Mit jelent Jakab 4:4: - A világgal való barátság ellenségeskedés Istennel?

Szia !

A teljes Igerész ezzel kapcsolatban így szól:

1. Honnét vannak háborúk és harcok közöttetek? Nem onnan-é a ti gerjedelmeitekből, a melyek a ti tagjaitokban vitézkednek?

2. Kívántok valamit, és nincs néktek: gyilkoltok és irigykedtek, és nem nyerhetitek meg; harcoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert nem kéritek.

3. Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt.

4. Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? A ki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz.

5. Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás hiába mondja: Irigységre kívánkozik a lélek, a mely bennünk lakozik?

6. De majd nagyobb kegyelmet ad; ezért mondja: Az Isten a kevélyeknek ellenük áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad.

7. Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek.

8. Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívűek.

9. Nyomakodjatok és gyászoljatok és sírjatok; a ti nevetésetek gyászra forduljon, és örömötök szomorúságra.

10. Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és felmagasztal titeket.

11. Ne szóljátok meg egymást atyámfiai. A ki megszólja atyjafiát, és a ki kárhoztatja atyjafiát, az a törvény ellen szól, és a törvényt kárhoztatja. Ha pedig a törvényt kárhoztatod, nem megtartója, hanem bírája vagy a törvénynek.

12. Egy a törvényhozó, a ki hatalmas megtartani és elveszíteni: kicsoda vagy te, hogy kárhoztatod a másikat?

13. Nosza immár ti, a kik azt mondjátok: Ma vagy holnap elmegyünk ama városba, és ott töltünk egy esztendőt, és kalmárkodunk, és nyerünk;

14. A kik nem tudjátok mit hoz a holnap: mert micsoda a ti életetek? Bizony pára az, a mely rövid ideig látszik, azután pedig eltűnik.

15. Holott ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és élünk, ím ezt, vagy amazt fogjuk cselekedni.

16. Ti ellenben elbizakodottságtokban dicsekedtek: Minden ilyen dicsekedés gonosz.

17. A ki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekeszik, bűne az annak.

Jakab levél 4, 1-17 :

Az ember testében olyan indulatok vannak amelyek a keresztények között konfliktus helyzeteket idéznek elő, ezt a testi természetet megfelelő helyen kell tartani megöldökölt állapotban az ember ujjászületett szellemének alávetve, Pál apostól erről így ír.

Galáta levél 5,13-26 :

13. Mert ti szabadságra hivattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak.

14. Mert az egész törvény ez egy ígében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

15. Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, hogy egymást fel ne emészszétek.

16. Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek.

17. Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok.

18. Ha azonban a Lélektől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt.

19. A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás.

20. Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, viszszavonások, pártütések,

21. Irígységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, a miképen már ezelőtt is mondottam,

hogy a kik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek.

22. De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.

23. Az ilyenek ellen nincs törvény.

24. A kik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt.

25. Ha Lélek szerint élünk, Lélek szerint is járjunk.

26. Ne legyünk hiú dicsőség kívánók, egymást ingerlők, egymásra irígykedők.

Kolossé levél 3,1-10 :

1. Annakokáért ha feltámadtatok a Krisztussal, az odafelvalókat keressétek, a hol a Krisztus van, az Istennek jobbján ülvén,

2. Az odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel.

3. Mert meghaltatok, és a ti éltetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben.

4. Mikor a Krisztus, a mi életünk, megjelen, akkor majd ti is, Ő vele együtt, megjelentek dicsőségben.

5. Öldököljétek meg azért a ti földi tagjaitokat, paráznaságot, tisztátalanságot, bujaságot, gonosz kívánságot és a fösvénységet, a mi bálványimádás;

6. Melyek miatt jő az Isten haragja az engedetlenség fiaira;

7. Melyekben ti is jártatok régenten, mikor éltetek azokban.

8. Most pedig vessétek el magatoktól ti is mindazokat; haragot, fölgerjedést, gonoszságot és szátokból a káromkodást és gyalázatos beszédet.

9. Ne hazudjatok egymás ellen, mivelhogy levetkeztétek amaz ó embert, az ő cselekedeteivel együtt.

10. És felöltöztétek amaz új embert, melynek újulása van Annak ábrázatja szerint való ismeretre, a ki teremtette azt:

Jakab a következőkben azokat a kersztények csoportját nevezi meg akik nem a megfelelő módon kérnek Istentől mert nem a hit állapotában vannak hanem a hústest kívánságaiban élnek és azok felé akik áldásban élnek így nyilvánulnak meg :

-gyilkolnak

( nem fizikálissan hanem szellemi módon kell érteni )

-írigykednek és ezek nem is kapnak semmit Istentől.

Kérnek de a kéréseik nem szellemtől inditatva jönnek létre hanem a gerjedelmeikből ezeknek kiélésére akarják fordítani az Istennel való kapcsolatukat ezért nem hallgatja meg ezeket az Imákat Isten.

Az ilyen emberek (keresztények) jó kapcsolata az Istennel meg van törve ezért hasonlítja Jakab ezt a szellemi folyamatot a házasságtöréshez

(parázna férfiak és asszonyok) ezek a keresztények úgymond barátai lesznek a világnak vagyis elsodródnak az Istentől és a világgal lesznek jóba.

A kevélység felfuvalkodottság állapotába kerülnek amely veszélyes út :

Példabeszédek 16,13-22 :

13. Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.

14. A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.

15. A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.

16. Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!

17. Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.

18. A MEGROMLÁS ELÖTT KEVÉLYSÉG JÁR, ÉS AZ ELESÉS ELÖTT FELFUVALKODOTTSÁG.

19. Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.

20. A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!

21. A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.

22. Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.

Ezután Jakab leírja a megtérés folymatát engedelmességet és közeledést Isten felé ellenállás az ördögnek mert a testi kívánságoknak ő a forrása, amelynek eredményeképpen elfut tőlünk.

Ha szükséges a teljes megtéréshez ki milyen állapotban van böjt, gyász, sírás a teljes megalázkodás állapotába kerülni Isten elé, aki megtisztít bennünket.

Valmint még egy fontos figylemztetés ne mondjunk egymásra negatív dolgokat mert akkor bíráljuk azt az Igazságot

amelyet Isten a másik keresztény szívébe helyezett el.

Végezetül a befelyezésben Jakab rámutat arra Istentől függönk életünk és cselekedeteink az Ő hatalmába van ennek megfelelően éljünk, cselekedjünk, gondolkodjunk valamint szavaink is legyenek ezzel összhangban.

Shalom.

Szia !

Igen van néhány Konstantin császár engedte a kereszténység elterjedését és a vallásszabadságot így jött létre a keveredés a pogány Római istenek felvétele a kereszténységbe.

Évszázadokon keresztül a zsinatok különböző ügyeik hitvallások torzulásáról szól, képrombolások megakadályozása, képek tiszteletének bevezetése, keresztes hadjáratok szervezése, indítása a Szentföldre.

Szentek kultusza, Mária Istenanyasága, inkvizíció, pápai abszolút uralom tévedhetetlenségének dogmája.

Shalom.

Ajaj van bőven. Pl a legfőbb ide minősíthető dolog az, hogy részt vesznek a világ politikai dolgaiban, ez szellemileg súlyos paráznaságnak minősül.

A Jakab 4: 4 fényében ahhoz, hogy Isten barátai legyünk, meg kell szabadulnunk minden érzelmi kötődéstől, amely ehhez a gonosz világhoz fűz minket, hiszen ezt a világot az Istennel szembeni lázadás szelleme hatja át.

A Jakab 4:1–3-ban ezt olvassuk: „Honnét vannak háborúk és harczok közöttetek? Nem onnan-é a ti gerjedelmeitekből, a melyek a ti tagjaitokban vitézkednek? Kívántok valamit, és nincs néktek: gyilkoltok és irígykedtek, és nem nyerhetitek meg; harczoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert nem kéritek. Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt.” Jakab ezeknek a szavaknak a megírása után figyelmeztetett, hogy ne legyünk a világ barátai.

 Évszázadokkal Jakab halála után a hamis keresztények a szó szoros értelmében háborúkat vívtak és egymást ölték. Jakab azonban „Isten Izráele” első századi tagjainak írt, a leendő égi ’papoknak és királyoknak’ (Jelenések 20:6, Vi). Ők nem ölték vagy gyilkolták egymást szó szerinti háborúkban. Miért beszélt akkor Jakab ilyesmikről a keresztényeknek? Nos, János apostol mindenkit embergyilkosnak nevezett, aki gyűlöli a testvérét. Ezenkívül Pál úgy beszélt a gyülekezetben lévő egyéni nézeteltérésekről és ellenségeskedésekről, hogy ezek „harczok” és „civakodások” (Titus 3:9; 2Timótheus 2:14; 1János 3:15–17). Még ugyanebben a gondolatmenetben Jakab valószínűleg arra gondolt, hogy hiányzik belőlük a keresztény hittársaik iránti szeretet. A keresztények úgy viselkedtek egymás között, hogy az arra emlékeztetett, ahogyan a világiak bánnak gyakran egymással.

 Miért történtek ilyesmik a keresztény gyülekezetekben? Az olyan rossz magatartás miatt, amelyet például a mohóság és a „gerjedelem” jellemez. A büszkeség, féltékenység, becsvágy szintén megbonthatja a szeretetteljes keresztény testvériséget a gyülekezetben (Jakab 3:6, 14). Az ilyen magatartás az embert a világ barátjává teszi, és ezért Isten ellensége lesz. Senki sem várhatja, aki ilyen magatartást táplál magában, hogy Isten szervezetének a része marad.