A hitben Isten a lényeg, vagy a vallás?

A kérdésem azon okból fogalmazódott meg, hogy egy barátnőmmel kisebb vitába keveredtem, mert máshogy gondolkodunk. Kettőnk közül a barátnom az, aki VALLÁSOS, én vagyok az, aki ugyan HISZ egy istenben, de a vallást (keresztény katolikus) nem igazán érzem magaménak, sőt.. De ezt nem részletezném.

Ő azért nem ért egyet velem, mert én nem a vallás keretein belül hiszek, akit/amit én nem hívok Istennek, mert Őt nem tudom elválasztani a vallástól, de hiszek benne. Bár én úgy vettem észre, egyáltalán nem AKARJA megérteni, azt, ahogyan én vélekedem. Régebben, még siheder koromban vallásos voltam, de bizonyos dolgok miatt a vallástól elfordultam. ÉS a barátnőm szerint-nem konkrétan rólam, csak általánosságban mondta ezt-, hogy azért , mert nem vagyok vallásos, biztos, hogy még csak hírből sem ismerem a Bibliát. Azt meg sem kérdezte volna, mi az oka annak, hogy így gondolkodom.

Én úgy gondolom, gyönyörű Földünknek egyetlen istene van, csak minden vallás , minden egyén, aki hisz egy istenben, de nem vallásos, más- más néven szólítja.

A másik kérdésem pedig az lenne : csak akkor hihetek egy istenben, ha egy adott valláshoz tartozom? Mert azt ugyan nem hiszem, hogy a Földet Isten teremtette, de hiszem azt, hogy van valami. Mert nekem is szükségem van arra, hogy legyen valami/valaki, ami/aki mindig mellettem van, segíthet, ha baj van.