Mi Isten véleménye a minket érő igazságtalanságról?

Nem Isten okozza a bennünket ért kellemetlenségeket, hanem mi emberek is nagyban hozzájárulunk ahhoz, hogy ha valami rossz történik. Ha abból indulunk ki, hogy az egész emberiség az eredendő bűnt már születésétől magával hordozza és Isten egyszülött fia Jézus Krisztus halálával a bűntől való megváltás lehetőségét is megadja a bűnösök megtérésére. Nem kell ehhez egyebet tenni, mint feltétel nélkül hinni Isten irgalmasságában.

A Bibliában Jób esete egy példa.

Jób gazdag, Isten félő ember volt. A sátán nem nézte jó szemmel, hogy hitt Istenben és megkörnyékezte. Mivel rendületlenül kitartott Isten mellett, sorban elvette tőle családtagjait. Ennek ellenére Jób mégis ellenállt a sátánnak. Amikor barátaival a szenvedés értelméről beszélgettek egymás között, bölcsen megállapították, hogy a szenvedésről nem Isten tehet. És az is egyértelmű ahol bezáródik egy kiskapu, ott mindig kinyílik egy másik.

Így vagyunk szerintem a való életünkben is. Számos nehézséggel szembe találkozunk életünk során. Nem a másik hibáztatása, okolása lenne az elsődleges feladatunk, hanem nem árt néha önmagunkban is önvizsgálatot tennünk, hogy vajon mi mindent megtettünk annak érdekében, hogy jobbra forduljon a sorsunk? Nem látható csodát értek ez alatt, hanem megragadni az élet legapróbb örömeit amely erőt adhat, hogy a ránk mért nehézségekkel felvegyük a harcot és a padlóról felállva elölről kezdjünk mindent.

Ha azért szeretünk "mert isten is szeret" nem lehet, hogy azért gyűlölünk mert isten is?

Ez olyan logika mint ha beszerelnél egy porszívóba egy gépfegyvert és csodálkozol miért lövöldöz össze vissza. A szeretet és a gyűlölet az érem két oldala vagy egy egyenes szakasz két vége.