A szellemi testet hogyan lehet elképzelni?

Csia fordításban (ami nem keveri egybe a szellemet és a lelket, mint a károli) a 44. versben mondja, hogy van szellemi test (a feltámadás kapcsán), ugyanott ahol azt mondja, hogy van romolhatatlan test, vagy mennyei test. Ugyanarról beszél (égi test=romolhatatlan=szellemi):

IKor. 15.40-44 Vannak mennyei testek és vannak földi testek. De más a mennyeiek dicsősége és más a földieké. Más a nap dicsősége, más a hold dicsősége és más a csillagok dicsősége. Így van a holtak feltámadásával is. Elvetik a testet rothadó állapotban, feltámad romolhatatlanságban, 43. elvetik gyalázatban, feltámad dicsőségben, elvetik erőtlenségben, feltámad hatalomban. 44. Elvetnek lelki testet, feltámad szellemi test. Ha van lelki test, van szellemi test is.

A szellemi testet az égi-testek dicsőségéhez hasonlítja Pál, ami más-más, különböző, tehát a mennyei lények teste sem egyforma a dicsőségükre nézve, amiben egyeznek hogy mind szellemiek, nem lelkiek (földi hústestben élők, mint mi)

A problémádra én azt tudom mondani, hogy a mennyei létezőket ilyen értelemben (mint az ember, hogy test és szellemből áll és ha a test "elromlik", akkor valójában meghal, nem létezik tovább mint ember) nem ugyanolyanok, hanem a véleményem szerint náluk a szellem és a szellemi test egy és ugyanazt jelenti. Nincs külön szellemi testük és külön szellemük, hanem szellemi élőlények, tehát ez a megkülönböztetés értelmetlen. (náluk. Nálunk nem, de náluk igen. Ezért is mondhatja Istenre, hogy szellem) Náluk a halál sem az, hogy a kettő (szellem és test) elválnak mint az embernél, hanem ha a teljes élőlényt mondjuk a tűztóba vetik, ami a sátánnak és angyalainak készült, egészében, azaz (szellemi)testestül vetnek a gyehenára. Persze ez csak az én véleményem.

Az ember test-lélek-szellem oszthatatlan egysége. Szoktuk mondani, hogy szellemtest, meg érző/idegtest (ez a lélekre vonatkozik) azonban ezek a megnevezések megtévesztőek, hiszen arra utalnak, hogy van a testünknek szabad szemmel nem látható kivetülése. Persze lehet, de ugye, mint a neve is mutatja,ez szabad szemmel nem látható, elképzelni tehát felesleges.

A lélek lehetne esetleg az aura? Már ha az aura valójában létezik. A szellem a léleknél finomabb és a lélekkel szemben NEM az egóhoz, egyéniséghez kötött. A szellemi isteni része az embernek. A pszichológusok a felettes énben, superegóban próbálták megtalálni, valójában Jung járt hozzá közelebb a kollektív tudattalannal. Ilyen értelemben a szellem azonban nem egyéni hanem általános, összefügg egész, ami a részünk is, ahogyan miden másnak. De a szellem közös és nem egyéni. Ezért lehet csak olyan módon megtalálni hogy leszámolunk az egóval és felebarátainkat úgy szeretjük, mint önmagunkat. Nem azért mert Jézus ezt kérte, hanem azért kérte ezt, mert ezt csak akkor tudod megtenni, ha ráébredsz, hogy szellemben osztozunk. Csak a lelkünk "saját".

freya