Melyik hittet kéne felvennem?

#21

vannak dolgok, amit képtelenség nemhívőkenk elmagyarázni. Ebbe bele kell törődni.

Tulajdonképp a hit összes lényegi részét nem lehet racionálisan elmagyarázni.

Ebbe is bele kell törődni.

Olyan ez, amikor küzdünk egy szép vers elemzésével, sok okos, igaz dolgot mondunk el róla, és mégis .. mintha végtelen lenne, és csak részeket tudunk megragadni.

A szép vers is, mint az istenhit, a végtelen felé nyitott, és csak csodálkozik a hívő is, a verselemző is.. Mert mégis más, ha a szép verset olvassuk., vagy ha a róla írt nagyon értékes elemzést.

Olyan az istenhit, mint a szerelem. Átélni lehet, hatalmas élmény.

Azután a szerelmesek kis butaságokban fogalmaznak meg egymásnak dolgokat belőle.

És a környezetnek.. Az pedig semmit nem ért belőle. Csak azt látja, egymásba bolondultak, bolondságokat beszélnek : )

Honnan tudta Bach? Az ihlet. Hogy isteni az ihlet? Ő hallotta. Az ihlet – isteni eredetű.

Ezt minden alkotó művész pontosan tudja, nincs is valamirevaló ateista művész. Minden műve végén megköszönte Istennek, csak az Ő dicsőségére írta le. És a mi örömünkre. Bach: istenbizonyíték- mondja a költő. Soli Deo Gloria. Istené a dicsőség.

http://www.youtube.com/watch?v=S6yuR8efotI

Miért ne lenne valamirevaló ateista művész?

Szóval egy ember, ha meg akar térni, esélye sincsen rá, mert nem tudja, miből ismerheti fel, hogy az általa választott isten szól hozzá.

re23 és az eltűnt kedves Kérdezőnek:

A „választott” jelzőt el lehet hagyni, ez a világ, az Istenhit, nem wellness –szálló, hogy választunk valamit, ami tetszik, kellemes. Nagyon sokan tértek meg, a halál pillanatáig esélyünk van erre. (még a kereszten is tért meg – a jobb lator! , tudod.)

Isten a Lét — mondták a skolasztikusok -- pontosabban soha, sehol nem fogalmazták meg.

Az Egy -- mondták a régi görögök - ami végtelen részre bomlik a jelenségek világában, a kozmosz, ami csillagrendszerekre, a Földre, a földrészekre, az erdőkre a fákra a z ágakra , az ágakon a porszemekre, az azokban a határozatlansági relációkban megjelenő részecskékre... És a tudományos gondolkodás ezekből a részekből rakja össze analitikus gondolkodásával – de hát, ajaj, végtelen ...így csak egy nagyobb részt. )

De a két mondatod jobban összefügg, mint gondolod. Nincs ateista nagy, ihletett művész, mert az ihletben „hallja Istent” az ihlet olyan intuitív állapot amikor az Egy (vagyis Isten) tapasztalható. Mindenkinek vannak ilyen intuitív pillanatai, ezzel rokon a sexual unio is.

Tudod magad is:

ilyenkor nem két (2)-elkedik semmiben az ember – mert az egészet tapasztalja, nem csak a „részt”. Nem egy duális, tükrözött tudatállapot. (ez az ördöggel lépett az emberi tudatállapotba, ami eredendően isteni, isteni képmás. Diabolos – di a kettősségre utal, vádoló, dobálózó , ellenlábas. Vagyis itt jelenik meg a 2, ebből a megtörtségből, ott már van 2 : jó és rossz, fekete –fehér. Yin-yang.

Ez más, mint a tudományos analitikus gondolkodás (bár a tudósoknak s vannak ihletett pillanatai, sőt!). Ilyen a misztikus unio is - a misztikusok írnak róla, (ők nem művészek, mert ahhoz még egy kifejezésmódot, technikát gyakorolni kell, mesterfokon tudni) (de lehet misztikus művész is , pl a szufi Hafiz) és azt is tudjuk, hogy pontosan nem lehet a lényeget kommunikálni. De nem baj, ezért vannak gyönyörű verseink, amik kísérletek a kimondhatatlan kimondására.

Ez a pillanat „kilóg az időből” – ahogy a költő mondja. : ))

Weöres Sándor: Örök pillanat

Mit málló kőre nem bizol:

mintázd meg levegőből.

Van néha olyan pillanat

mely kilóg az időből,

mit kő nem óv, megőrzi ő,

bezárva kincses öklét,

jövője nincs és multja sincs,

ő maga az öröklét.

Mint fürdőző combját ha hal

súrolta s tovalibbent –

így néha megérezheted

önnön-magadban Istent:

fél-emlék a jelenben is,

és később, mint az álom.

S az öröklétet ízleled

még innen a halálon.

*

"Honnan tudta Bach? Az ihlet. Hogy isteni az ihlet? Ő hallotta. Az ihlet – isteni eredetű.

Ezt minden alkotó művész pontosan tudja, nincs is valamirevaló ateista művész."

Igazán nagy műveletlenségre vall, ha szerinted nem volt nagy ateista művész.

Douglas Noël Adams (1952–2001) író

Isaac Asimov (1920-1992), amerikai sci-fi író

Charles Bukowski (1920-1994), amerikai költő

Arthur C. Clarke (1917-2008), amerikai sci-fi író

de Sade márki (1740-1814), francia író

George Eliot (1819-1880), angol írónő

Nadine Gordimer (1923-) Nobel-díjas írónő

Robert Graves (1895-1985), angol költő, író

Harry Harrison (1925-), sci-fi író

Robert Heinlein (1907-1988), amerikai sci-fi író

Pär Fabian Lagerkvist (1891-1974) Nobel-díjas író

Philip Larkin (1922-1985) angol költő, poeta laureatus

H. P. Lovecraft amerikai horror író

George Orwell (1903-1950) angol író

Harold Pinter (1936-2008), Nobel-díjas író (2005)

Salman Rushdie (1947-) az iszlám egyik legnagyobb kritikusa

José Saramago (1922-2010), Nobel-díjas író

Forrás wikipédia. Esetleg még párat kérsz?

de Sade márki - olvasgasd őket, ezek nekem nem nagy művészek.

Bachot meg ne merj hallgatni! nem neked való.

És le lehet szállni rólam, 29-eske.