Isten miatt elvesztek valakit. Mit tegyek?

Röviden/spoiler: tavasszal volt az esküvőnk :)

Hosszan: Hát megjártunk mindent. A kapcsolat második évében nekem megtetszett valaki, és úgy éreztem mindkettejüket szeretem. Borzalmasan éreztem magam. Elmondtam neki, és az első sokkok után sokat beszélgettünk erről, majd hárman is sokszor leültünk kávézni, hogy helyre tegyük ezt. Egyszer nagyon közel kerültem, hogy hülyeséget csináljak, de az volt a vízválasztó is, hogy rájöjjek, a párom sokkal jobban szeretem. Az első év után közösen maszturbáltunk, majd orálisan és kézzel elégítettük ki egymást. Volt egy élményünk tavaly, amikor mindketten elvesztettünk egy nagyszülőt, ami épp egy hullámvölgyben ért minket, akkor egy fél évig nehezen találtunk vissza egymáshoz, de együtt maradtunk, és nagyon megerősödtünk utána. Nem akarok úgy csinálni, mintha minden happy lett volna azután, hogy azt letudtuk magunk mögött az elején. Fel is jött és problémát is okozott, de megbeszéltük. Az összecsiszolódás, neveltetési/személyiségi csetepaték ugyanúgy megvoltak. De őszinte leszek, valószínűleg senki másért nem csináltam volna végig ezt. De egyszerűen figyelmes, meghallgat, képes magába fogadni a legrosszabb élményeimet, nem elbagatellizálva, hanem végighallgatva reagál rájuk, és úgy nyugtat meg. Komoly és férfias, de ha kell, párnacsatázunk reggel és Darth Vader hangon válaszol a "yodás" kérdéseimre. Nem egyszer védett meg, mentett meg; tudok rá támaszkodni, megtart és tudok benne bízni. Igen, a szex úgy indult, mintha gimiben lennénk, és igen, hetekig csak pár percig tartott. Ma van, hogy munka szüneteiben szexcsetelünk és hazaérkezve ruha le, és egy óráig. Nagyon tud szeretni, és fél év után az ég világon semmi baj nem volt a szexszel. Én vagyok a legboldogabb, hogy azt mondhatom, szeretem a férjem, és nem csinálnám vissza, ami volt. A keresztlányukkal meg most megy a papás-mamás, a saját még odébb van :)

Nagyon hálás vagyok nektek, remélem visszahull rátok az a sok támogatás, amit kaptunk tőletek!