Szerintetek melyik egyház ismeri a legjobban a Bibliát? És melyik fordítású Bibliát?

"Ajajajaj

Te nagyon el vagy tévedve!

A Tridenti zsinaton hozzá sem nyúltak a szentíráshoz!(amiről nem tudsz, arról ne szólj) "

Bocsáss meg, de szerintem te vagy nagyon eltévedve. Mit gondolsz a Katolikus Egyház miért nevez bizonyos könyveket deuterokanonikusnak? Tudod mi ennek a szónak a jelentése? Ez egyszerűen csak annyit jelent, hogy másodkanonizált. A Katolikus Egyház ugyanis különbséget tesz "protokanonikus könyvek" (amelyek kezdettől a Biblia részét képezték) és "deuterokanonikus könyvek" (amelyeket ők tettek bele a Bibliáb) között. Szent Jeromos a Biblia latin fordítója például már az ókorban is egyenesen tiltakozott ezen könyvek Kánonhoz csatolásához. Végülis a trieni zsinaton lett hivatalosan is megerősítve ezen könyvek kanonikussága. A héber kánonba pedig ezek nincsenek benne, magad is meggyőződhetsz róla:

[link]

Sziasztok!

Kicsit helyesbítenék:

"Amikor az első századokban összeállították a kánont, akkor már benne voltak ezek a könyvek, csak a protestánsok ezeket kihagyták, hogy könnyebb legyen nekik alátámasztaniuk a tanaikat."

A Katolikus Bibliában lévő deuterokanonikus könyveket az Ószövetséghez csatolták. Először is ezen könyvek kanonikusságát az leplezi le, hogy az Újszövetség gyakran hivatkozik az Ószövetségre idéz belőle, de ezen könyvek közül egyből sem idéz...Másodszor, Josephus Flavius zsidó történetíró szerint a héber kánon már i.e. 400 körül egyben volt, az ezután keletkezett könyveknek már nem tulajdonítottak a zsidók olyan jelentőséget mint az előbbieknek...Öszsehasonlításul: A katolikus Bibliában a Bölcsesség könyve az i.e. 1. században keletkezett, jóval a Kánon lezárulása után. Ezalapján tehát nincs semmi köze az Ószövetséghez...Az indokokat lehetne tehát sorolni még, belemenni ezeknek a könyveknek a tartalmukba is. Súlyos történelmi pontatlanságokat és babonákat is tartalmaznak amelyek ugyancsak megkérdőjelezik a kanonikis mivoltát. De én ezekbe most nem akarok belemenni. Aki el akarja fogadni azokat a könyveket ihletettnek, tegye, én nem fogadom el

Minden jót!

Attól függ. A gyakorlati alkalmazást érted "ismeretnek", vagy az elméleti tanulmányozást?

Szerintem nincs olyan, hogy melyik felekezet... Olyan van, hogy melyik közösség, vagy melyik tagja. A mi (egyik baptista) gyülekezetünkben szerintem elég jól ismerik az igét, viszonyítva a többiekhez, és alkalmazásban is igyekeznek megtartani. De ha egy másik gyülekezetet vizsgálnék a felekezetünkből, akkor nem feltétlen tudnám ugyanezt elmondani.

Amúgy megjegyezném, hogy a folyamatos reformáció éppen az igének köszönhető.

A bibliát versről-versre nem is lehetne megtanulni.

Sokan félreértik a bibliát. Nézd csak meg...a háromság szó még csak nem is szerepel benne és mégis milyen nagy tannak számít!

Kedves Kérdező!

Mi Reformátusok az Új fordítású Bibliát használjuk, ennek a Bibliafordításnak a nyelvezete érthetőbb, mint a Károlié.

Íme egy példa: Az "Ímhol vagyok." mondat "Itt vagyok."-ra van fordítva.

Áldás, békesség!

Mihály

Az összejövetelnek nem arról kéne szólni hogy versről versre végigveszitek a Bibliát. Arról a bibliaiskola szól, vagy a házi csoport. Az Istentisztelet lényege Isten tisztelete, dicsérete, a közösség, és igen, az igehirdetés is. De nem a tanulmányozás.

A kérdés meg értelmetlen: a Biblia ismeret egyénfüggő.

Ahogy már előttem is leírták, az ismeri jobban aki nyitott, őszinte, előfeltevésektől mentes, és eredeti nyelven is tudja olvasni, illetve a Bibliáról nem csak 1. a saját felekezetén belül 2. megtérítés céljából beszélget.

Mihálynak igaza van!

Az új világ fordítás nem azért van hogy félremagyarázzuk a bibliát, csupán a könnyebb érthetőséget segíti elő!

Sok-sok mondatot nehéz lenne megérteni annyira régimódi a szövegkörnyezet.