Jehova tanúi, hogyan egyeztetitek össze a Bibliával a dinoszaurusz csontokat?

Az I. Mózes 1:3-31-ig azt olvassuk, hogy mindezt hat "nap" alatt történt. A "nap" szóval visszaadott héber szónak azonban több jelentése van, egyebek közt "hosszu idő, egy rendkivüli esemény időtartama. A kifejezés tehát teret enged annak az elképzelésnek, hogy minden egyes "nap" évezredeken át tarthatott.

Ezért telejs mértékben elfogadjuk azt a tényt, hogy lehettek dinók a földön az ember megteremtése előtt.

Szeretném felhivni a figyelmeteket egy bibliaverse: 2Péter 3:8-ra, mely idézi, hogy Istennél egy nap annyi mint ezer év. Ebből a versből arra következtethetünk, hogy nem szó szerint egy napról van szó.

A másik elgondolkodtató esemény, amikor Ádám és Éva vétkezett, Isten azt mondta neki, hogy amely napon vétkeztél, azon a napon halsz meg. Ádám viszont 930 évet élt. Tehát nem szó szerinti napról volt szó.

Röviden, de velősen annyit, hogy voltak dinók. Kielégitő a válasz.

Ja, amugy köszönöm a buzditást, hogy továbbra is tanulmányozzam a bibliát. Megfogadom !!!!

A dinoszauruszok korának megállapítása

A dinoszauruszok csontjai rendszerint alacsonyabb földrétegekből kerülnek elő, mint az emberi csontok, s ez sok tudóst arra a következtetésre vezet, hogy a dinoszauruszok korábbi időben éltek, mint az ember. Geológusok ezt a kort mezozoikumnak nevezik és három alkorszakra osztják: a kréta-, a jura- és a triászkorra. E korok megadott időkeretei több évmilliót foglalnak magukba. De vajon sikerült-e már ezt teljes bizonyossággal megállapítani?

A kövületek kormeghatározásának egyik módszere a radiokarbonos kormeghatározás. Ennél a módszernél azt mérik, mennyi radiokarbon szén bomlott el az élő szervezet halálának elteltétől. „Ha egy élő szervezet meghal, utána már nem tud a környezetéből újabb széndioxidot felvenni, s a C-12—C-14 aránya a radiokatív szén bomlásával arányosan egyre csökken” — állapítja meg a Science and Technology Illustrated című kiadvány.

Ennek a kormeghatározási módszernek azonban komoly gyenge pontjai vannak. Először is, ha a kövület becsült kora 50 000 év, a radioaktív bomlás már annyira lelassult, hogy csak nehézség árán mérhető. Másodszor, még a legfiatalabb korú mintákban is ez a bomlási szint oly lassú, hogy ezt rendkívül nehéz pontosan megmérni. Harmadszor, a tudósok a radioaktív szén keletkezésének csak a jelenlegi arányát tudják mérni, de annak megállapítására nincs módjuk, hogy az elmúlt korokban milyen lehetett a szén radioaktivitás.

Így ha a kövületek korának megállapítására radiokarbonos módszert, illetve a kövületek korának meghatározására egyéb módszereket, például radioaktív káliumot, urániumot vagy tóriumot használnak, a tudósok képtelenek megállapítani, mennyi volt ezeknek az elemeknek az eredeti radioaktivitási szintje az elmúlt korokban. Így Melvin A. Cook fémipari és kohászati professzor megjegyzi: „Az ember csak találgatja [a radioaktív anyagok] koncentrációját, ezért az így kapott eredmények legjobb esetben is csak találgatások.” Ez különösen igaz, ha figyelembe vesszük, hogy a Noé korabeli Vízözön több mint 4300 évvel ezelőtt óriási változásokat idézett elő mind a földünkön, mind a föld légkörében.

A Dartmouth Főiskola geológusai Charles Officer és Charles Drake a radiokarbonos kormeghatározás pontosságával szemben további kételyeket támaszt. Ezt mondják: „Az a következtetésünk, hogy az iridium és más társelemek nem hirtelen rakódtak le . . . inkább ezek az alkotórészek intenzíven és váltakozó minőségben áramlottak be viszonylag rövid, 10 000-100 000 éves időszak alatt.” Úgy érvelnek, hogy a kontinensek szétszakadása és elmozdulása, amit vulkáni kitörések kísértek, az egész bolygót szétdarabolta, s ez utóbbiak a napfényt elhomályosították és a légkört mérgező gázokkal töltötték be. Természetesen az ilyen vulkáni tevékenységek megváltoztathatták a radioaktivitás mértékét, és ez okozza a mai radioaktív órák által mutatott eredményekben a torzulást.

A Genezis beszámolója és a dinoszauruszok

Jóllehet a radioaktivitáson alapuló kormeghatározás újdonságnak számít, valójában elméleteken és feltevéseken alapszik. Ezzel szemben a bibliai beszámoló, a Genezis első fejezetében egyszerűen megállapítja a teremtés általános sorrendjét. Lehetségesnek tartja a Föld kialakulásához szükséges esetleges évmilliárdokat, vagy a hat teremtési korszakra vagy „napra” a több ezer éves időszakokat is, amíg a Föld az emberi lakozás számára alkalmas bolygóvá vált.

Egyes dinoszauruszok (és pteroszauruszok) lehet, hogy valóban a Genezisben felsorolt ötödik teremtési korszak alatt teremtettek, mert a Biblia azt mondja, hogy Isten megalkotta a „repülő teremtményeket” és a „nagy tengeri szörnyetegeket”. Talán más dinoszauruszfajták viszont a hatodik teremtési korszak alatt lettek megteremtve. Az óriási étvágyú és roppant nagy változatosságú dinoszauruszok nagyon is beleillettek abba a környezetbe, amelyben akkor a növényi élet dúsan fejlődött (1Mózes 1:20–24).

Amikor a dinoszauruszok betöltötték Istentől kapott céljukat, véget ért az életük. De a Biblia semmit sem mond arról, hogy ez mikor és hogyan következett be. Abban biztosak lehetünk, hogy a dinoszauruszokat Jehova egy bizonyos célból teremtette, még ha pillanatnyilag teljesen nem is értjük ezt a célt. A dinoszauruszok nem az evolúció termékei, és főleg nem elhibázott alkotások. Az, hogy hirtelen jelennek meg a kövületi rétegekben minden kövületi előzmény nélkül, és hogy ugyancsak hirtelen tűnnek el minden kövületi összekötő láncszem nélkül, világos cáfolata annak az elméletnek, hogy az effajta állatok fokozatosan emelkedtek ki az alacsonyabb életformákból az elmúlt évmilliók során. A kövületi beszámoló tehát nem támogatja az evolúciós elméletet. Ehelyett inkább összhangban van az Isten teremtési tevékenységéről szóló bibliai beszámolóval.

Jehova Tanúja vagyok