Kik a habiruk? Valóban azonosak a héberekkel?

Szia!

Évekig vitatkoztak a tudósok, hogy az amarnai táblákon említett habiruk, akik az i.e. XIV. században a Jordánon túlról érkezve megszállták Kánaánt, valóban a héberek-e vagy sem. A közelmúlt felfedezései megerősítik a két nép azonos voltát. A Beth-Sanban talált emlékoszlop, melyen II. Ramszesz felirata látható, említi a habirukat, akik Palesztinának ugyanabban a részében éltek, ahol a héberek az i.e. XIII. században, a bírák korában. Egy újabb tábla az amarnai irattárból a habiruk egyik vezérét említi nevének feltüntetése nélkül, II. Amenhotep Memphisben felfedezett emlékoszlopa pedig Palesztinából elhurcolt habiru foglyokról tudósít. Mind több és több tudós fogadja el a feltételezést, miszerint a habiruk a héberek voltak.

Üdv. Péter

Szia!

Találtam egy idézetet, ami talán segíthet még:

„Sok kiváló szakértő, akik alaposan átvizsgálták az anyagot, bizonyossággal azonosítják az amarnai levelezés habiruit Józsué hadseregével. Rámutattak arra a tényre, hogy azoknak a városoknak a kormányzói tartottak fenn levelezést Egyiptommal, amelyeket az izráeliták később hódítottak meg: Megiddó, Askelon, Akkó, Gezer és Jeruzsálem. Másrészt azok a városok, amelyek már korábban elestek, vagy önként megadták magukat Józsué seregével szemben, egyáltalán nem szerepelnek a levelezők között (például Jerikó, Beér-Seba, Béthel, Gibeon, Hebrón). A nemzet Istennel való szövetségkötésének amely az Ebál és a Garizim hegyén, Sikem közelében történt ünnepélyes megerősítésével kapcsolatban nagy jelentőségű az az adat, amit Abdu-Hepa, Jeruzsálem királya egyik levele (EA 289) szolgáltat ezzel a megjegyzéssel: ’Vagy úgy fogunk tenni, mint Labayu, aki Sikem országát átadta a habiruknak?’” (G. L. Archer: A Survey of Old Testament Introduction, 10. kiadás, Chicago, 1975)

Az amarnai levelekre érdemes rákeresned a Neten, annyit azért írok róluk, hogy első darabjaik véletlenül kerültek elő 1887-ben. Ezt követően El-Amarna feltárása során IV. Amenhotep (Ehnaton) fáraó fővárosában, a királyi levéltárban fedezték fel a további darabokat. Az agyagtáblára rótt levelek a kor nemzetközi diplomáciai nyelvén, babilóniai ékírással íródtak. Számos levél a kánaáni városállamok királyaitól érkezett, akik sürgős segítséget kértek a fáraótól az országukat elárasztó "habirukkal" szemben. A levelek tanulsága szerint egyik város a másik után került veszedelembe. Segélykérésük azonban nem talált visszhangra az egyiptomi udvarban. Ehnaton fáraót lekötötték belső problémái: főként vallási reformjai, fővárosa áthelyezése, így birodalma politikailag és katonailag meggyengült.

Sokan vitatták és vitatják ma is, hogy az amarnai levelekben emlegetett habiruk kik lehettek valójában. Ma a legtöbben azt vallják, hogy a "habiru" kifejezés nem egy nép megnevezésére szolgált, hanem sokkal inkább társadalmi csoportot jelölt. Olyan fosztogató, gyülevész, jövevény népeket, akik zsákmány reményében időről időre rátámadtak a gazdagabb, civilizáltabb városokra.

Ez az értelmezés azonban nem zárja ki azt, hogy a kánaáni városlakók az ie. 1400 körül Egyiptomból menekülő, volt rabszolga népcsoportot, Izrael fiait, szintén a "habiru" névvel illeték. Hiszen hontalanok voltak, korábban is alacsony sorban éltek és a kánaáni városokat pusztították. Valószínűleg éppen a "habiru" elnevezésből eredt a népcsoport későbbi, héber megnevezése is.

Üdv. Péter