Minek kell fizetni Egyház adót?

Vajon az egyház adózik-e?

Vajon honnan vannak az egyháznak a méregdrága autóik?

Csak egy példa: a pécsi dzsámiban nincs belépő, hanem önkéntes adomány van. Csakhogy ha nem hagysz ott pénzt, akkor a jegyszedő néni elküld melegebb éghajlatra.

Nos, én adományt nem adok, még 10 Ft-ot sem, hiszen azért találták ezt ki a dzsámiban, hogy ne kelljen a bevétel után adózni.

Adjanak belépőjegyet és ők is fizessenek!

Az egyházfenntartói járulékból fizetik a templom áramdíját, ahol van, ott a fűtésdíját is. A renoválásra, stb., papok, lelkészek fizetése.

A temetésért úgy kell "fizetni", hogy a temetés után egy általad gondolt összeget adsz a papnak/lelkésznek. Nem szokták általában megmondani, mennyi, ki mennyit tud adni.

És egyébként a papok 6 évet tanulnak az egyetemen, nem négyet.

Nálunk a templom áram díját és fűtés költségét a község fizeti.

A renoválásra gyűjtenek. Nemcsak az adott templom gyülekezetétől, hanem végigjárják a községet, felkeresnek minden házat, ahol lakik valaki és kérnek tőle. Egy füzetbe név szerint bevezetik, ki mennyit adott.

A temetésért, esküvőért, de még a keresztelőért is külön fizetni kell. Nem annyit, mint amennyit te gondolsz, hanem megmondja a pap, hogy mennyit kér érte.

Persze ezeknél az eseményeknél ha nincs rendezve az egyházadó, akkor azt is rendezni kell előtte.

Ha a halottért harangoztatsz, annak is szabott ára van (programozható harang, az áramot a község fizeti, a harangozásért a papnak fizetsz, plusz "illik" adni a harangozónak is)

Az egyházak nemcsak a hívek által kapott egyházadóból, adományokból tartják fenn magukat, hanem kapnak pénzt az államtól is. Plusz megkaphatják az adók 1%-át is.

Meg még ott van a perselypénz is.

Elég érdekes módon rájuk nem vonatkozik a számviteli törvény, nem kell számlát adniuk, nem adóznak az egyházi adó és egyéb bevételeik után, Sőt még a gépjárműadó sem vonatkozik rájuk.

Nos, mint református lelkész szeretnék egy-két tévhitet eloszlatni. Az egyházközségeknek a bevételei a következők: egyházfenntartói járulék, perselypénz, adományok. (nálunk a 3 faluban a tavalyi évben összesen 20 000 Ft adomány volt). Az állam által adott pénz nem a gyülekezet kasszájába folyik, hanem a központba, amiből visszaosztásra kerül az iskoláknak, otthonoknak, szeretetintézményeknek. A gyülekezetek nemigen kapnak belőle, hacsak nem pályáznak (de arra sincs keret).

Azt, hogy kinek mennyit kell fizetni, ez a helyi gyakorlat és a lelkész függvénye. Nálunk nincs harangozó, illetve mi vagyunk azok, a harangozásért nincs külön pénz. A keresztelőre nem kérünk pénzt, hiszen az Isten adománya, ingyen kaptuk, ingyen adjuk. Ha valaki mégis ad, az megy a perselybe anélkül, hogy megnéznénk, mennyi is.

Számlát nem, de átvételi elismervényt adni kell. Minden évben be kell nyújtani az egyház számviteli bizottsága elé a gyülekezet gazdálkodását. Minden fillérről el kell számolni. Mivel a perselypénzt nem a lelkész, hanem a presbitérium számolja meg, azt sem a pap teszi zsebre. Mindenről fel kell mutatni a számlát.

Hirtelen ennyi, ha valakit még esetleg érdekelne valami, szívesen írok.

Bocs, a hosszúságért, de azt hiszem, ezt tisztázni kellett.