A szentlélekről (szent szellemről) van a Bibliában olyan leírás, mely alapján külön személyként kellene elképzelni és nem Isten szelleméről lenne szó?

Nekem is volnának megjegyzéseim.

Ha a Szellem valóban személy, hogyan tölt be egy embert, hogyan nyugszik meg valakin? Megszállja, ahogy a démonok (akik ugye szintén egyedi személyiségű szellemi lények, nevük is van)?

Amit Pál mond a korinthusiaknak a Szellemről, az pont azt állítja, hogy az ember szellemének funkciója, működése, jellege UGYANAZ, mint az Isten Szelleméé:

""Mert ugyan melyik ember ismeri az ember dolgait, ha nem az ember szelleme, mely benne lakik? így az Isten dolgait sem ismeri senki, csak az Isten Szelleme.""

Az ember szelleme az az "alkotórésze" mely tartalmazza minden egyedi vonását, életerejét, akaratát. Én és a szellemem nem vagyunk különálló lények/személyek, a szellemem nem egy másik "valaki", hanem az anyagi testemet a szellem eleveníti meg, így vagyok egy egység, egy egész ember. Ugyanígy az Isten Szelleme sem egy Istentől külön létező "valaki", hanem az Ő létezésének a lényege, ereje, hatalma. Erről beszél Pál is.

Sziasztok!

Nagyon érdekes téma az egy Isten kérdés. A monoteizmust erőteljesen hangsúlyozó bibliai ige, Izráel fő hitvallása így hangzik: "Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!" (V.Móz 6:4) Ez az ige egyértelműen tanítja, hogy Isten egy, de miközben az író választhatta volna a jachid kifejezést is, amellyel a magában álló "egy" fogalmát fedte volna le, a választott héber kifejezés az echad, amely az összetett "egy" fogalmát vagy a csoport egyik tagját jelöli, a magában álló illetve hangsúlyosan érthető "egy"-gyel szemben. Ugyanaz az echad szó szerepel Mózes első könyve 2:24-ben a férj és a feleség egységének kifejezésére, akik "egyek" lesznek, de úgy, hogy ezen egységen belül megőrzik egyéniségüket. Itt tehát az egy nem számszerű értelemben vett egyet jelent, hanem az az "egyedülálló, egyedi" jelentésen van a hangsúly.

Isten a Teremtéskor többes számú kijelentéssel utalt önmagára: "És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon." A többes szám az isteni személyekre utal. Hasonló többes számú formulával más helyeken is találkozunk: "Mondta az Úr Isten: Íme az ember olyanná lett, mint miközülünk egy, jót és gonoszt tudván" (I.Móz 3:22). "Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvüket, hogy meg ne értsék egymás beszédét" (1I.Móz 11:7). "Hallottam az Úrnak szavát, aki ezt mondta: Kit küldjek el és ki megy el nékünk?" (Ésa 6:8). Az Ószövetségben is van példa arra, hogy egymás mellett néven neveztetik a három személy: "Minden szenvedésüket Ő is szenvedte, és orcájának Angyala megszabadította őket, szerelmében és kegyelmében váltotta Ő meg őket, fölvette és hordozta őket a régi idők minden napjaiban. Ők pedig engedetlenek voltak és megszomorították szentségének Lelkét, és ő ellenségükké lett, hadakozott ellenük." (Ésa 63:9-10)

A három isteni személyre vonatkozóan a legfontosabb kijelentés Jézus misszióparancsa: "Elmenvén azért, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében." (Mát 28:19) Jézus itt néven nevezi a három isteni személyt.

Mindhárom személynek "neve" van, ami a Biblia fogalomvilágában egyértelműen azt jelenti, hogy különálló, valóságos személyekről, személyiségekről van szó. Miről van szó ebben az igében? Kereszteljétek meg az embereket, merítsétek be, kössetek szövetséget az Atyával a Fiúval és a Szentlélekkel. Hogyan lehetne szövetséget kötni az Atyán kívül a Fiúval, ha nem Isten, és a Szentlélekkel, ha az vagy nem személy vagy nem Isten? Azért fogalmazott így Jézus, mert a három személy a teljesség.

Jézus misszióparancsához hasonlóan egymás mellett említik a három isteni személyt az alábbi igék is: "Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme, az Istennek szeretete, és a Szentléleknek közössége mindnyájatokkal." (II.Kor 13:13) A "Szentlélek közössége" kifejezésben a "közösség" szó mindenképpen interperszonális (személyközi), azaz személyek közötti kapcsolatra utal. Nem lenne alkalmazható, ha a Szentlélek csupán csak személytelen befolyás, kisugárzás vagy erő lenne. "János a hét gyülekezetnek, amely Ázsiában van: Kegyelem néktek és békesség attól, aki van, aki volt és aki eljövendő, és a hét lélektől, amely az ő királyiszéke előtt van, és a Jézus Krisztustól, aki a hű tanúbizonyság, a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme. Annak, aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az ő vére által," (Jel 1:4-5)

"És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijött a vízből, és íme az egek megnyilatkoztak néki, és ő látta az Istennek Lelkét alájönni mintegy galambot, és őreá szállani. És íme egy égi hang ezt mondta: Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm." (Mát 3:16-17)

Következetesen felsorolásra kerül, néven neveztetik, megjelenik a három személy. Nem lenne értelme ennek, ha a Szentlélek csak az Atya és a Fiú Lelke, vagy éppen csak erő, befolyás lenne. Mindezek az igék kifejezik a tökéletes harmóniát, az azonos szándékot és együttes cselekvést is a három isteni személy között.

Üdv. Péter

Péter válasza:

"Először is fontos kiemelni, hogy "neve" van a Szentléleknek, Jézus Krisztus egyenrangú isteni személyként sorolta őt az Atya és a Fiú mellé nagy misszióparancsában (Mát 28,19)."

Nincs "neve" a szent szellemnek, ez az állítás ÖNKÉNYES és természetesen a háromság mítosz miatt kellett "elkeresztelni" a szent szellemet - amit egyébként általában következetlen módon "léleknek" fordítanak, mintha a Bibliai "szellem" és a "lélek" fogalmait össze-vissza lehetne keverni.

Ez az egyik. A másik az, hogy honnan veszi e versből bárki is, hogy Jézus "egyenrangú személyeknek" tartotta e három szereplőt?! Sehonnan, ez megint önkényes érvelés, erőszakkal belelátnak valamit a szövegbe, ami természetesen nincs ott! Tipikus érvelési hiba és nagyon jellemző sok érvre, mely a háromságot akarja bizonygatni a bibliából.

Abban megegyezhetünk tehát, hogy ezen versekben sincs benne, hogy "egyenrangúak" lennének a felsorolásban szereplők.

De az sincs benne, hogy (isteni) "személyek" lennének mind, igaz? Őszintén! Nincs hát! Persze, hogy nincs benne.

Pedig Péter tényként fogalmazta meg az állítását, mi ez, ha nem ferdítés vagy megtévesztés?

Persze, lehet takarózni más hasonló szellemben értelmezett Bibliarészekkel, de ez mit sem változtat a tényen.

Kedves kérdező! A Bibliában van olyan szöveg valóban, melyet minden más ellenkező írás ellenére egyes hamis, nem bibliai tanok igazolására használnak fel. Így a szent szellemről is beszél a Biblia élő szóképekben, vagyis néhány helyen meg van személyesítve, mint ahogy a bűn vagy a bölcsesség is meg van. Csakhogy ez nem jelenti azt, hogy a jóval később, a hitehagyott kereszténység által a pogányságtól átvett háromság miatti megfogalmazások lennének.

Milyen érdekes, hogy Péter milyen jól tudja, miszerint a lélek halhatatlanság csak egy, a Biblia befejezése után átvett pogány tanítás, melyet bármennyire is erőltetnek a magukat kereszténynek tartó egyházak többségében, akkor sem lesz igaz. A erre épülő pokol tüzét is tudja hova tenni, hiszen ez egy Istent gyalázó tanítás.

De a háromság Bibliaidegen - és szintén Istengyalázó tana nem szúrja a szemét, mert talált magának néhány, a saját szájíze szerint vett (helyenként egyoldalúan, szó szerint értelmezett) verseket, mint arra munyamunya rámutatott.

Azok a versek az ő olvasatában és a háromság dogma elfogult értelmezése miatt, tökéletesen alkalmasak arra, amit a körkörös érvelésében állít, de mi van, ha az sem azt jelenti?! És egész biztos, hogy nem azt jelenti, hiszen a bibliai "szellem" szó jelentéseit ismerve tudjuk, hogy nem azt jelenti, amit vele bizonyítani akar.

Egyébként is ismert tény, hogy a háromság mellett felsorakoztatott érvek között olyanok is vannak, melyek a Biblia meghamisításának a szándékával készültek, vagyis BETOLDÁSOK, persze a sok szövegkörnyezetéből kirívó félrefordításról nem is beszélve!

Miért volt szükség csalásokra, ha ez a legnyilvánvalóbb igazság? Hogyan lenne hihető ezen egyházaknak a további meséje, ha erre képesek voltak?! De ismerjük a gyümölcseiket is, így szépen össze áll ám a kép!

Az "Isten teremtésének kezdete" kifejezésre az egyike azon "nehezen érthető" Igéknek, amelyet "a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a magok vesztére." 2 Pét 3:16

Jézus azt mondta, hogy Ő az ÉLET! Egy teremtmény hogyan mondhat ilyet szerinted? Ki adott neki életet? Ha kapta az életet, akkor viszont nem igaz, hogy ő lenne az élet...

Csak azt nem mondd, erre, hogy akkor Jézus bizonyára hazudott :)

Üdv.

Tamás

Ui.: nem vagyok katolikus

Re: #16

Ezt így kellett volna mondanod:

"Egyébként is ismert tény, hogy AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN JEHOVA neve mellett felsorakoztatott érvek között olyanok is vannak, melyek a Biblia meghamisításának a szándékával készültek, vagyis BETOLDÁSOK, persze a sok szövegkörnyezetéből kirívó félrefordításról nem is beszélve!"

Üdv.

Tamás

Sziasztok!

Nekem nagyon tetszik a kérdező határozottsága és ha jól értem mindent megtett már, hogy ezt a kérdést megértse / a biblia ismerete nem egy "átlagos" templomba járóé/.

Egy picit még bonyolítok a helyzeten, mert a következőket - ha valóban személy akkor - én sem értem.

Lukács 1:35

Ha a szellem egy különálló személy akkor valójában Jézus nem is Isten fia, hanem a szellem fia?

Ha pedig a három ua. akkor saját maga "nemzette" saját magát és eközben saját maga maradt az ében is?

Vagy Cselekedetek 10:38.

Isten felkente Jézust egy másik személlyel?