Miért tagadják Isten nevét?

Szia!

A kérés megértésekor először is azt kell tisztáznunk, mit jelent az a Bibliában gyakran előforduló kifejezés, hogy "Isten nevében", "Isten nevéért", "Isten nevével"?

Isten neve az Ő lényét jelenti. Istent sohasem egyetlen névvel, hanem megnevezések sokaságával jelöli a Biblia. Ennek oka az, hogy Isten személyének csodálatos voltát aligha adhatja vissza egyetlen földi szó. Olykor embereket is több néven említ az Írás: Jákóbot Izráelnek, Salamont Jedidjának, és ezeknek a kifejezéseknek gyakran sokatmondó, lefordítható jelentésük is van.

Isten leggyakoribb neve a Bibliában a héber Jahve, melyet a Septuaginta, az Ószövetség első görög fordítása csaknem mindig Küriosznak ("Úr") fordít. A II. Móz. 3:14-ben feljegyzett beszélgetés Isten és Mózes között adja tudtul a Jahve szó jelentését, melyet a "Vagyok" szóval fordíthatunk le. (A héber hájá létigéből származik, szó szerinti jelentése: levő, létező, létre hívó.) E roppant egyszerű megnevezés mögött azonban az a hatalmas igazság áll, hogy a világegyetemben egyetlen lény mondhatja el magáról, hogy léte nem függ mástól, önmagában is élete van. Mi, emberek kapjuk az életet, Istenben önmagában is "van" az élet.

A Jahve mellett számtalan más istennév is létezik a Bibliában, csak a legismertebbek közül említve: az Elohim (Oltalom), Él (Erős), É1-Saddáj (Mindenható), Él-Ejon (Magasságos), Adonáj (Úr), mely utóbbi a zsidók ajkán legtöbbször helyettesítette a Jahvé-t, amit túlzó aggályoskodásból szinte mágikus tisztelettel vettek körül, tiltva puszta kiejtését is, jóllehet a Tízparancsolat III. parancsolata csupán "hiábavaló" (fölösleges) emlegetését ítéli el.

Jézus éppen a Miatyánkban tette helyre ezt a kérdést azzal, hogy Istent "Atyá"-nak szólította, elutasított mindenféle, az Isten nevével visszaélést folytató törekvést. Ugyanez az "Atya" szerepel Jézusnak az evangéliumokban feljegyzett imáiban is (a Gecsemáné-kertben: Mk. 14:36 és párh., valamint az ún. főpapi imában: Jn. 17:1). Ezt vették át a tanítványok és apostolok is. "Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai. Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!" (Rm. 8:115) "Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az ő Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya!" (Gal. 4:6)

A "megszenteléséről" ezt olvashatjuk a Bibliában:

"Az Ur Istent pedig szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, aki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel. Jó lelkiismeretetek lévén, hogy amiben rágalmaznak titeket mint gonosztevőket, megszégyenüljenek, akik gyalázzák a ti Krisztusban való jó életeteket." (I. Pt. 3:15-16)

Ez az egyetlen bibliai részlet is elegendő lehetne - ha tanítják - a kérés értelmének megfejtéséhez. Isten nevének megszentelése a "jó élet”, mely Krisztus által lehet sajátunkká.

Isten nevét nem az szenteli meg tehát, aki kegyeskedő kifejezésekkel él, vallási előírásokat teljesít külsődlegesen, felekezeti hovatartozásával büszkélkedik, sokszor tüntetőleg is. Sem nem az, aki a templomba jár, gyülekezetet látogat hetente vagy évente. Vagy aki adományaival siet vallási építmények felállítására. Isten nevének megszentelése "a szívünkben" történik: a szeretetben leélt élet a maga hétköznapjaiban, az önző természetünkkel való szüntelen harca Lélek erejével, Krisztus teremtő erejű szavainak - az egész Bibliának – komolyan vétele, melyről ő hangsúlyosan is megemlékezett: "Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik." (Mt. 4:4) Ilyen élettel döntünk Isten mellett, ezen az úton teszünk tanúságot Róla, ez az a "jó", az ő törvényei szerint való élet, melyről Péter apostol is beszélt.

Jézus Krisztus minden imádság legelső kérésévé tette ezt a kérést. Evilági és jövendő életünk sorsa ezen fordul meg. Hogy jó, azaz Isten szerint való életet éljünk. Ennek az életnek hatása van, ebből megismerhetik és követhetik majd Istent mások is. Megjobbulásunkért és a másokra tett jó hatásért imádkozni: ez valóban a kérések kérése.

Üdv. Péter

Isten a legfelsőbb Szellemet jelenti, de minden népi nyelven nyilván másképp mondják. Az arab nyilván nem Isten-t mond mint mi magyarok.

De bármilyen népi megfogalmazása van a lényeg a Szellemiség megnevezése egy mindennek felette állónak.

A Jehova középkori műszó.

Az héber nyelvben régen nem jelölték a magánhangzókat, az eredeti iratokban YHWH olvasható. Mivel régen nagyon komolyan vették az "Isten nevét hiába ne vedd!" parancsolatot, amikor a szöveget felolvasták, nem ezt a szót olvasták, hanem azt, hogy Adonáj. Amikor megjelent a magánhangzók központozása, akkor az Adonáj magánhangzóit központozták a YHWH-ra, hogy tudják, mit is kell ott mondani.

Amikor a középkorban a régi héber szövegeket tanulmányozták a keresztények, ezt nem tudták, ezért az Adonáj központozását a YHWH eredeti magánhangzóinak vélték, így lett belőle Yahowah, vagyis Jehova. Ezért aztán ez az elnevezés elég elterjedt volt a középkorban a keresztények körében, ezért is fordította Károli így.

Ne keverjük össze a titulust a névvel. a JHVH az titulus, röviden a jelentése: Az, ami Van, vagy Örökkévaló. Istennek nincsen konkrét neve. :)

üdv

27/F

LastOne.Left

Ashadu An La Illáha-il-l-Láh va Muhammad rasúl Alláh.

(Tanúsítom, hogy nincsen Isten Istenen kívül és Mohamed Isten prófétája).

Hadd kérdezzek valamit a kérdezőtől. Tegyük fel hogy egy gyereket egy cellába zárva úgy nevelnek fel hogy keresztény hitre tanítják, de úgy szándékosan hamisan tanítják neki hogy Isten neve = "sátán" és a gonosz lélek neve pedig "Jehova". Vajon amikor ő rosszul következetesen "sátán"-nak szólítja Istent akkor Isten ezért nem hallgatja majd meg az imáit? Hiszen nem ő tehet arról hogy rosszul tanították.

Szerintem Istennek mindegy hogy hogyan szólítjuk, Ő elsősorban szeretetet és tiszteletet vár tőlünk, nem szavakat. A Biblia is ezt mutatja hiszen Istent sokáig egyszerűen csak Úr-nak szólították a zsidók és ez így teljesen meg is felelt Neki. Ha akarta volna nyilván szólhatott volna hogy "Ne Úrnak hanem Jehovának szólítsatok".

19-es!

A probléma az, hogy a Tanúk szerint az igaz egyetlen egyház a Jehova Tanúi, és csak az üdvözűl, ki rájuk halgatva a közösségük tagja lesz. Tartozhatok én hozzájuk, hogy szerintem nem Jehova Isten neve? Nem. Akkor szerintük üdvösségkérdés vagy sem? Szerinted nem, de akik fennen hirdetik, hogy Isten neve Jehova, azok szerint igen, azzal, hogy ők magukat Isten gyülekezetének hívatják maguk között, és nem fogadják be azt, ki szerint nem Jehova Isten neve. Ha meg megkérdem, hogy szerintetek biztos, hogy Isten neve Jehova, akkor jön a hüledezés, mellébeszélés, Magyarországon így elfogadott, téged hogy hívnak duma, stb, stb.

Rossz gyümölcs = rossz fa.