Melyik lehet az igazi Biblia?

Szia!

Ha érdekel egy olyan ember véleménye, aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy eredeti nyelveken is képes a Bibliát olvasni és fordított is már, akkor csak megerősíteni tudom, hogy a Károli fordítású Biblia a legjobb magyar változat.

Arra nézve pedig, hogy miért nem tartalmazza ez a kiadás az apokrif iratokat, Hieronymusra (Jeromosra), nagy tekintélyű egyházi tanítóra a Vulgata fordítójára hivatkozok, aki hevesen tiltakozott ezen iratok héber kánonhoz való kapcsolása ellen. Hieronymus "apokripha" és "fabulae" (= mesék) névvel illette ezeket az iratokat. A Vulgatába, az Ószövetség latin fordításába is csak Jeromos halála után, szinte szó szerint csak a holttestén át lehetett belevenni őket.

Egyébként fontos tudni, hogy 1546-ban a Római Katolikus Egyház tridenti zsinata (más néven trentói vagy trienti zsinat 1545-63) dogmatizálta az apokrifok kanonikusságát, így azok csak az általuk kiadott bibliákban megtalálhatóak.

Ha Budapesti vagy Pest környéki vagy szívesen felajánlok egy nagy családi méretű Károli fordítású vadiúj Bibliát, kettő is van nekem, és szívesen odaadom ajándékba az egyiket. Erről van szó: [link]

Ajánlom, hogy olyat vegyél amire az van írva: Szent Biblia, és fekete színű. Ennek előnye, hogy nincsenek benne magyarázatok, csak az eredeti szöveg.

Üdv. Péter

Szia!

Írtam privát üzenetet, telefonon egyeztessünk.

Üdv. Péter

A trentói zsinaton a katolikusok tovább csonkították a Szeptuagintát és kivettek belőle pár könyvet... a többit megtartották.

A Szeptuaginta volt az apostolok és az ősegyház és a még mindig az orthodox keresztények Ószövetsége.

A szemben a krisztustagadó maszoréták héber kánonjával(=protestáns ószövetség) ez legrégibb és egyúttal leghitelesebb változat.

Arról hogy mely könyvek tartoznak a kánonhoz és melyek nem, az Egyház történte során az egyetemes zsinatok döntöttek. A trentói nem volt az, csupán a nyugati kereszténység helyi zsinata.

Jeromos nem tévedhetetlen, akármit mondhatott, ő is csak egy ember...már az Apostolok Cselekedeteiben zsinatot hívtak össze.

Ráadásul Jeromos héberből fordított, de nem a Szeptuaginta héber változatából, hanem a krisztustagadók századokkal későbbi héber szövegéből...

Sziasztok!

Szerintem érdemes megvizsgálni ezeket a vitatott könyveket abból a szempontból, hogy vajon Isten tekintélyével szólnak-e? Itt van például az i. e. 132-ből való Jézus, Sirák fia könyve című apokrif irat, melynek bevezetése szerint ez idő tájt már nemcsak egységes gyűjteményként voltak ismertek a szent iratok, hanem az Újszövetségből ismert hármas felosztás is megvolt: a törvény, a próféták és az írások: "Sok és jelentős (tanítást) ajándékozott nekünk a Törvény, a Próféták és a többi utánuk következő (író), akik miatt meg kell dicsérni Izráelt tudományáért és bölcsességéért. De nemcsak jártasságra tegyenek szert benne, akik (héber nyelven) el tudják olvasni, hanem aki belemélyed, az legyen képes rá, hogy a kívülállókat is előbbre segítse, élőszó és írás útján. Ezért határozta el Jézus, a nagyapám - miután behatóan foglalkozott a Törvénnyel, a Prófétákkal és az atyáktól ránk maradt többi írással, s elegendő ismeretre tett szert -, hogy maga is ír valamit, ami a műveltséget és a bölcsességet előmozdíthatja."

Hasonló idézetekkel dokumentálhatnánk, hogy a többi apokrif irat sem szól Isten szavának a tekintélyével.

Másrészt fontos hangsúlyozni, hogy az ószövetségi prófétai korszak lezárulása után keletkezett valamennyi, szerzőik nem próféták, és nem "Isten szent emberei" voltak. Ennek megfelelően az apokrifok nem szólnak hitelesen Istenről, az emberről stb. Ellentmondások, téves tanítások, legendás kiszínezések, alacsony - egyes esetekben elfogadhatatlan - erkölcsiség nyilatkoznak meg bennük. Kirívóan pontatlan történelmi adatot is találhatunk.

Érdemes azt is látni, hogy a többi Bibliai irattal szemben nem árad életátformáló erő belőlük, és Isten egyháza nem fogadta el őket. Nincsenek benne a héber kánonban. Továbbá az Újszövetség és Josephus bizonyságtétele a legfontosabb ebből a szempontból. Az, hogy a Septuaginta kb. i. sz. IV. századból való kézirataiban benne vannak az apokrifok, nem jelenti azt, hogy már az i. e. 250 körül keletkezett fordításhoz is hozzákapcsolták volna őket. Az Újszövetség sokszor idézi az Ószövetséget a Septuagintából, de egyetlen apokrif iratot sem idéz! Az ókori egyházatyák között csak egy jelentős személy volt, aki némelyik iratot elfogadta közülük: Augustinus. Az első négy évszázadban egyetlen egyetemes zsinat sem ismerte el az apokrifokat ihletettnek.

Üdv. Péter

"Ráadásul Jeromos héberből fordított, de nem a Szeptuaginta héber változatából, hanem a krisztustagadók századokkal későbbi héber szövegéből..."

Értem. Tehát az eredeti zsidó ószövetségből, amiből Jézus maga is olvasott fel a zsinagógában? Mert a holt tengeri tekercsek felfedezése pontosan azt mutatja hogy semmit nem változtattak meg benne.

Milyen kalandvágyó fiú volt ez a Jeromos :-)

Kedves Péter!

"Az Újszövetség sokszor idézi az Ószövetséget a Septuagintából, de egyetlen apokrif iratot sem idéz!"

Ez azért nem teljesen igaz. Ott van például Énokh könyve (bár ez nincs benne a katolikus Bibliában sem). Júdás apostol a levelének 14-15. verseiben idéz belőle!