Mit tegyek, hogy elfelejtsem?

"udom, hogy vagy a férfi a domináns, vagy a kapcsolat tönkremegy, de minimum elhidegül"

aha, akkor szerinted a nem domináns beállítottságú férfiak, vagy a kifejezetten dominánsabb beállítottságú nők nem tudnak tartós kapcsolatot létrehozni, hiszen várhatóan az ilyenek párkapcsolataiban a nő lesz a dominánsabb? Komolyan?

Akkor most kezdjem el nézegetni a szüleimet 36év igen harmonikus házassággal a hátuk mögött, mert egyértelműen az anyám a dominánsabb? - apám meg jól lekezeli a helyzetet, ha szükséges. Vagy ismeretségi körből számtalan több, mint 30 éve egymást nyüstölő házaspárt, ahol szinte mind rendre a nő a dominánsabb? És szerinted komolyan nem működhet?

Már bocs, de te ezeket a marhaságokat komolyan el is hiszed? Több fajta ember van, több fajta kapcsolat lehetséges. Neked befuccsolt a házasságod, valami miatt az abban résztvevő két ember nem tudott jól és harmonikusan együtt élni, ennek ezernyi oka lehet, valószínűleg bőven nem az, hogy nem te voltál a domináns, csak már amikor baj van, akkor minden az. És akkor ebből rögtön te ilyen fantasztikus általánosításokat vagy képes levonni?...

Hát gratula, ekkora bölcsességgel talán nem is olyan meglepő, hogy elhalt a házasságod. Nem azon múlik, ki a dominánsabb.

Kedves Kérdező!

Szintén hívő lány vagyok.Én már voltam hasonló helyzetben. Sokáig jártunk egy közösségbe a sráccal.Sokat kerestük egymás társaságát, jól kijöttünk. Sok helyre közösen jártunk. Én egyre szerelmesebb lettem belé. Ő meg, mint aki semmit nem látott ebből.

Próbáltam jeleket küldeni felé, próbáltam a barátnőket bevetni. De hasztalan.

Végül, ha nem is a mi főszereplésünkkel, de egy szűk körű beszélgetés közben felmerül a párkapcsolati téma, és az, h ő hogyan áll ezzel. Ebből a beszélgetésből kiderült, h nem gondol rám lehetséges társként.

Ezután négyszemközt, sok imádságot követően, leültünk beszélgetni.

Kiderült, h habár tetszettem neki, feleségként mégsem gondolt rám. És mivel ő sosem lépett, nekem ebből értenem kellett volna, h nem viszonozza az érzéseimet.Azt hittem nem látja. Pedig nagyon is.

Hívő fiúként igenis foglalkozott azzal, h jó férj legyen, jó vezető. És ő is vágyott társ után.

Nem mondom, h a Te eseted is ugyanez, hiszen minden ember különböző. És nem is akarok igazán tanácsot adni, de én nem bántam meg, h megbeszéltem vele. Akkor nagyon fájt, de utána túl tudtam ezen lépni. Lelkiekben sokat tudtam ezután fejlődni.

Imádkozz sokat, és kérd az Úr vezetését. És ne feledd el, h habár fáj, és nem esik jól valami, a mi Atyánk, mégis a javunkra tudja fordítani. De ha Ő akarja, mégis lehet ez a fiú a társad. :)

Isten áldjon!