleményként, és tisztelem a többiekét is.

Úgy emlékszem, hogy egyszer a pap azt mondta nekem, amikor kicsi voltam, hogy nem szabad ezt csinálni vagy azt, hogy nincs értelme. Már nem tudom. Szóval én egyszer imátkoztam azért, hogy a "Sátánnak" minden bűne bocsánatot nyerjen xD

Bár másokért is szoktam. Mindegy. Gondoltam csak leírom.

Lehet nem számokban kellene gondolkodni és nem pozitív és negatívban, hisz még az is lehet, hogy ezek a világgal együtt alakultak ki.

Miért jó az Isten? Miért hívjuk fénynek a fényt, sötétnek a sötétséget? A választ sem kell túlbonyolítani: az eredendő gonosz neve Sátán, a jó neve Isten. A név csak arra szolgál, hogy megkülönböztessük valami mástól.

Ha valóban létezik/ni fog egyszer egy tökéletes mennyei világ valahol, oda a gonosznak a magja sem juthat be. És ez szépen le van írva a Bibliában...

Isten teremtményei, így a mennyei lények nem tökéletesek olyan értelemben, mint Isten, hogy "képtelen vétkezni":

Jób 4:18 Azokban sem bízik, kik szolgálnak neki, angyalaiban is lel kivetnivalót.

Jób 15:15 Íme szentjei között sincsen változhatatlan, még az egek sem tiszták az Ő szemében.

Jób 25:5 Nézd, a hold sem fénylik elég fényesen, még a csillagok (angyalok) sem tiszták a szemében.

Ez az Isteni tökéletesség náluk nincs meg, hanem a Teremtőjük iránti döntésük következtében, és a Teremtő hatalmának ismeretéből és teremtettségük magasztosságából (hogy Isten előtt állnak közvetlen láthatják) fakadóan hűségesek, vagy nem. (hasonlóak inkább Ádám bukás előtti állapotához) Sőt, a hűségesek ismerik Isten ítéletét azon agyalok iránt, akik elbuktak:

2Péter 2:4 Mert az Isten az angyaloknak sem kegyelmezett, amikor vétkeztek, hanem az alvilág sötét mélyébe taszította őket, hogy maradjanak őrizetben az ítéletre,

Júdás 1:6 Az angyalokat is, akik nem becsülték meg méltóságukat, elhagyták lakóhelyüket, a nagy nap ítéletére örök bilincsekben, sötétségben tartja.

Így tehát ennek ismerete, a hűségeseknél még inkább sarkalja, hogy hűségesek is maradjanak. Ez még nem az a tökélesség, hiszen benne van a "félelem" faktor is, akiben meg félelem van, az nem lett tökéletes a szeretetben (ahogy írva van)

Viszont van egy út, ami által minden lény tökéletessé válik, abban az értelemben is, hogy képtelen lesz vétkezni, mint Isten, ez pedig az Istentől való születés.

"Képtelen mindenki a vétkezésre, aki Istenből született, mert az Isten magva benne marad. Nem is képes vétkezni, mert Istenből született." - I. Ján.

Ebben a születésben első Jézus Krisztus:

"Mert kinek mondotta valaha az angyalok közül: Én Fiam vagy te, én ma szültelek téged?"

És sokan követik. Elsőként az Egyház.

Róma 8:29 Mert akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez, hogy ő legyen az elsőszülött sok testvér között.

Ebben a születésben pedig az Egyház is részesül, atyjafia Krisztusnak:

"Így tudniillik mind a megszentelő, mind a megszenteltek mind egytől származtak, ez okból nem szégyenli őket testvéreinek nevezni. " és

"Hírül adom nevedet testvéreimnek, az eklézsia közepette énekkel magasztallak"

"Róma 8:14-17,19 14 Mindazok ugyanis, akiket Isten Szelleme indít, Istennek fiai. 15 Mert nem rabszolgaság szellemét kaptátok újra, hogy féljetek, hanem a fiúvá fogadás szellemét kaptátok, aki által így kiáltunk: "Abba, Atya!" 16 Maga a Szellem a mi szellemünkkel együtt tesz tanúságot arról, hogy Isten gyermekei vagyunk 17 Ha pedig gyermekek örökösök is, Istennek örökösei, a Krisztusnak örököstársai, ha csakugyan együtt szenvedünk vele, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk. … 19 Mert a teremtés feszültségben és epedve várja Isten fiainak lelepleződését"

"ő az első a sok testvér közül (Róm. 8:29)"

Ebben az ember úgymond előrébb jár, mint az angyalok, ezért is lehet, hogy ítélni fog angyalokat:

"Zsid 2,16 Mert nyilván nem angyalokat karolt fel, hanem az Ábrahám magvát karolta fel."

1Kor 6,3 Nem tudjátok-é, hogy angyalokat fogunk ítélni, nemhogy életszükségre való dolgokat?

Viszont Isten végső terve, a teremtés célja szerint Isten lesz minden mindenekben, tehát nem lesz különbség; Isten mindenkit betölt magával, tehát a tökéletességével is, de ez csak az ítélet után lesz, miután minden ellenségét megítélte, és eluszította a Gyehennában.

"azután a vég, mikor a királyságot átadja az Istennek és Atyának, mikor félretesz minden fejedelemséget, minden fennhatóságot és hatalmat."

"Mikor pedig alája veti majd a mindenséget, akkor majd ő maga a Fiú is alája veti magát annak, aki a mindenséget alája vetette, hogy Isten legyen minden mindenekben."

Jel 21,17 "És megméré annak kőfalát száznegyvennégy singre, ember mértékével, azaz angyaléval."