Hogyan képzeled el a teremtést?

Szia!

Szerencsére nem kell a képzeletünkre hagyatkozni. A Biblia pontos választ ad erre a kérdésre:

"Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállt."

Isten a semmiből, puszta szóval teremtett. "És mondta Isten: Legyen És lett" – ezek a kijelentések Mózes I. könyve 1. fejezetének a leggyakrabban visszatérő szavai. Isten rendelkezik olyan képességgel, mellyel rajta kívül senki más. A zsoltáríró így emlékezik meg erről: "Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük"

Hasonlóképpen erősíti meg a mózesi tanítást az evangéliumokban a kapernaumi századosról szóló történet. Ez az ószövetség hitét ismerő római katona ugyanis azért mondotta a szolgáját meggyógyítani induló Jézusnak: "Csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám" (Máté 8:8), mert a saját tapasztalatából ismerte, hogy az ő puszta szavára is hogyan engedelmeskednek katonái. Ha az emberi szónak is ilyen ereje van, milyen ereje lehet Isten szavának, aki minden törvényt tökéletesen ismer és alkotó szavára pontosan engedelmeskedik minden elem!

Felbonthatatlan bibliai összefüggés a semmiből és a szóval teremtés. Elutasítása nemcsak a Biblia elején található teremtéstörténet elutasítása lenne, hanem még inkább az evangéliumoké. Jézus földi életében is, a betegek meggyógyításánál, a halottak feltámasztásánál "csak szólt és meglett, parancsolt és előállt"

Másodszor, a rendre és következetességre hadd hivatkozzak. Mózes I. könyve 1. fejezete az isteni munkavégzés fölülmúlhatatlan dokumentuma. Mindent a maga idejében és helyén megalkotni: ez az igazi, "teremtő" munka. Előbb az elemek elválasztásáról, majd kiformálásáról értesülünk, a szervetlen, a szerves világ fokozatain át egészen az ember megteremtéséig. A harmadik naptól kezdve jelennek meg a növények, az ötödiktől az állatok, a hatodikon "a lakásul alkotott" világ gazdája: az ember. Nem kevesebb, mint 11-szer hangzik el, hogy Isten "mindent az ő neme szerint" teremtett. Bizonyára nem lehet ez a gyakori ismétlés véletlen az ilyen rövid leírás keretei között. A bibliai teremtéstörténet ezzel szövegszerűen is kizárja az utóbbi két évszázadban elterjedt evolúció eszméjét.

Világosan tárul itt elénk az emberiség eredete és az ihletett feljegyzés megfogalmazása olyan egyszerű, hogy a tévedés lehetősége kizárt. Isten az embert saját képére teremtette. Nincs ebben semmi misztikum. Semmi alapja nincs annak a feltevésnek, hogy az ember a fejlődés lassú fokozatain át, az állatvilág alacsonyabb létformáiból alakult volna ki. Az ilyen tanítás a Teremtő csodálatos művét az ember földies, korlátolt elképzeléseihez alacsonyítja le. Az emberek olyan eltökélten akarják kizárni Istent a világmindenség fölötti uralkodásból, hogy inkább az embert alacsonyítják le és fosztják meg eredetének méltóságától. Az emberi család nemzetségtáblázata, ahogy ezt a Szentírás megőrizte, eredetünket nem fejlődő sejtekre, puhatestűekre és négylábúakra vezeti vissza, hanem a Teremtő hatalmára. Noha porból alkotta Ádámot, mégis "Isten fia" volt.

Harmadszor egy újabb, sokat ismétlődő kifejezésre hadd utaljak. Az egyes napok végeztével mindig az áll a bibliai szövegben: "és lőn este és reggel, első, második, harmadik stb. nap". Az "este és reggel" hebraizmus, vagyis a héber nyelvnek egyik sajátos kifejezése, mindig egy 24 órás napot jelent. Elgondolkoztál-e már azon, hogy Isten miért teremtett éppen úgy, ahogyan a Biblia állítja? Hiszen ha Ő valóban létezik és mindenható, egyetlen szempillantás alatt is teremthetett volna! Egyetlen szavára is előállott volna minden! De végbemehetett volna a teremtés évmilliárdok, évmilliók vagy évszázezrek alatt is – ha Istennek ilyen terve lett volna. Ám ahogy az előbbit, úgy az utóbbit sem tanítja a Biblia, holott mindkettőt érthető nyelven hozhatta volna tudomásunkra. Miért éppen hat napig tartott a Föld teremtése és "nyugodott meg" Isten az utánuk következőn, a hetediken? A Tízparancsolat IV. parancsolatában olvashatunk erről. Itt mondja meg az, aki a két törvénytáblát Izráel népének adta, hogy a teremtés miért történt ilyen módon. Mert ezzel örök példát, mintát kívánt szolgáltatni az ember számára életideje elrendezéséhez, a helyes életritmus kialakításához. "Hat napon át munkálkodjál és végezd minden dolgodat, de a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja" – hangzik a parancsolat kezdete. Munka és teljes megpihenés váltsa így egymást az életben! Így osszuk be időnket, mely alapja életünknek. Békés, kiegyensúlyozott lesz ezáltal az ilyen élet. Képes a megértésre, a fejlődésre, a szeretetben való erőgyűjtésre. Jézus Krisztus, a Teremtő annyira szerette teremtményeit, hogy magával a teremtés módjával és lefolytatásával is közel akarta hozni számukra azt, hogy "őhozzá hasonlatosak" lehessenek.

Üdv. Péter

Isten a beszédével teremtett, de nem a semmiből, hanem a láthatatlanból:

" Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elő."

Tulajdonképpen a teremtés végső soron maga az Isteni elképzelés, viszont semmiképp sem befejezett, pontosabban, ha Isten nem koncentrálna mindvégig a világ fenntartására, akkor az bizony meg sem jelenne...szóval én inkább a teremtés helyett megjelenítés szót használnám, s ugye Isten, mint alkotó Szellem(értsd elme) Gondolatával(Ige) jelenít meg és tart fenn, de amit megjelenít, az meg nem jelent formában létezik már Önmagában, így Victor 06 szava is érvényt nyer, azaz láthatatlanból láthatóvá alakít.

a 6 napig tartó teremtés valószínűleg azt szimbolizálja, hogy "akkorra" nyert érvényt az emberi elme, mely azonos tulajdonságokkal bír, mint az Isteni, hiszen egy vele(pneauma, ruah), vagyis alkotni, "teremteni" képes...

a fizikai törvényszerűséget az anyagi megjelenésre vonatkoznak(végső soron az anyagban rejlő szeretet az), ez gondolom nem vitás, de ha az emberi elme magát az anyag alá rendeli, annak tartva magát(test), még jó hogy nem fog tudni az felé kerülni egy ideig...de tudjuk az ember az a szellem, s nem a test...mivel a test eszköz.

a megjelenítés nagyjából úgy néz ki, mondjuk egy hétköznapi példára levetítve, hogy benned(elmédben) van egy akármilyen esemény egyszerre, s te ezt az eseményt szépen feleleveníted, megjeleníted magadban koncentrálva, amikor is anyagot alkotsz magadban és tartasz fent...viszont az elmédben ekkor megjelenő anyagcsoportok mögé végül is magadat rakod be mint értelmet, az anyagcsoportoknak megfelelő "szinten"...itt láthatod, hogy Te valójában az anyagi megjelenés felett állsz, annak "idején" és "terén" túl, és adsz életet a lényeknek magadból, amiket abban(elgondolt szituációban) létrehozol...de ha egy az általad megjelenített epizódban az egyik emberi egyén szemszögét nézzük, az első rendben az általad hozzárendelt fizikai testen keresztül tapasztalja meg azt, amit te megjelenítesz, s nyilván azon érzékeitől korlátozva, így első rendben az egyén téged nem "lát", mivel leköti a az általad indukált világ illúziója, és ugye feltételez egy magához kívül eső materiális világot, persze hozzágondolhatja, hogy valami Isten teremtette, de akár a véletlen egybeesések...

üdv

26/F

LastOne.Left

7 napig biztos nem...

A Nagy Bumm utáni egyenetlenségeknek köszönhető, hogy van a világnak struktúrája, azóta folyamatosan alakult, és a jövőben is alakulni fog.

Isten szava a mai napig rezonál az univerzumban. A hat nap hat időszak volt, egy remek tudós, Shroeder, Einstein relativitás elméletét használva kiszámolta, hogy ha Isten hatszor 24 óránként küldött egy csoportnyi információ hullámot az univerzumon kívülről, az kb 15 milliárd év alatt ért volna ide. És kiszámolta, hány millió év lett volna egy egy nap és láss csodát: az időszakok egybeestek a tudomány által leírt eseményekkel.

Nem kellet ám semmilyen törvényszerűséget áthágni, még az evolúció is belefér. Két beavatkozó aktus volt: amikor az Isten láthatatlanból előhívta a láthatót, és amikor Isten lelkét lehelte az emberbe. Erre a két aktusra írja a héber nyelv hogy teremtette...a többinél: készítette.