Ember és szilva génjei szinte azonosak?

Sok génünk azonos (ortológ inkább!), de hogy ez mennyi, nem tudom. (Hiteles cikk a témáben nincs, ilyen összehasonlítást ha csináltak is, nem találok.) Azért a 90% magasnak tűnik.

Egy cikk van, ahol az emberi génekkel foglalkoztak, és ez azt mondja ki, "az ember a csirke és a szőlő között van". :) (Gének számét tekintve.) Meg a csimpánzzal 99%-ban egyezik a genomunk. Mást nem találtam neked.

40%

De ez nem sokat jelent, mert sok olyan gén megmaradt bennünk, amit már nem használunk. Ezek hiába azonosak... jobb lenne a működő géneket összehasonlítani, de azt meg nem tudjuk. Ráadásul olyan is van, hogy egy gén nem működik (soha nem olvassák le) - viszont befolyásolja a mellette levő gén működését.

A gének igen nagy része az "egyszerű" építőkövek (aminósavak, zsírok, stb.) felépítését írják le. Ezek a gének szükségszerűen azonosak minden szén alapú élőlényben, hiszen ugyanazokból az anyagokból épülnek fel a sejtjeik.

A legkevesebb közös génünk a növényekkel van, ez valóban valahol 33-40% között van, ha jól emlékszem. Minél inkább hasonló egy élőlény a mi testfelépítésünkhöz, annál több azonos gént találunk. A kutyával majdnem 92% a közös génkészlet, a csimpánzzal pedig 98%.

Pedro

"A gének igen nagy része az "egyszerű" építőkövek (aminósavak, zsírok, stb.) felépítését írják le. "

Pedro, ez elég furára sikerült. :) Az átalad említett gének az ezekkel az építőkövekkel kapcsolatba lépő enzimeket (fehérjék!) határozzák meg. Gondolom te érted, mit írtál, de a kérdezőben ne az maradjon meg, hogy gének aminosavakat vagy zsírokat határoznak meg.

Kedves kérdező!

Tényleg így fogalmaztak... keresem a cikket, hátha kiszedhető belőle az ábra.

[link]

Itt a cikk, erről az ábrájáról van szó:

[link]

Gének számát tekintve (jelenlegi becslés alapján 22333) az ember a csirke (16736) és a szőlő (30434) között helyezkedik el. Ez nem jelent semmit, a szőlő ettől még nem fejlettebb (még csak az kéne... de hiába lenne fejlettebb, elfutni nem tud, hehe). Ez részben az ún. C-paradoxon (az élőlény fejlettségét nem egyértelműen határozza meg a benne található DNS-mennyisége; persze egy bacinak kevesebb, mint pl. az embernek, de a kockásliliomnak több tízszer annyi van, mint nekünk), részben pedig a génszám-komplexitás összefüggésének paradoxona. Utóbbi arról szó, hogy régen azt hittük, egy komplexebb fajnak biztos, hogy több génje van, hiszen több a fehérje, ami a komplex szervezet fenntartásához kell. Az első becslések az emberi génszámot 6,7 millióra tették. (Ez kicsit merész.) Aztán lett 100000, végül elindultak a szekvenálások, és egyre kevesebb és kevesebb lett... A tudósok kétségbe estek. Nehogy már annyi génünk legyen, mint egy egérnek, azért valamivel összetettebb szervezet vagyunk! Aztán jött a kétségbeesés második hulláma, hogy majdnem annyi génünk van, mint egy muslincának. Na, azért ez durva tréfa a természettől.

De szerencsére a gén definíciója, hogy olyan genetikai elem, ami egy VAGY TÖBB fehérjét kódol. (És akkor a nem fehérje-kódolók nincsenek is benne.) Az ún. alternative splicing (ööö... alternatív felhasogatás?) nevű jelenségnek köszönhetően erről a kvázi kevés génről hatalmas mennyiségű fehérje tud képződni (és mindig pont azok, amikre szükség van). Valószínűleg több az olyan génünk, ami alt. splicing-on esik át, ennélfogva a proteom (összes fehérje) nagyobb embeben, mint egy szőlőben. (Feltehetően. De lehet, hogy a szőlők titkos, galaktikus hiperintelligens lények az egerek mellett.)