A buddhizmus szerint a lélekkel mi lesz a halál után?

Rögtön jön a következő élet, míg el nem éred a teljes tökéletességet, amikor a lélek a Nirvánába kerül, ami a "boldogság helye", de közelebből nem tisztázott.

Bármikén újjá születhetsz. A legmagasabbrendű természetesen az ember, de, azzal szoktak példálózni, hogy, ha különösen megátalkodott életet élsz, akkor svábbogárként is újjá születhetsz.

Tudja a fene.

Kérdezz meg egy buddhistát!

Érdekelnek az ilyen dolgok, de ennyire részletesen sosem mentem bele.

Csak azt tudom, hogy a lélekvándorlásban hívő vallások minden élőlényt tisztelnek, mert sose tudhatod, hogy az a hangya, amit eltaposol, előző életében nem-e épp a nagymamád volt. :D

próbáld úgy elképzelni, mint egy napodat.

ugye ébrenléti állapotban van a tudatod, és ez az adott nap folyásával húzódik vissza a forráshoz, első szinten már a tudat nem érintkezik azzal, amit napközben tapasztal, tulajdonképpen "meghal", ezt nevezik álomnak, a következő szinten pedig a mély alvás állapotába kerülsz, ahol semmit nem érzékelsz, tapasztalsz, ami egyetlen pillanatnak tűnik neked...reggel meg "sutty" ébredés(újjászületés)...szóval ennek mintájára leéled az életed, a tudatod koncentrációja gyengül a testi funkciókkal együtt, így visszahúzódik amikor elér a halál pillanata, megélsz egy álmot, aztán a nagy pihi, és utána jöhet a megszületés ismét, vagyis a "kelés".

ha már valaki elérte az emberi tudatszintet, akkor az már nem születhet újjá állatként, az fejlődés előre megy. :)

üdv

26/F

LastOne.Left

Nem vagyok szakértője a témának, de a hinduknál, akik ugye ugyanúgy hisznek a lélekvándorlásban és a buddhisták is tőlük "vették át", biztosan tudom, hogy úgy hiszik, ha nagyon gonosz életet élsz, svábbogár leszel.

Ebben teljesen biztos vagyok.

"csak a kasztrendszer az náluk nem létezik"

Az nem. Tény és való. De nem is állítottam, hogy létezne.

"Bár mondom nem értem, mert ugye az embernek van tudata, a svábbogárnak meg nincs, ergo ha annak születsz újjá, akkor olyan, mint ha nem is születtél volna semminek."

Értem a logikádat, de nem tudok segíteni.

Ezt én, mint tényt, tudom. De annyira nem látom át a lélekvándorlás teológiáját, hogy tudjam, ilyen esetekben mi a működési "mechanizmus".

Kedves kérdező!

A hagyomány szerint az állatok nem teremtenek karmát csak töltenek. Karmát kizárólag az emberi életben teremtünk. A többi loka (létbirodalom) csak a karma letöltésének helyszínei. Ehhez kérlek vedd hozzá, hogy a buddhizmus az időben és a térben is százszor tízmillió világegyetemmel számol pl. a mandalafelajánlás szertartásában mondjuk: "Felajánlom az egész mindenséget, százszor tízmillió világegyetemével együtt, hogy megforgathassam a Dharma kerekét, kiszabadítva ezáltal minden lényt a nirmanakáya megvalósítás állapotába."

Problémád gyökere az, hogy lélekvándorlásról, beszélsz, ilyet a buddhizmus nem ismer, csak újjászületést, de ez az öt szkandha (létösszetevő) pillanatnyi játéka, és azonnal el is bomlik. Létünk és nem létünk egésze, feltételekhez kötött, azaz illúzió. A megvilágosodás a valóság. Ekkor a születés és a létbirodalmak is felszabadulnak. Tehát ne egy tényleges világban vándorló, tényleges lélekre gondolj. Értsd meg, hogy most e percben is komoly illúzió az amit tapasztalsz (a buddhista tanítás szerint) ezért az általad alkalmazott nyelvi és gondolati eszközök is illuzórikusak, lehetetlen velük a feltételekhez nem kötött valóságot leírni. Nehéz ezt megérteni. A nyugati filozófusok közül Wittgenstein van a legközelebb ehhez az alapálláshoz, próbáld meg elolvasni és megérted. Ne a nyugati objektív tárgyszerű test, világ idő, koncepcióból indulj ki, mert a buddhizmus nem arra vonatkozik. Ezt a tárgyszerűséget nem is fogadja el. Nincsen a tudatodtól független világ ebben a vallásban. A világ tudatállapotok sorozata, és a világ ennek függvényében keletkezik, változik, enyészik. Remélem így már megérted, hogy a csótány nem csótány az isten nem isten az ember nem ember, csak ezeknek látszanak, természetük azonban szabad és tökéletes, ám ennek felismerésére csak az ember képes.

Még ez is fontos. A buddhizmus megkülönbözteti a konvencionális és a végső tanítást. Az újjászületés és a létbirodalmak a konvencionálishoz és nem a végsőhöz tartoznak.

A halálról a legfontosabb buddhista szentirat a Bardo-cö-grol A köztes létből hallomás útján való szabadulás könyve. (nevezik nyugaton Tibeti halottaskönyvnek) ez pontosan leírja a haldoklás és halál és köztes lét és fogantatás újjászületés bardóját)

A belélegzés megszakadásával, először az elemek omlanak egymásba a föld a vízbe, a víz a tűzbe, a tűz a levegőbe, a levegő a térbe. Ezeket víziók kísérik.Utána a férfi energiákhoz tartozó fehér fényt látsz a tested alsó részéből felemelkedni (ez a gyűlölet tisztátalansága), majd a fejtetőről lefelé a női energiához tartozó vörös fény ereszkedik (ez a vágy tisztátalansága). Ezek a szívben egybeovadnak és ekkor hatalmas feketeség támad (ez a nemtudás semleges nemű energiája) Mindez a nemzés folyamatának visszafordulása. Ezután elszakadsz a testtől és hatalmas vakító fényesség támad, mely semmihez sem fogható. Ha ezt felismered mint saját természetedet, azon nyomban eléred a megvilágosodást és soha többé nem születsz a feltételekhez kötött világba, hanem megszabadulsz. A legtöbb ember azonban megretten és elmenekül. Ekkor egy szellemtestben jelensz meg mely könnyű. Látod hozzátartozóidat de nem tudsz velük beszélni. Megrettensz. Ekkor a békés Buddhák és bódhiszatvák jelennek meg neked, ha elfogadod őket megmenekülsz, velük együtt homályos zavaros fény i megjelenik, az az istenek világa. Nem szabad oda menned. Később a haragvó alakú dharmavédők jelennek meg. Majd együtt a békés alakok. Ha nem sikerült felismerned őket mint saját természeteddel azonosakat, akkor a megszabadulás lehetősége lezárult és megkezdesz egy biztos születés felé menekülni, mert a rémítő és csodá víziók és hangok és a magány elviselhetetlen lesz. ekkor megjelennek a létbirodalmak és magukhoz vonzanak, ha ügyes vagy és jó a karmád akkor az emberek világa is megnyílik, és megpillantod szeretkező szüleidet, ha anyád iránt érzel abban a pillanatban vonzalmat férfinak fogansz, ha apád iránt akkor nőnek (ez későbbi beállítottságodat nem érinti). A méhben végre biztonságra lelsz és mély álomba zuhansz. Az előző lét és a köztes lét egyre inkább elhalványul.

Ezek a halottaskönyv tanításai röviden és nem teljesen. A közteslétben 48 napot töltünk. A halál és az újjászületés között ennyi idő telik el. A magasképességű gyakorlók, a Phowa meditáció segítségével végig tudatosak a haldoklás alatt és tudatukat közvetlenül a megvilágosodott tudatot szimbolizáló Amitábha buddha tudatával egyesítik. Ilyenkor egy kis részen a koponya megnyílik amikor a haldokló mester, kilép a testéből. Ők szabadon választhatnak, hogy a nirvánába térnek, vagy visszajönnek segíteni az embereknek. Olyan alakot öltve amilyet akarnak.

Üdv.