Mit gondoltok a hit gyülekezetéről?

Szia!

Nem vagyok hitgyülis, de többször megfordultam már ott, ismerem tanításaikat, vannak ismerőseim barátaim akik oda járnak. Ezek alapján azt tudom elmondani, hogy a Hit Gyülekezete egy karizmatikus protestáns közösség.

Sajnos egyik legnagyobb hibája, hogy nem veszi komolyan Pál szavait, amelyek így hangoznak:

"Azért ha az egész gyülekezet egybegyűl és mindnyájan nyelveken szólnak, bemenvén az idegenek vagy hitetlenek, nem azt mondják-é, hogy őrjöngtök?" (I.Kor 14:23).

Ez a gyakorlatban pontosan így történik, szó szerint félelemetes egy ilyen alkalmon résztvenni egy kivülállónak...

Nagyon sok komoly kérdésre nem igazán tudnak pontos és korrekt választ adni. Sokkal inkább érzelmekre alapszik a hitük mint értelemre és meggyőződésre. Elég visszás az anyagiakra vonatkozó tanításuk, és gyakorlatuk, igazából a nagy botrányok mindig ekörül forognak. Nagyon liberálisak az életmódukban, ugyanazt a zenét találod az alkalmaikon, mint a divatos könnyűzenei rádióadásokban, csak éppen keresztény szöveggel. A liberalizmus áthatja életmódjukat is nem veszik komolyan a biblia szerénységre, mértékletességre, egészséges életmódra vonatkozó tanácsait. Krisztus veszélyesnek tartja az ilyen életet:

"Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket..." Mt. 7:22-23.

Ugyanakkor nagyon sok fiatalt térítenek jó útra, akik igazán mélyről kerülnek közéjük! Többnyire vidám, és társadalmilag értékes életet élnek, jószándékú rendes emberek.

Üdv. Péter

Szia! Ismerem a gyülekezetet, amíg nős voltam, oda jártam. (hitgyülis feleségem elhagyott egy református papért) Vannak ott jó dolgok is, ez kétségtelen. Ám sajnos teljesen világos számomra az ördög erős befolyása.

Jézus azt mondja, hogy gyümölcséről ismerik meg a fát. A Galata 5-ben olvassuk ezeket a gyümölcsöket. Isten engem megragadott a magam gyülijében 1995-ben, azonnal tapasztaltam, hogy ez az Isten a túláradó szeretet, a határtalan öröm, és ahogy szakadnak le a terhek az emberről, sírás kerülgeti a megkönnyebbülés örömétől.

Ezt az Istent nagyon kevés emberben találtam a Hit gyülekezetében. Nagy többségükben a szeretet nemigen volt kimutatható. A széles mosolyról ordított, hogy hazugság, vagy hogy nem az a mosoly, ami Isten műve.

Folyamatos inzultusok érték a fiatalokat a stílusuk miatt, amivel nem ártottak senkinek. Ozsvart Gábor, a néhai Warning metál együttes dobosa mesélte, hogy a gitáros besokallt a "testvérek" támadásaitól. Peta évek óta nem hívő már. A gyülekezet nagyüzemben termeli a csalódottakat, elkeseredetteket, képmutatókat.

Nagyon szerettem volna beilleszkedni. Azt reméltem, hogy talán bennem van a hiba. Az érzéseim, amiről ma már hiszem, hogy Isten bizonyságtevései voltak, bármilyen világosak voltak is, nem akartam megadni magam nekik. Aztán egy szerdai alkalmon történt valami az elején.

Azt hiszem, látomásnak nevezném. Nem vizuális volt, hanem a biztos tudata a dolgoknak. Szellemben láttam, ahogy nevetgélő démonok a dicsőítést kiröhögve egyik ember nyakáról a másikra szálldosnak, válogatva, hogy kit kötözzenek meg. Neveik voltak, ilyenek, hogy "büszkeség" "önigazultság" "harag" "eretnekség". Kirohantam, és imádkoztam, hogy nem ezeket akarom látni, Istennel akarok találkozni, nem démonnézőbe jöttem. Lassan múlt el.

Persze hasonló jellegű élményem volt akkor is, amikor Isten mozdult. Egyik alkalom elején a dicséret alatt betöltött a tudat, hogy egyenesen a trónterembe csöppentünk, Isten, és az angyalok közé. A gyülekezet felett a trónoló Isten (persze ez sem vizuális), körülötte a folyamatosan dicsőítő angyalok, akár a jelenések könyvében. Hatalmas tiszteletet ébresztett ez bennem, de nem úgy féltam, ahogy szoktak az emberek máskor mert ez egyben egy nagyon nagy békesség, és biztonságérzet is volt. Szóltam is feleségemnek, hogy mit élek át. Később bejelentették, hogy az újévi áldás következik, így már értettem, Isten látogatása miért volt olyan erős.

Összefoglalva: Istent néha láttam ott mozdulni, de ez igencsak ritkaságszámba ment. Míg a sátán hordái gyakran igen jól érezték magukat ott. Ennek gyümölcsi sajnos nagyon erősek.

szept. 01. 23:23

Amiket leírsz, félelmetes és felemelő érzéseket - ilyeneket éltél már át u.n. hagyományos (történelmi) gyülekezetben is?

Előző: Felemelőt igen, a baptistában, gyakori látogatója vagyok az ifiknek, mert komolyan Istent keresik. És Isten jelenléte ugyanúgy ott van, mint az én gyülimben. Látomásaim ott nem voltak, amúgy sehol máshol nem.

A többi történelmi egyházban, ahol megfordultam, szelídséget találtam sokat, míg életet inkább csak vegetáció szintjén. De lényeg, hogy a protestáns irányú egyházak tagjainak többségében üdvösséget látok, mert Jézusnak adták az életüket. :)

Szept. 02. 00:14

Az általad leírt "látás"-t hol szerezted? Ismersz mást is, aki rendelkezik hasonlóval?

Szept. 02. 00:14

Még egyszer - a te fogalmadban (magyarázatodban) mit jelent a (szodzó - szótéria) üdvösség?

"Gyülim" - írod. Bár már nem jársz oda. Talán úgy érzed, mint az első, és ezért hangsúlyosabb közösséget?