A szentlélekről (szent szellemről) van a Bibliában olyan leírás, mely alapján külön személyként kellene elképzelni és nem Isten szelleméről lenne szó?
Kedves Tamás!
Krisztus az Isten igéje, azaz akaratának tökéletes megcselekvője. Amit kijelent, az bizonyosan úgy van.
Nem olyan nehéz megérteni, miért mondhatott két, látszólag ellentmondó dolgot. Az az állítása, hogy neki az Atya "ADTA, hogy élete legyen magában" arról szól, hogy milyen az ő saját állapota az Istenhez képest: vagyis hogy MINDENT, még az életét is Istentől KAPTA, Tőle függ, Őrá néz, Tőle kér, Neki szolgál.
Az a kijelentés, hogy Jézus az út, az igazság és az élet, nyilvánvalóan az embereknek szól. A MI SZÁMUNKRA jelenti ő mindezeket, hiszen - ahogy folytatja is a gondolatot - nincsen más lehetősége az embereknek eljutni az Atyához, csakis a Krisztuson keresztül. Vagyis nekem valóban ő az életre, a valódi, szellemtől való, örök időkre szóló, megszentelt életre az egyetlen lehetőségem. Nekem Jézus az élet, avagy az apostol szavaival:
""Mert nékem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség.""
Még az is eszembe jutott, hogy a Szent Szellem sokat emlegetett "neve", a görög "paráklētos" szó található János első levelében is:
""Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk (παράκλητον) az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus.""
Ez a szó egyszerűen képviselőt, tanácsadót, ügyvédet jelent, egy pozíciót, szerepkört takar. Mivel itt a Felkentre van alkalmazva, azt gondolom, nem helytálló azt tanítani, hogy ez a Szellem egyéni, saját neve volna.
És ez kérdés továbbra is fennáll:
Ha a Szellem valóban személy, hogyan tölt be egy embert, hogyan nyugszik meg valakin? Megszállja, ahogy a démonok (akik ugye szintén egyedi személyiségű szellemi lények, nevük is van)?
Ahogy a kérdező is írta; hogyan lehet felkenni egy embert egy személlyel?
Így van, a kérdés továbbra is fennáll.
Mindaz a meghatározások, melyeket felsoroltatok, hogy hall, lát, sugall, stb, az éppen úgy lehet érvényes, mint már mondtam, hogy egy tollvonással lehúzható, hogy Isten szelleme, mint az én szellemem. Az én szellemem nem más, mint én magam. A döntéseim az érzéseim, a tapasztalataim, minden, amitől én én vagyok. Nem egy különálló valami, hanem én magam, ami által vagyok az, ami, vagy aki.
Nem én írom a sorokat, nem a kezem, hanem a szellemem, azaz ami benem van. A testem csak eszköz pillanatnyilag.
Krisztus azt mondta, hogy megbocsájthatatlan, aki a szent szellem ellen szól káromlást. Azt is meg lehet bocsájtani, ha ellene szólunk, de a szent szellem ellen nem nyer megbocsájtást. Ha nincs bocsánat rá, akkor milyen nagy valaki az? Olyan nagy valaki, aki nem mutatkozott volna be, csak következtetni lehetne rá, hogy van? Nagyobb, mint az Atya? A nem nyer megbocsájtás "felsorolásba" nem mondta az Atyát...Én elvileg káromolhatom az Atyát, a Krisztust, semmi gond, majd megbánom, de a szent szellemet ne, mert akkor végem...Szerintem az Atyát sem...És ahogy az evangéliumból kiderűl azért mert Krisztusra mondták, hogy az ördögtől való dolgokat cselekedett. Mert amit tett a szellem által tette. De mindent amit kapott az Atyától kapta. Nem egy harmadiktól...
Nem ugyan az esetleg? Ha nem, akkor az egyetlen szent szellem, miért jelenik meg hétszeresen a Jelenések könyvében? Ráadásul ott a királyi székben ülő hét szelleméről beszélünk, azaz az övéről. Ott már heten vannak?
Szerintem a szent szellemmel kapcsolatban van egy kicsi félreértés. Persze ez elfogadhatatlan lehet, ki vallja a szent háromságot, hiszen akkor már "csak" szent kettősségről beszélhetnénk. Olyan kettősségről, melyet mindent az egyik adott a másiknak. Nem magától volt, hanem kapott. Olyat, melyet még senki más nem kapott, azaz mindent, de kapott.
Hiszen a szent szellem maga az Atyának az akarata, sugallma, hívó szava, ajándéka, ő maga. Elképzelhetetlen?
Olyan kifejezéseken lovagolni, hogy hogyan lehet valakit egy személlyel felkenni, kb olyan, mint ha azt mondom, hogy ugyebár Jézus kőszikla, ajtó, és világosság, ezért Jézus bizonyára egy világító szikla ajtó :) Nem véletlen az, hogy Isten megparancsolta, hogy ne csináljunk róla faragott képet vagy ahhoz hasonlót, mert nem tudjuk elképzelni, hogy Ő milyen. Már miért ne lehetne felkenni valakit Szent Szellemmel, ha a Szent Szellem személy? Azért mert nem tudod elképzelni, hogy Isten hogyan gondolta ezt? Miért, azt el tudod képzelni, hogy Jézus az Atyában van, és az Atya Őbenne? És hogy a hívő keresztények is Krisztusban vannak, és Krisztus őbennük? Vagy azt, hogy a Szent Szellem bennük lakik, ők pedig Szellemben vannak? Mert körülbelül ilyen dolgokról beszélünk most.
Istennek, akár tetszik, akár nem, de vannak titkai. És a titkait az Őt félőknek jelenti ki. Nem lehet akárhogyan Hozzá közeledni, és nem is fog mindent mindenkinek elmagyarázni és megértetni vele. Ezzel az Igével búcsúzom, kívánom, hogy megértsed:
"És az a kenet, amelyet ti kaptatok tőle, bennetek marad, és így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket, hanem amint az a kenet megtanít [igen, ilyet is tud] titeket mindenre, úgy igaz is az és nem hazugság, és amiként megtanított titeket, úgy maradjatok őbenne." 1 Ján 2:27
Üdv.
Tamás
Kedves Tamás!
Ha nem haragszol, nekem még volnának gondolataim. Nagyon jó, hogy felhoztad párhuzamként, hogy a Krisztus az Atyában van, és hogy nekünk is ugyanúgy kell őbenne és egymásban lennünk/élnünk, ugyanazon egység által, mint ami közöttük már megvan.
Ez azonban nem valami felfoghatatlan titok, elrejtett varázslat, hanem élő és megélhető valóság. Ez pedig nem más, mint a Szellem közössége, ez az a "csatorna", amely összeköt bennünket hívőket egymással, és a mi Urunkkal, valamint a mi mennyei Atyánkkal. Ez kötötte össze Istent is Jézussal. Pont erről van szó, hogy az Isten Szelleme által, azon keresztül vagyunk testvérek és fiak, nem pedig vér és test szerint.
Ezt Péter így magyarázza:
""Annakokáért /Jézus/ az Istennek jobbja által felmagasztaltatván, és a megígért SZENT LELKET megnyervén AZ ATYÁTÓL, kitöltötte EZT, a mit ti most láttok és hallotok.""
Itt nem valamilyen személy jelent meg, amit a hallgatóságnak látnia kellett volna, hanem a tanítványok idegen nyelveken beszéltek, ennek voltak az ottlevők szem és fültanúi. Erre pedig a Szellem adta meg nekik a képességet.
A Szellemmel való felkenetést amúgy mindig olajjal jelképezik az Írások, valami olyasmivel, amit az emberre ráöntenek, kitöltenek - és ugyanezeket mondja a Szellemről is; hogy kiárad, hogy betölt embereket. Ez a SZellem "működésének" az ábrázolása: folyik, árad, ömlik, áramlik, zúg (mint a víz és a szél).
Valóban vannak olyan dolgok, amikről nem beszél nekünk Isten, de a kijelentések a miéink, nekünk adattak, és ami abban van, az nem titoknak van szánva, hanem világosságnak. Ami titok, arról nem is tudunk egyáltalán. A Szellem és annak munkája nem titok, ezt ismernie kell minden újjászületettnek, mert ez az új élet alapja. Mikor Nikodémus rákérdez, hogy hogyan van ez a Szellemtől születés, akkor Jézus visszakérdez:
""Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket?""
Bizony tudnunk kell, és lehet is, különben a Krisztus nem mondott volna ilyet.
Továbbá:
""Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki. De kérje hittel, semmit sem kételkedvén""
Szóval, én ha valamit nem értek, kérem az én Atyámat, és Tőle kapok tanítást.
"Olyan kifejezéseken lovagolni, hogy hogyan lehet valakit egy személlyel felkenni..."
Nem csak ezekről van szó, hanem pl. arról is, miszerint hogyan lehet egy emberben lévő szellemből elvenni egy részt és másikba, másokba adni belőle?
Persze, minden meg lehet magyarázni, hogy "az a bizonyos 'Szent Lélek' így is működhet, ha már le van írva" - de ez csak egy erőltetett magyarázkodás a nyilvánvaló tény elismerése helyett, ami egyszersmind a természetes igazság is, hogy Isten személytelen erejéről van szó, mellyel valóban bánhat ilyen rugalmasan.
A már dicsért válaszoló mellett, a kérdező nagyon jó érvet hozott fel, amikor a szent szellem elleni vétkezésről szóló jézusi intelmet említette, melyet a háromság védelmezői gyakran érvként hoznak fel a szent szellem "kiemelt" szerepe mellé.
A logikai buktató itt is jól látszik, Jézus csak a szent szellemet említette, mint olyant, amely ellen való szándékos káromlásért nem jár megbocsájtás. De mi van Istennel, az Atyával?
Nyilvánvaló, hogy a "szent szellem ellen" való vétkezés EGYENLŐ az Atya ellen valóval. De miért egyenlő? Mert Jehova szent szelleme, mint ami közvetlenül tőle származó, hatását mindenféleképpen kifejtő ERŐ ellen vétkezni, annyi, mintha maga Jehova ellen vétkeznénk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!