Hit, remény, vallás. Szex, teherbeesés. Furán hangzik elsőre, ugye?

Szia kedves Kérdező!

Azt nem tudom, hogy milyen vallású vagy, de azért tudok írni pár általános dolgot.

Három nap menstruációs késés nem oszt, nem szoroz.

Ha már eltelt egy hónap, és még akkor sem jön meg, akkor bizony érdemes elmenni nőgyógyászhoz, hogy kiderüljön, mi a helyzet.

Ha valóban várandós vagy, akkor annak vállalnod kell a következményeit, amik attól függnek, hogy milyen vallást követsz. Több dolog is történhet: ha keresztény vagy, akkor legrosszabb esetben kapsz édesapádtól két akkora pofont, hogy a fal adja a harmadikat, de ha nem keresztény vagy, hanem más vallás követője, akkor akár ennél rosszabb dolog is történhet veled.

Ha szerencséd van, és keresztény vagy, ráadásul édesapád sem ver meg, azt nagyon meg kell köszönnöd Istennek.

Legjobb esetben édesapád megszervezi az esküvőtöket a pároddal, esetleg leszid, hogy ilyesmit nem kellett volna csinálni, de aztán megbékél majd.

Ami még nagyon rossz megoldás, ha abortuszt végeztetnél, ez mindenhol bűn, sztem.

Legjobb lenne, ha szólnál a párodnak két hét után, hogy ez a helyzet, és együtt mennétek el dokihoz, és együtt beszélnétek édesapáddal.

Üdv: Anna

Nem is szeretkezhetnél házasság előtt, szóval teljesen mindegy mit csinálsz. Javaslom éld úgy az életed, ahogy neked jól esik. Bármilyen képzeletbeli, vagy épp nem képzeletbeli, de jószívű lény csak ezt kívánhatja, de persze csak, ha valóban szeretetteljes.

OFF

Most már teljesen biztos vagyok benne, hogy Anna csak szórakozni jár ide, és jókat röhög azokon, akik kiakadnak rajta. Csak nekem tartott ilyen sokáig míg ez leesett?

"csak attól félek hogy nem látja rajtam a rettegés, félelem jeleit, és ezzel fog büntetni.."

Ugye nem gondolod komolyan, hogy Isten azzal szórakozik, hogy megbüntet és várja, hogy rosszul érezd magad?

Kedves Kérdező, én most csak a magam példáját szeretném leírni. Hasonlóan voltam Hozzád évekig, úgy értve, hogy hívőként volt párkapcsolatom, ahol hát egészen odaadtunk egymásnak mindent, és védekeztünk. Ez évekig tartott, többször voltak kétségbeesések, hogy jajj, terhes vagyok, de több-kevesebb idő után kiderült mindig, hogy "hála Istennek" nem. Tényleg hála Neki... Sokat imádkoztunk azért, hogy így legyen, félelemben, kínlódva, de néha "szeretetből", hogy "Uram, úgy szeretjük egymást, add, hogy nyugodtan tehessük, hisz egymásnak adtál minket, ez a Te akaratod is"... És közben nem gondoltunk bele, hogy Isten valójában mit akar. Azt mondtuk, úgyis összeházasodunk, hát miért ne. (Egyszer egy nagy kétségbeesés alkalmával az abortusz gondolatáig is elmentünk nagyon komolyan, én 17 voltam, a barátom 31...) És közben hajj de hívők voltunk, szerettük és szolgáltuk az Urat, meg szerettük egymást. Csak éppen annyira elvakította a lelkünket a testi kapcsolat, hogy Akit igyekeztünk az életünk első helyén tisztelni és szeretni, csupán annak a szavára nem figyeltünk.

Majdnem 5 évig voltunk együtt, nem házasodtunk össze, szétmentünk. Közben már többször volt valami rugdosás a lelkemben, hogy ez így nem helyes, házasság előtt tényleg nem kéne, már csak azért sem, hogy ne kelljen össze-vissza izgulnunk. Aztán tényleg az Úr mutatta meg, hogy nem kéne nekünk egy egész életet együtt töltenünk... Nehéz volt feldolgozni azt, hogy mi már valahol házasfélnek tekintettük egymást, és sosem leszünk azok, de kénytelenek voltunk ezt is feldolgozni. Azt mondtam a srácnak, hogyha netán újra összekerülnénk (nem fogunk, ráadásul távkapcsolat volt), akkor is: házasság előtt többet nincs szex. Egyszerűen másra való az az időszak. Tudom, mit beszélek, nagyon megtapasztaltam a bőrömön. Ha nem megyünk bele, még az is lehet, hogy együtt maradtunk volna / talán tisztábban láttuk volna a helyzetünket, és a testi szenvedély nem vitt volna bele minket 5 év elhúzására ahelyett, hogy rövidebb idő alatt rájöjjünk, nem vagyunk egymáshoz valók.

Azt javaslom, hogy gondolkodj el a Biblia, főleg Pál apostol levelei alapján, mit is akarhat az Úr Tőletek. Ha tényleg hívő vagy és az Ő akaratát keresed, ki kell lépned, ha nehéz is, abból, hogy a sajátodat tukmáld Istenre. Ő kiment a nagy hülyeségekből, ha legjobb tudásod és szereteted szerint keresed Őt, de van, hogy megleckéztet, hátha rájössz, miről is beszél... Nem fog semmit megtiltani, hagyja, hogy szabadon azt tegyetek, amit akartok, de akkor annak következményeit viselni kell, és nem szabad Istenre fogni, hogy nem segített...

Ha valóban ismeritek és nagyon szeretitek egymást, azt javaslom, házasodjatok össze. Akkor sem árt előtte pár hónapig felhagyni a szexszel. Ha anélkül parttalanok vagytok, el kellene gondolkodni, nemcsak a test tartott-e össze. Az senkinek sem jó, egy házasságban sem lehet mindig szex (betegség, gyerek, időskor)... Ha pedig nem akartok összeházasodni, hát... Tegyétek, amit tenni kell: álljatok le, és gondolkodjatok el.

Isten áldjon!

Kedves Kérdező!

18 éves vagyok,vallásos családból,katolikus iskolába járok.4 éve van barátom és rendszeresen szeretkezünk a barátommal.ez nem bűn,hisz ha mind2en úgy gondoljuk,hogy ez a szerelem a sírig fog tartani,és majd 1x összeházasodunk,csak még a körülmények nem engedik,akkor nem bűn.Nem én találtam ki,hittanon mondta az Atya.

Am ha annyira vallásos vagy,akkor tudnod kell,h Isten senkinek nem akar rosszat,és Ő mindenütt ott van,szóval mind1 mi teszel,akkor is tud róla.

am való igaz,h egy teszt nem ártana,és mondjuk ha nem lyukadt ki a gumi 0% az esélyed a terhességre.

ne idegeskedj.

szép napot!

Attól félsz, hogy Isten nem látja, a viselkedéseden, hogy félsz?

1. Istennek nem az a célja, hogy rettegj tőle, Ő nem egy bkv ellenőr.

2. Istent nem tudod átverni, Ő pontosan tudja mit érzel és nem abból fogja látni, hogy elmész-e buliba vagy nem. ("Az ember azt nézi ami a szeme előtt van, Isten azt a szívben") Nem tudod kijátszani.

3. Elimádkoztad azt az imát??? Na gondold csak át újra mit is jelent: "szülés nélkül vétkezhessek" Azt kéred Istentől, hogy vétkezhess? Mert Isten kegyelmes, igen de nem kell visszaélni ezzel. És a szülés nem büntetés.