Miért ölte meg Isten a kisgyermekeket a bűnös emberekkel együtt? Ezt válaszoljátok meg ti vallásos emberek!

Próbáld tiszta fejjel, előítéletmentesen elolvasni azt, amit a 22:08-as válaszomban, az utolsó bekezdésben írtam. Benne van a lényeg.

Ilyen alapon azt is kifogásolhatnád, hogy egy szándékosan bűnöző, örök pusztulásra méltó embert, végső pusztulásra ítélni Isten részéről szintén jogtalan és igazságtalan, mert a Mindenhatónak hatalmában állna akár meg is bocsátani neki. De legalábbis "eltörölhetné" a szándékos bűneinek a következményeit.

"Amit vet az ember, azt aratja is" - mondja Isten Szava. A Biblia szerint Isten nem veszi ki az isteni ítéletben elítélt szülő kezéből a tettének következményeit.

Eljön a nap, mikor a Mindenható Isten minden igazságtalanságnak véget vet és helyreállít minden rosszat, amit az emberiség magának okozott. Ezt a Fia, Jézus által teszi meg. És hogy kiket fog feltámasztani, azt rá kell bízzuk, Ő fogja eldönteni.

A Biblia szerint viszont abban biztosak lehetünk, hogy igazságosan fog ítélni!

"Emberek! EZEK ÁRTATLAN GYERMEKEK VOLTAK, SENKINEK MÉG CSAK ÁRTANI SEM TUDTAK!!!"

És annak, amit valójában ezek a gyermekek, esett e bajuk igazából? :P

üdv

26/F

LastOne.Left

"Mit vetett vajon a csecsemő, az újszülött, a még meg nem született gyermek, amiért aratni kellene neki???"

Ki a felelős a halálukért???

Vagy kérdezhetném azt is, hogy ki a felelős azért, mert minden embernek meg kell halnia - legalábbis egyenlőre? Miért "büntet" - egyesek szerint - Isten mindenkit a halállal, pedig csak az első emberpár vétkezett? Nem ugyanaz a szitu? De valójában ugyanaz.

A döntésre még nem érett gyermeknek ki biztosíthat jövőt? Kinek a kezébe helyezte Isten ennek a felelősségét? Ez az ember vonatkozásában valójában véresen komoly téma és így is kéne tekinteni, nem pedig Istentől számon kérni, hogy "miért engedted meg", "miért nem veszed ki a felelősséget az ember kezéből" - akinek egyébként felelősséget és jogokat adott és annak sincs esze ágában sem ezekről lemondania!? Akkor nem "igazságos", ha ennek a felelősségnek a következményeit is az embertől kéri számon Isten?

Higgye el mindenki, hogy jó oka volt neki arra, hogy megengedje a gonoszt, de ez nem jelenti azt, hogy mindig meg is engedi Isten ezeket az állapotokat. De ez egy másik kérdés, már volt rá válasz többször is.

Vajon Isten élvezettel pusztított el Noé napjaiban minden testet? Vagy gyönyörűséget talált abban, hogy Szodoma és Gomorra lakóit elpusztította? Válasz végett nézzük meg, milyen események előzték meg a Vízözön előtti napokat. A Biblia, miután kijelenti, hogy Isten minden gonoszt eltöröl majd a föld színéről, hogy megtisztítsa a földet az erőszakosságtól, azt mondja: „Jehova bánkódott a szívében.” Igen, szomorúságot érzett Isten amiatt, hogy „az ember szíve gondolatának minden hajlama szüntelenül csak gonosz”. Ezért, hogy lehetőleg minél több ember megmentésben részesüljön a közelgő Vízözönkor, Isten megbízta Noét, „az igazságosság hirdetőjét”, hogy figyelmeztesse az embereket és építsen bárkát életben maradásuk érdekében (1Mózes 6:3–18; 2Péter 2:5, NW).

Hasonlóképpen, mielőtt Isten elküldte Szodoma és Gomorra elpusztítására az angyalait, ezt mondta: „Alámegyek azért és meglátom, vajjon teljességgel a hozzám felhatott kiáltás szerint cselekedtek-é vagy nem? tudni akarom” (1Mózes 18:20–32). Jehova arról biztosította Ábrahámot (akinek unokaöccse, Lót Szodomában lakott), hogy ha talál tíz igaz embert, akkor nem pusztítja el e városokat.

Itt hosszas alkudozás kezdődött Istennel (érdemes elolvasni e verseket!) - vajon így viselkedik egy "igazságtalanul ítélő" Isten? Vajon egy vérontásban gyönyörködő Istenre jellemző lenne-e egy ilyen könyörületes törődés? Ellenkezőleg, nemde inkább azt kellene mondanunk, hogy Jehova Isten egyik uralkodó jellemvonása éppen a könyörület? (2Mózes 34:6). Ő maga mondja: „nem gyönyörködöm a hitetlen halálában, hanem hogy a hitetlen megtérjen útjáról és éljen” (Ezékiel 33:11).

(1Mózes 18:20–32) "Jehova ezért ezt mondta: „A Szodoma és Gomorra miatti panaszkiáltás bizony hangos, és bűneik nagyon súlyosak. Elhatároztam, hogy lemegyek, és megnézem, hogy valóban a hozzám eljutott jajkiáltás szerint cselekszenek-e, és ha nem, hadd tudjam meg.”

A férfiak ekkor megfordultak, és Szodoma felé vették útjukat; Jehova azonban még mindig Ábrahám előtt állt. Ábrahám pedig odament hozzá, és ezt mondta: „Vajon elsöpörnéd az igazságost a gonosszal együtt? Hátha van ötven igazságos abban a városban. Vajon elsöpröd őket, és nem bocsátasz meg annak a helynek azért az ötven igazságosért, akik abban vannak? Elképzelhetetlen rólad, hogy így cselekedjél, és megöld az igazságos embert a gonosszal együtt, s hogy ugyanaz történjen az igazságos emberrel, mint a gonosszal! Ez elképzelhetetlen rólad. Vajon az egész föld Bírája ne tenné azt, ami helyes?” Jehova ekkor ezt mondta: „Ha ötven igazságos embert találok Szodoma városában, akkor megkegyelmezek értük az egész helynek.” Ábrahám azonban így folytatta: „Immár szólni mertem Jehovához, pedig por és hamu vagyok. Hátha öt hiányzik az ötven igazságoshoz. Vajon elpusztítod az egész várost az öt miatt?” Erre ő így felelt: „Nem pusztítom el, ha találok ott negyvenötöt.”

Ismét megszólalt, és ezt mondta: „Hátha találsz ott negyvenet.” Ő így felelt: „Nem teszem meg a negyvenért.” De ő így folytatta: „Kérlek, Jehova, ne gerjedj haragra, de hadd mondjak még valamit: hátha találsz ott harmincat.” Ő így felelt: „Nem teszem meg, ha találok ott harmincat.” De ő így folytatta: „Immár szólni mertem Jehovához: hátha találsz ott húszat.” Ő így felelt: „Nem pusztítom el a húszért.” Végül pedig ezt mondta: „Kérlek, Jehova, ne gerjedj haragra, de hadd szóljak még ez egyszer: hátha találsz ott tízet.” Ő így felelt: „Nem pusztítom el a tízért.”"

Kedves Rockerboy!

A kérdésed és a többi válasz elolvasása után két dolog jutott eszembe.

Ha vallási szemszögből nézzük a dolgot, mi a baj? Hiszen Te magad írod, hogy ártatlan gyermekekről beszélünk. Márpedig az ártatlanoknak (bűnteleneknek) Jézus helyet készít az Atya házában. (Ján 14:2-3) Ha jól emlékszem egy másik kérdésnél a válaszodban írtad, hogy nem vagy hívő, csak olvasod a Bibliát. Akkor lehet, hogy ezért furcsa ez Neked. A hívő ember szeretne Jézussal lenni az Atya mellett. Ezért az itteni élet hossza nem fontos. Persze, ha van családod, szeretteid, szeretnél velük lenni minél többet. Ez érthető. De emberi. És ez a másik dolog. Emberi és gyakorlati szempontból pedig az általad említett példákban nem maradt csak pár ember. Én ugyan nem szeretem a "mi lett volna, ha..." típusú kérdéseket, de menjünk bele. Ők hogyan gondoskodtak volna az életben maradt rengeteg gyermekekről? Jobban jártak volna, ha életben marad a sok gyerek a szüleik nélkül? Vajon jó életük lett volna? Milyen fájdalmakkal és szenvedéssekkel teli életük lett volna? Talán nem is maradtak volna bűntelenek. És már ki is estek volna a kegyelemből.

manju