Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Mit példáz, mit szimbolizál...

Mit példáz, mit szimbolizál Lukács evangéliuma 16,19-31. rész?

Figyelt kérdés
most az emberi tudatnak van tapasztalata halál pillanata után, vagy nincsen?
2011. júl. 26. 18:13
1 2
 1/17 anonim ***** válasza:

A lényeg az eben a szakaszban,hogy ha valaki nem hisz a Bibliában leírt dolgoknak,az sem győzné meg őt ha valaki a halottak közűl vissza jönne és elmondaná neki,hogy térjen meg,nehogy a pokolba jusson.

Nem térki az írás arra ,hogy menyi idő telt el a haláluk és az között,hogy kinyitotta a szemét.

Más írás helyek azt közlik,ha vakaki meghal ,olyan mintha aludna ,és várja a feltámadást,testet öltést.

2011. júl. 26. 18:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/17 A kérdező kommentje:

köszi a választ.


na de most akkor ha alvásról van szó, létezik, hogy ez egy álomélmény, mint ahogyan naponta is van az embernek ilyen?

mert azt tudom, hogy a Bibliából olyanról is van szó, hogy az ember meghal, öntudatlan állapotba kerül a feltámadásig, és akkor feltámasztja az Isten. szóval itt két kijelentés van a halál utána állapottal kapcsolatban, s ha azt akarná összvissz példázni, amit leírsz, akkor azt egyszerűbben is le lehetett volna írni a "prófétáknak".


nem lehet "talán", hogy pont azt akarja példázni, hogy az élet alatt elkövetett "rossznak" vonzata van közvetlen a halál után is akár? mert elég egyértelműen ki van jelentve mi történik.

2011. júl. 26. 18:57
 3/17 anonim ***** válasza:
67%

A tudat: az ember pszichéje, érzelme, akarata, gondolata = az ember lelkével.

A lélek halhatatlan, nem pusztul el a fizikai halál beálltával.

Mindenki döntse el ahogy akarja. Kigyüjtöttem pár Igét. :-)



"Mert az embernek Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét, hanem hogy megtartsa."

Lukács 9,56.



"A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket."

Lukács 21,19.



"Most az én lelkem háborog; és mit mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától. De azért jutottam ez órára."

Lukács 12,27.


(A testi gyötrelmek gondolata Jézusnak a lelkét nyugtalanította)



"Mikor ezeket mondja vala Jézus, igen nyugtalankodék szellemében, s bizonyságot tőn, és monda: Bizony, bizony mondom néktek, hogy egy ti közületek elárul engem."

János 13,21


(az intuitív felfogóképesség, amely a Mesternél elég élesen működött, Jézus szellemét nyugtalanította)



"Jézus pedig nagy fennszóval kiáltván kibocsátá szellemét.(ekpneó=kileheli a szellemét)"

Márk 15,37


Itt a halálkor a szellem távozott a testből...(ekpneó)



"Hallván pedig Anániás e szavakat, lerogyott és meghala (ekpszükhó=kilehelte a lelkét); és mindenekben nagy félelem támada, kik ezeket hallják vala."

Apcsel 5,5


Ananiás és Zafira, valamint Heródes halálakor az Apcsel 12-ben, az Írás a lélek kileheléséről beszél: ekpszükhó. Mindhárman isteni ítélet következtében haltak meg.



"Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és szellemetekben, amelyek az ISTENÉI."

I.Kor. 6,20


A testünk és a szellemünk az Isten tulajdona.



"És ezt mondom az ÉN LELKEMNEK: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél!

Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a TE LELKEDET te tőled; amiket pedig készítettél, kiéi lesznek?"

Lukács 12,19-20


A lelkünk a szellemünk része. A bűnbeesés következménye, hogy a szellemünk lefokozódott, és a lelkünk vette át a testünk irányítását. (pszichikai test)



"Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, amely MEGTARTHATJA A TI LELKEITEKET."

Jakab 1,21



"Tudja meg, hogy aki bűnöst térít meg az ő tévelygő útjáról, LELKET MENT MEG A HALÁLTÓL és sok bűnt elfedez."

Jakab 5,20


Aki megtér, annak a lelke is megmenekül a haláltól, ha mindvégig hűséges marad, és nemcsak a szelleme és a teste üdvözül.



"Mert olyanok valátok, mint tévelygő juhok; de most megtértetek LELKETEK pásztorához és felvigyázójához (felügyelőjéhez)."

I.Péter 2,25



"És láték királyiszékeket, és leülének azokra, és adaték nékik ítélettétel; és látám azoknak LELKEIT, AKIKNEK FEJÖKET VETTÉK a Jézus bizonyságtételéért és az Isten beszédéért, és akik nem imádták a fenevadat, sem annak képét, és nem vették annak bélyegét homlokukra és kezeikre; ÉS ÉLTEK és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig."

Jelenések 20,4



"És mikor felnyitotta az ötödik pecsétet, látám az oltár alatt azoknak LELKEIT, AKIK MEGÖLETTEK az Istennek beszédéért és a bizonyságtételért, amelyet kaptak.

És KIÁLTÁNAK NAGY SZÓVAL mondván: Uram, te szent és igaz, meddig nem ítélsz még, és nem állasz bosszút a mi vérünkért azokon, akik a földön laknak?"

Jelenések 6,9-10


Nicsak? A megölt emberek lelkei nem öntudatlanul alszanak, hanem kiáltoznak nagy szóval a mennyben...


A Biblia szerint, az ember szellemi lény, akinek van lelke, és testben lakik.


"És a pokolban felemelé az ő szemeit, kínokban lévén, és látá Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében."


Szóval a "példázat" szerint, a Hádészban vannak kínok...

A Hádész jelentései: láthatatlanul ítélő; amit nem látunk; és alvilág.

2011. júl. 26. 19:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/17 anonim ***** válasza:
67%

"Tudja meg, hogy aki bűnöst térít meg az ő tévelygő útjáról, LELKET MENT MEG A HALÁLTÓL és sok bűnt elfedez."

Jakab 5,20


Milyen halált kerülhet el itt az ember lelke?

A második halált:



"És ha megbotránkoztat téged a te kezed, vágd le azt: jobb néked csonkán bemenned az életre, mint két kézzel menned a GYEHENNÁRA, a megolthatatlan tűzre.

Ahol az ő férgök meg nem hal, és tüzök el nem aluszik."

2011. júl. 26. 20:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/17 anonim ***** válasza:
65%

Szia!


Krisztus ezt a példázatát a nép elképzelésére építette. Hallgatói közül sokan a halál és a feltámadás közötti öntudatos állapot tanát vallották. Jézus ismerte nézeteiket, és példázatát úgy fogalmazta meg, hogy e nézetükre építve fontos igazságokat véssen szívükbe. Olyan tükröt tartott hallgatói elé, amelyben a maga valóságában megláthatták, hogy milyen viszonyban vannak Istennel. Saját elképzeléseiket használta fel arra, hogy megértesse velük a nagyon fontos igazságot: nem a vagyon határozza meg az ember értékét.


Régi alapelv, hogy példázat hasonlatanyagára nem szabad dogmatikai tanítást építeni. Érdemes összevetni ezt a példázatot a fejezetben található másik, sajátos példázattal, amelyre vonatkozóan ugyanez az alapelv érvényes. Fontos megfigyelni, hogy kik voltak Jézus hallgatói, amikor elmondta ezeket a különleges példázatokat: "Hallották pedig mindezeket a farizeusok is, akik pénzszeretők voltak, és csúfolták őt." (Lk. 16:14) A példázat nem a halál utáni dolgokról nyújt tanítást, hanem a szegények iránti irgalmatlanságot feddi meg.


Fontos dokumentum a halálra vonatkozó a Jézus korabeli farizeusi elképzeléseket illetően Josephus Flavius: Beszéd a görögöknek a hádészról című töredéke. Jézus minden bizonnyal a saját meséjükkel szembesítette a farizeusokat, mintha ezt mondta volna nekik: Tudjátok, hogy a szegények iránti irgalmatlanság bűn, mégis ezt teszitek. A farizeusok gondolkodásában ekkor már hellén és pogány hatásokkal is keveredett az Ószövetség tanítása. Idézem azokat a részleteket, amelyekben egy az egyben ráismerhetünk a gazdag és Lázár példázatában szereplő fogalmakra:


"A hádész a világ rendezetlen, befejezetlen része, földalatti világ, ahová ennek a világnak a világossága nem jut le, tehát nincs világosság, hanem szüntelen sötétség uralkodik. Ez a hely a lelkek számára van fenntartva, ahol angyalok őrzik őket, és kinek-kinek élete és cselekedetei szerint, bizonyos idejű büntetést osztogatnak. Ebben a világban külön helye van az olthatatlan tűznek, amelybe, úgy gondoljuk, még senkit nem dobtak, de az Istentől meghatározott napra elő van készítve. Akkor az igaz ítélet kiosztja mindenkinek, amit megérdemel. A hamisakat, engedetleneket, bálványtisztelőket, tisztátalan kezűeket örök büntetéssel büntetik meg. Az igazak pedig romolhatatlan, örök országot kapnak. Most az igazakat is a hádésbe küldik, de nem oda, ahova a gonoszokat. Van egy lejárat abba a világba, és a kapunál a lelkek fölé rendelt angyalok vezetik az érkezőket, de nem egyformán. Az igazakat jobb kezüknél vezetik és örömhimnuszokkal viszik a világosság honába az atyák színe elé. Ott várakoznak az örök életre, amely a mennyben lesz, és ezt a világot követi. Az igazak várakozási helyét mi Ábrahám kebelének nevezzük.


A gonoszokat viszont bal kéz felől vonszolják a bűnhődés helyére. Nem önszántukból mennek, hanem erőszakkal hurcolják őket mint foglyokat. A föléjük rendelt angyalok szidják őket, és rettenetesen néznek rájuk, odahúzzák őket a pokol mellé, hallják szüntelenül a tűz ropogását, és annak hevétől szenvednek. A jövendő ítélet rettegéseivel telnek el. De nemcsak ennyi ám, nem elég ez, hanem látják az atyák helyét (kórusát) és az igazakét, de köztük mély és széles szakadék van és azon átmenni nem lehet."


A 20. században általánosan elismertté vált a keresztény teológiában, hogy a lélek természetes halhatatlanságának tana - mely szerint az alacsonyabb rendű, halandó test porrá lesz a halálban, a magasabb rendű, halhatatlan lélek pedig különválik és tovább él Istennél az üdvösségben vagy a kárhozatban – nem biblikus tanítás. Rámutattak arra, hogy az ókori görög filozófia közvetítésével, a platonizmus, illetve még inkább az újplatonizmus révén hatolt be a lélek természetes halhatatlanságának eszméje a kereszténységbe.

Az ókori pogány vallások szinte mind vallották a lélek természetes halhatatlanságát. Izráel egyedül állt azzal az álláspontjával, hogy elutasított mindennemű halottkultuszt, a halált a bűn büntetésének tekintette, amelyből csak Isten kegyelme által, csak a halált okozó bűntől való elszakadás nyomán lehetséges a szabadulás, feltámadás által az idők végén.


Az őskeresztények még ugyanígy gondolkodtak a halálról. Az úgynevezett konstantinuszi fordulat nyomán azonban a kereszténység gyakorlatilag szövetségre lépett a pogány vallási és filozófiai eszmékkel. A lélek halhatatlanságának tana ettől fogva lett uralkodóvá a kereszténységben. Feledésbe merült a halál mibenlétéről és a haláltól való szabadulásról szóló eredeti bibliai tanítás. Közrejátszott ebben az is, hogy a kereszténység mindinkább "felhígult", miután i.sz. 380-tól állami törvény kötelezte a római birodalom valamennyi polgárát a kereszténység felvételére. A pogányságból jött, megtéretlen tömegek számára pedig hihetőbb volt a lélek halhatatlanságának emberi elképzelése. Könnyebb volt ezt elfogadni, semmint elismerni azt, hogy a halál a bűn zsoldja, és hogy annak hatalmából csak Isten kegyelme által, csak a bűnnel való szembefordulás útján szabadulhat meg az ember.


Üdv. Péter

2011. júl. 27. 08:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/17 anonim ***** válasza:

Nem Te tetted fel az előző ugyanilyen kérdést is?

Ha nem, ide is belinkelek egy régebbit, ami a témához kapcsolódik:


http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__2..

2011. júl. 27. 21:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/17 anonim ***** válasza:

"Krisztus ezt a példázatát a nép elképzelésére építette."


???



"Megnyitom az én számat példázatokra; és kitárom, amik e világ alapítása óta rejtve (krüptó=betakarva; befedve; elrejtve; eltitkolva; titokban tartva) valának."

Máté 13,35



Krisztus nem mítoszokra építette fel a példázatait, hanem szemmel nem láthaó, elrejtett, de valóságos dolgokra.

2011. júl. 28. 08:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/17 anonim ***** válasza:
2011. júl. 28. 14:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/17 anonim ***** válasza:

Ahogy olvasgattam a történetet, nekem felűnt az, hogy a gazad még a halál után is hogy lenézi a szegény embert. Meg az is felűnt, hogy ismeri a bibliát.


"Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, ha a halottak közül támad fel valaki, annak sem hisznek.""


Szerintem ezzel csak azt akarja mondani, hogy nem a félelem miatt kell jónak lenni, vagy a büntetés elkerülése miatt.

2011. júl. 28. 18:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/17 A kérdező kommentje:

Köszi a válaszokat.


Berta Wooster.


Én tettem fel az előző ilyen kérdést, csak kihagytam a részlet számát, sőt a másik kérdést is én tettem fel, amit idelinkeltél nekem kedvességből és segítőkészségből...viszont az a kérdés alatt kétféle válasz érkezett...az emberi tudat örökké tartó fájdalmat él át halál után ha bűnös, vagy az emberi tudat egy öntudatlan állapotban van, amíg fel lesz támasztva és meg lesz ítélve, eztán az ítélet során ha bűnös volt meg lesz szüntetve teljesen, tehát megint egy "öntudatlan" állapotba kerül, de mindörökre.


2 állítás szöges ellentét...nagy kérdés, hogyan lehetne feloldani, mert itt valami nem stimmel, és ezért tettem fel már harmadjára a kérdést ezzel kapcsolatban.


egyébként ha jól tudom a Biblia halál utáni alvásról beszél..na most az alvásnál alapban álom érkezik el az öntudatlan állapot előtt és utána a "mélyalvós" rész, aztán ébredés...létezik akkor a Biblia alapján, hogy a gazdag úr egy álomállapotban vett részt halála után közvetlen, hogy élete alatt elkövetett bűne miatt vezekeljen, és ezután elszenderedik tudata, majd újból felébred esetleg egy új életben, hogy méltóvá válhasson Isten országára, hogy kiérdemelhesse a mennyek országát, mert az Úr kegyes és megadja a lehetőséget, hiszen mindenkit üdvözíteni akar, amit a Fiú "feláldozásával" nyomatékosított?

2011. aug. 2. 18:16
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!