Isten a terhességet minden esetben áldásnak "szánja"?

Mivel Isten elítéli a bűnöket, ezért egyáltalán nem lenne logikus, ha direkt olyan helyzetet állítana az ember életében, hogy még egy újabb bűnt kövessen el.

Ha a gyermek Isten ajándéka, tehát Isten szeretetből adja, akkor miért akarná, hogy az anyja dobja el?Ennek így nincs értelme.

Szerintem a terhesség egy új lehetőséget adna az a nő számára, hogy jobb irányba fejlődjön, a gyermekéért és ez bizony nem büntetés,ez épphogy nagy kegyelemről árulkodik, csak az a baj, hogy a nő ezt nem biztos, hogy képes felfogni és ennek megfelelően változtatni az életén.

Kinek büntetés? Az anyának vagy a gyereknek?

Azért mert valaki teherbe esik még nem változik meg feltétlenül. A leírásod alapján inkább tehernek veszi a gyereket, és jobb a gyereknek ha nem egy ilyen anyánál nő fel.

ennyire mélyre hatóan isten szerintem nem foglalkozik az egyes emberekkel.

Innen nézve akkor már inkább büntetés lehet, méghozzá a gyereknek, hogy ilyen anyát kap. Ez meg már inkább reinkarnáció, ami nem összeegyeztethető a keresztény vallás tanaival, de több benne a ráció.

Az pedig jó kérdés, hogy egy beteg gyereket, aki csapás a családnak, és még szeretni se képes másokat, minek szánja...kétlem, hogy áldás lenne.

Nos, kérdező, szerintem az már inkább a reinkarnáció elméletébe tartozik, amiről írsz.n a reinkarnációt is elfogadhatónak tartom, csak állítólag a Bibliával,Isten akaratával az nem összeegyeztethető, szóval most feladtad a leckét, ezen a kérdésen nagyon el lehet gondolkozni...

Hogy miért nem ad Isten olyannak gyermeket, aki nagyon akar?Hát, ez ismét nagyon érdekes kérdés.Mondok két érdekes példát,két család, akik nagyon akartak gyermeket, de évekig nem sikerült összehozni...

Az első családnál(rokonék)több, mint tíz évig nem jött a várva várt baba, hiába próbálkoztak, egy nagyon rendes, józan életet élő pár volt.Aztán végre csak sikerült, jött a gyerek, de már akkor 40 év körüliek voltak.Megvolt a nagy boldogság, nagy szeretetben nevelték, 6 éves koráig...És akkor az anyuka hirtelen meghalt és tönkrement minden.

Másik család:Ők is nagyon akartak gyereket, de nem sikerült , a feleség nem tudott teherbe esni, így hát pár év múlva az örökbefogadásnál döntöttek.A hányatott sorsra született örökbefogadott gyerek már sérülhetett az intézetben lelkileg, mert a viselkedésével rengeteg gond volt kezdettől fogva.A szülők csak nem tudtak lemondani a saját gyerekről...Pár év múlva meg is született a kis lombikbébi, sajnos kiderült, hogy ez a gyermek is sérült, de ez meg agyilag...Apuka iszákos, időközben anyuka súlyos beteg lett...

Ez "csak" két olyan család, ahol szeretettel várták és nagyon akarták a gyereket , mégsem akart jönni, úgy látom, nem ok nélkül.És milyen sok ehhez hasonló eset van még.Ilyenkor igaz lehet, hogy ami nem megy, ne erőltessük.

Vajon azért nem sikerült hosszú ideig gyermeket vállalni ezekben a családokban, mert Isten, vagy a "sors", vagy a mindentudó lélek ereje, meg akarta kímélni ezeket az embereket egy még nehezebb helyzettől?

Akinek pedig akkor jön a baba, amikor eleve nagyon rossz helyzetben van, annak talán azért jön, amint már fentebb említettem is, hogy "segítsen"?

Úgy gondolom, az élet teli van bölcsességgel és folyamatosan kapjuk a segítő sugallatokat, csak sajnos ezt nem mindig vesszük észre.

Kedves utolsó!

Ez azt jelenti, hogy aki örökbe fogadna gyermeket, az netegye mert okkal nincs neki? A sok szerencsétlen árva gyerek meg soha ne tudja meg mi az a család mert ezt rendelte neki a az ég?

Ez így hülyeség amit mondasz.

Az áltlaad leírt embereket nem ismerem. De biztos vagyok benne hogy ahány szereplője volt annyi féleképpen ellehetne mesélni. Biztos vagyok benne mindenki egy kicsit hibás volt és egy kicsit áldozat. Rosszul jöttek össze a körülmények amikkel nem tudtak megbirkózni. Nem hiszem hogy büntetésül kapták mert ellenszegültek a sorsnak.

Valaki erősebb jellem valaki gyengébb.

Valakinek szerencséje van és "könnyebb" dolga van az életben és van aki csapás után csapást kap az életében.

A sorsunkat mi választjuk, csak a sorssal együtt jönnek a nehézségek is.

Kedves kérdező!

Azt szokták mondani hogy Isten mindig ad ha kérsz segítséget, legfeljebb nem olyat amit te vársz.

Te lehet hogy egy személyt vársz hogy kihúzzon a bajból. De Ő lehet hogy csak a felismerést adta neked és a szemeket hogy felismerd a lehetőséget.

Márpedig a lehetőséget csak akkor veszed észre ha te magad keresed.

Pl drogozol, tudod hogy nem kéne, tudod hogy egyedül nem megy. Megkeresed a családod és a megfelelő egészségügyi intézményeket, esetleg a gyülekezetedet.

Ebben műs csak annyiban tud segíteni hogy jól képen vág hogy nézz már magadba, esetleg eltart, amíg meggyógyulsz. De amíg te nem akarod addig még Isten sem húz ki a kalamajkából. ha magadat sajnálod ahelyett hogy erőt vennél magadon, más miért akarna rajtad segíteni? Miért akarna időt pazarolni rád?