A buddhistáknak vannak törvényeik ami szerint "kell", vagy "kellene" élniük, ha van mik azok, és ki alkotta azokat a törvényeket?

Buddha kinyilatkoztatásai a a négy nemes igazság, és az ebből következő nyolcrétű nemes ösvény.

Ezeket nem kell vagy kötelező betartani....

de ha rájössz a 4 nemes igazság valódi nemes igazára, csak a nyolcrétű ösvény szerint tudsz majd élni.

Négy nemes igazság :

1. Van szenvedés – a szenvedés (duhkha/dukkha) az elégedetlenséget jelenti, azt, hogy valamilyen tapasztalat, élmény, számunkra nem kielégítő. Élvezetes és fájdalmas élmények egyaránt megjelennek és elmúlnak, egyik követi a másikat. Ezért nem találunk soha egy kielégítő, biztonságos állapotot. Ezért szenvedünk akkor is, ha valami élvezetes, s akkor is, ha valami fájdalmas.

2. A szenvedésnek van oka – az oka (szamudaja) a a vágy, a sóvárgás arra, hogy találjunk egy szilárd pontot, ami örömteli és biztonságos. Törekszünk egy tökéletes állapotra, még ha nem is gondolunk így rá, s amit soha nem kapunk meg.

3. A szenvedésnek van vége – a megszűnése (niródha) nem más, mint a vágyakozás kialvása. Annak a törekvésnek, hogy elérjünk egy örökkévaló tökéletes állapotot. Ezért a szenvedéstől megszabadulás, a nirvána, az nem egy hely, nem egy állapot, nem egy létforma, hanem a sóvárgás megszűnése.

4. Van egy út ami a szenvedés végéhez visz – a szenvedés megszüntetésének az útja (márga/magga) az, amit nemes nyolcrétű ösvénynek neveznek. Ez három fő részt tartalmaz: az erényességet, az elmélyülést és a bölcsességet. Az erényesség lényege külsőleg a helytelen tettek elkerülése, amivel magunknak és másoknak a kárára vagyunk, belsőleg pedig minden rossz elkerülése. Az erényes tettekkel, szavakkal és gondolatokkal békét és nyugalmat hozunk létre, mely jó következményekkel jár. Az elmélyedés a tudat finomabb ragaszkodásait kezeli, aminek következtében nyugalmunk és örömünk mélységesebbé válik úgy, hogy nem alávetett különféle külső körülményeknek.

Nemes nyolcrétű ösvény :

1. Helyes szemlélet – Buddha szerint ez a Négy Nemes Igazság belátása. A világ elfogulatlan szemlélete, mely feltárja, hogy a lét szenvedés, a szenvedés oka a vágyakban rejlik, a vágyak megszüntetése a szenvedést is megszünteti.

2. Helyes szándék – Buddha egyszerűen azt mondja, határozzuk el a lemondást, a jóakaratot és az ártó szándék elkerülését.

3. Helyes beszéd – Buddha négy dolgot említ: tartózkodás a hazugságtól, rágalmazástól, durva beszédtől és az üres fecsegéstől.

4. Helyes cselekvés – a testtel elkövethető káros tettektől, érző lények elpusztításától, ártástól, nem adott dolog elvételétől és helytelen szexuális viselkedéstől, a vágyak mértéktelen kiélésétől való tartózkodás.

5. Helyes életmód – Olyan életvitel, melyben javainkat békés úton, tisztességesen és másoknak szenvedést nem okozva szerezzük meg.

6. Helyes erőfeszítés – Buddha négy elvet említ: 1. megsemmisíteni mindazt a rosszat, ami már felmerült bennünk, 2. a még meg nem született rossz létrejöttét megakadályozni, 3. a még meg nem született jó létrejöttét elősegíteni, 4. a már meglévő jót megtartani, ápolni.

7. Helyes éberség – jelenlét, figyelem, tanulás az élettől

8. Helyes elmélyedés – a meditáció a Buddhánál a kényszerű gondolatoktól való függetlenség állapotát, vagy egyes megfogalmazások szerint a tudat v. elme teljes kiüresítését jelenti.

Buddha öt szabályt adott a világiaknak. Ezek a következők:

1. Ne vegyél el életet. (Ne ölj)

2. Ne vedd el, amit nem kifejezetten neked adtak. (Ne lopj)

3. Ne fogyassz bódító hatású szereket. (Alkohol, drogok)

4. Ne folytass helytelen szexuális gyakorlatot. (A megcsalás biztosan ide tartozik, de még más is)

5. Ne hazudj.

Ha valaki betartja ezt az öt szabályt, biztosan jó újraszületésben lesz része (tehát nem kerül a szellemvilágba, a pokollakók vagy az állatok közé).

Ezeken kívül a szerzeteseknek más szabályok is vannak.

Ha meggondoljátok, a fenti öt szabály betartásával valaki még nem válik buddhistává, bárki követheti és baja biztosan nem lesz belőle.