Szerintetek tényleg jó lenne az embereknek, ha soha senki nem hibázna?

A legnagyobb hiba, amit az életben elkövethetsz, az a folyamatos rettegés attól, hogy hibázni fogsz

"A hibák visszajelzések a teljesítményünkről. A győztesek sokkal több hibát követnek el, mint a vesztesek. Ezért tartoznak ők a győztesekhez. Több visszajelzést kapnak, mivel többször próbálkoznak. Az egyik legnagyobb baj a vesztesekkel az, hogy hibáikat túl komolyan veszik, és nem veszik észre a bennük rejlő lehetőségeket.” (Andrew Matthews – Élj Vidáman)

Szia!

Szerintem csodálatos dolog lenne, ha az ember nem hibázna. Egy ember nem a hibái által válik érett személyiséggé, hanem a győzelmei által. Győzni pedig lehet hiba nélköl is. Erre talán a legszemléletesebb példa maga Jézus Krisztus, akiről pontosan tudhatjuk a Biblia alapján, hogy sohasem hibázott, mégis érett személyiség volt, érettebb, mint bárki más, aki ezen a Földön valaha élt. Ha nem hiszed, olvasd el az evangéliumokat, és magad is meggyőződhetsz róla!

Jézus Krisztus ezt az életet kínálja fel minden ember számára. Aki tapasztalja a vezetését az nem nagyon hibázik, és mégis boldog és kiegyensúlyozott életet élhet érett személyiségként.

Üdv. Péter

Tökéletes? Ugyan már, az csak illúzió, ráadásul annyira szubjektív, hogy lehetetlen behatárolni.

Emberek vagyunk. Hibákat követünk el. Kudarcokat élünk át. Óriási baklövéseket vétünk, és megpróbáljuk helyrehozni őket.

Személyes vélemény, de örülök, hogy hibázunk. Mert megbántok embereket, emberek bántanak meg engem. És bocsánatot kérünk egymástól. Tévedünk, és rendbe hozzuk. Tudod, minél nehezebb valami, annál többet ér. Ha mindig azt csinálnánk, amit "kell", akkor miért kellene küzdenünk?

Vallás témában tetted fel a kérdést. "Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek." Látod? Meg tudjuk bánni, amit tettünk. És meg tudjuk bocsátani, ha ellenünk vétenek. És néha kifejezetten jót tesz az emberi kapcsolatoknak egy veszekedés-kibékülés. Ráadásul a tökéleteset szeretni könnyű. Elfogadni pedig sokkal nehezebb, tolerálni mások -ellentétes- véleményét pedig néha lehetetlennek tűnik. Mégis tudjuk szeretni egymást, a rossz tulajdonságok ellenére. És ebben rejlik, hogy mégsem vagyunk annyira szörnyűek. Ez szerintem sokkal nagyobb csoda, mintha Isten "tökéleteset" teremtett volna.

06:36 kérdező.

Mivel a teremtő Isten tudja(hiszen ő alkotott minket),hogy nem vagyunk tökéletesek ezért logikus módon értelmetlen lenne megbüntetnie minket a tökéletlenségünkért,a hibáinkért.

Tehát nem büntetést kapunk halálunk után pokol és kínzások formájában,hanem LEHETŐSÉGET a hibák korrigálására,amelyeket saját magunk is be fogunk majd látni,mert halálunk után egy magasabb,bölcsebb nézőpontból tudunk visszatekinteni majd az életünkre.Ha Isten eltaszítani minket magától,csak azért mert hibázunk,akkor önmagát hazudtolná meg,ezt pedig nyilván nem fogja megtenni.

Ám mielőtt azt hinnéd,hogy a pokol nem létezik,el kell mondjam,hogy létezik:a folyamatos téves,rossz döntéseivel taszíthatja valaki önmagát a saját poklába(nem pedig Isten ítélkezik felette!)és itt nem arról van szó,hogy vki. hibázik,mert a hibázás hozzátartozik az emberi élethez.itt a szándékos gyűlölködésről,önzésről,a szeretet elutasításáról,kapzsiságról,függőségekről,feldolgozatlan félelemkről van szó.

Szia!

A pokol a Bibliában a héber seol és görög hádész szó fordítása, ami egyszerűen sírt jelent a halottak tartózkodási helyét. Itt senkit nem kínoznak, mert senki nincs öntudatánál.

Isten mindenkinek szeretne örök életet adni, de sajnos nem rajta múlik, hogy ki válik alkalmassá erre, mert az embernek szabad akarata van. Ha te a jót választod, az életet Krisztus által, akkor örök életed lesz, ha nem akkor pedig meghalsz. Isten senkit sem fog kínozni.

Üdv. Péter

Péter !!! Egyetértek veled ...

Hibátlan ember pedig nics , nem is volt és nem is lesz . Az Úr az ő angyalaiban is talál hibát ...