Hogyan halt meg Áron?

Szervusz!

Mint tudjuk, sem Mozes, sem Aron nem lephetett az Igeret foldjere, amit Isten az Egyiptombol kivezenyelt Izraelitknak megigert (gondolom mindenki aki olvasta az Oszovetseget, az tudja miert nem). Az Egyiptomi fogsagban elok generaciojabol csupan ket embernek adadott meg ez a lehetoseg: Jozsue es Kaleb (ezt sem fogom reszletesen leirni, hogy miert). Szoval akkor most nezzuk Aron halalanak a korulmenyeit.

Kadeshbol Hor hegyehez vezetett az Izraelitak utja, ahol Isten kozolte Mozessel, hogy Aronnak itt kell meghalnia. Aron halalarol ket forrasbol is megtudhatunk tobbet. A Kedves Kerdezo az Oszovetsegbol idezte, ami nem irja le reszletesen, hogy mi is tortent valojaban. A masik forras, amibol tobbet megtudhatunk, az a zsido-rabbinikus irodalomban talalhato, megpedig a Haggadaban (elbeszelest, kijelentest jelent). Ezek az iratok nem vonatkoznak a vallas es a torveny gyakorlatara, inkabb etikai tanok, tortenelmi esemenyek, eletszabalyok vannak leirva benne. Tehat nezzuk, hogy mit irnak itt Aron halalarol:

A Haggadaban Aron halala csodalatos bekesseggel zajlott le. Mozes, Aron, valamint Aron fia Eleazar, felmentek a Hor hegyre, ahol hirtelenjeben megnyilt elottuk a szikla es egy gyonyoru barlang tarulkozott elejuk. Itt Mozes utasitott Aront, hogy vegye le fopapi ruhajat es adja oda fianak, Eleazarnak, majd hogy kovesse ot a barlangba, ahol egy angyal allt. Ott Mozes mondta neki, hogy fekudjon le, majd Aron lelke elhagyta testet. Mozes miutan tavozott a barlangol, bezarult a nyilas utana. Miutan lementek a hegyrol, Izrael fiai es lanyai kerdeztek Mozest, hogy hol van a fivere Aron. Ezutan egy angyalt lattak (valszinusitheto, hogy Mihalyt), ahogy Aron lelket a Mennybe emeli, majd egy hangot, ami igy szolt (Malakias profeta konyveben van leirva): " Igazság törvénye volt az õ szájában, és nem találtatott álnokság az õ ajkaiban; békességben és egyenességgel járt velem, és sokakat megtérített a bûnbõl." (Malakias 2:6)

A tuzoszlop, ami Izrael nepet vezette ejszakakon keresztul, Aron halala utan eltunt.

Remelem segitettem

Udvozletem

Gabriel

Szervusz!

Most latom, hogy kerdezted hany eves volt. A Bibliabol ezt is megtudjuk, rogton ennek a fejezetnek a 39. verseben: Aron 123 eves volt amikor meghalt a Hor-hegyen (4Mozes 33:39)

Udvozletem

Gabriel

Szervusz!

Isten ezt akkor nyilatkozta ki (1Mozes 6:3), miutan az emberiseg hatalmas bunokbe esett es az eroszakossag nagyon elterjedt a foldon. Ezekutan talat egyetlen embert es csaladjat, akik mindig husegesek voltak az Urhoz, es parancsba adta a csaladfonek, hogy keszitsen barkat. Noerol es csaladjarol van szo, gondolom mindenki ismeri az ozonviz tortenetet. A "buvos" 120 szam ebben a fejezetben arra vonatkozott, hogy mennyi ideje van meg hatra az emberisegnek, mielott az ozonviz beboritja a foldet es ezaltal elpusztul minden eloleny a fold szinen, kiveve Noet es az allatokat a barkan. Tehat Noenak 120 esztendeje volt arra, hogy barkat epitsen.

Igy hirtelen csak ennyit tudtam irni, mivel munkaba kell most rohannom. Ha tobb idom lesz foglalkozni a kerdessel, akkor mindenkepp utananezek.

Udvozlettel

Gabriel

Szervusz!

Nos, kicsit jobban utananeztem a dolgoknak es teljesen biztos vagyok benne, hogy Isten Mozes Elso konyvenek 6. fejezeteben nem arrol tesz hatarozatot, hogy 120 evben szabja meg a hatart foldi eletunknek, hanem arrol, ahogy mar fentebb irtam: 120 ev volt hatra az ozonvizig es ez a 120 ev egyben ultimatum is volt Noenak, hogy jobb utra terelje a sulyos bunokbe esett emberiseget. Noe sajnos nem jart sikerrel, igy aztan az ozonviz elpusztitott a fold szinerol mindenkit.

A Zsoltarok 90. fejezetenek 10 verse egy erdekes dolgot ir le, megpedig a kovetkezot:

"A mi esztendeinknek napjai hetven esztendõ, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendõ, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk."

Ebbol is latszik, hogy a 70 es 80 kozotti eletevek azok, amik realisnak tunnek a mai napjainkban is. Annyi bizonyos, hogy Noe utan radikalisan csokkeni kezdett az emberek atlageletkora, de egyaltalan nem volt megszabva a 120-as hatar. A szemelyes velemenyem az, hogy okorban elo emberek teljesen mas kornyezetben, eletvitelben eltek, mint mi manapsag, ezert egyaltalan nem lehetetlen, hogy Mozest pl. 80 eves koraban hivta az Isten a hatalmas terv veghezvitelere, mert meg jo eroben lehetett, sot, jo eroben kellett hogy legyen, mivel 40 evig vandorolt a pusztaban, ami rettento megprobaltatas lehetett a szervezetnek.

Ami meg megteveszto lehet sok ember szamara az az, hogy pl. Job konyveben Job 140 evig meg elt az Istennel folytatott vitaja utan. Tehat sehogy sem logikus, hogy Mozes es Aron utan valaki ismet olyan magas kort eljen meg. A magyarazat roppant egyszeru. Tobb mint valoszinu, Job konyve volt a legelso konyv, amit a Bibliai konyvek kozul irtak, meg joval Mozes konyveinek megirasa elott. A konyv irasanak datumat kb. Kr.e 1900 es 1700 koze teszik, ez pedig a patriarkak kora volt. Ez arra enged kovetkeztetni, hogy Job Abraham idejeben elt, amikor a rendkivul magas kor teljesen normalis volt (lasd. Abraham).

A Bibliaban egyebkent sehol nincs utalas arra (az emlitett versen kivul, amit sokan felreertelmeznek), hogy Isten hatart szabott volna az emberi eleteveknek.

Remelem tudtam segiteni

Udvozlettel

Gabriel

Engem jobban érdekelne, hogy miért vetekedett Mózes teste felett két angyal. (Mihály és sátán)

Júd 1,9 Pedig Mihály arkangyal, mikor az ördöggel vitatkozván Mózes teste felett vetélkedett, nem mert arra káromló ítéletet mondani, hanem azt mondá: Dorgáljon meg téged az Úr!

És hogy ezt honnan veszi Júdás (Mózes5-ben nincs róla szó), ha az úgymond apokrifok nem számítanak ihletettnek?