Kell-e itt vitáznia keresztényeknek és ateistáknak?

Szerintem nem.

Beszéljen helyettem ez a példabeszéd:

Róm 14.1

Karoljátok fel a hitben gyengét, anélkül, hogy felfogását elítélnétek.

Róm 14.2

Némelyik azt hiszi, hogy mindenfélét ehet, az aggályos azonban csak zöldségfélével táplálkozik.

Róm 14.3

Aki eszik, ne nézze le azt, aki nem eszik. Aki meg nem eszik, ne ítélje el azt, aki eszik. Hiszen Isten azért a magáénak tekinti.

A másik az, hogy mi hívők nem mondhatjuk azt, hogy szeret minket az Isten. Ezt csak Isten tudja és nem e jobban szeret egy ateistát mint minket?

Az Írás is ezt mondja: "Jákobot szerettem, Ézsaut gyűlöltem".

Mit szóljunk ehhez? Nem igazságtalan az Isten? Szó sincs róla.

Hiszen megmondta Mózesnek: "Azon könyörülök, akin könyörülök, annak irgalmazok, akinek irgalmazok."

Eszerint nem azon fordul a dolog, aki erőlködik vagy törekszik, hanem a könyörülő Istenen.

Tehát Isten személyválogató, mondhatjuk "pofavizitnek" is. Isten az embert a saját képére teremtette. Ezt tudjuk. Tehát mi is apró istenként gondolkodunk. Készítek tegyük fel két asztalt. De az egyik mindig kedvesebb lesz számomra, még akkor is, ha sokszor eldöl.

Istennél is ekképp lehet: "Eszerint nem azon fordul a dolog, aki erőlködik vagy törekszik, hanem a könyörülő Istenen." Tehát egy hitetlen lehet egyik percről a másikra hívő, szükségtelen a hitet most magyaráznunk egy ateistának.

Egyik pillanatról a másikra hívő lehet, ez csak Isten döntése.

Az Írás is ezt mondja a fáraónak: "Azért támasztottalak, hogy megmutassam rajtad hatalmamat, és nevem híre elterjedjen szerte a világon."

Tehát azon könyörül, akin akar, és azt teszi megátalkodottá, akit akar.

"Azt kérdezheted erre: Miért von mégis felelősségre? Hiszen ki állhat ellen akaratának?"

Ember, ki vagy te, hogy vitába szállsz az Istennel? Vajon megkérdi-e az anyag megmunkálóját: Miért csináltál ilyennek?

EZ a LEGFONTOSABB:

Róm 10.20

Izajás meg nyíltan mondja: Aki nem keresett, rám talált, fölismert, aki utánam nem járt.

Róm 15.20

De önérzetbeli dolognak tartottam, hogy ne ott hirdessem az evangéliumot, ahol Krisztus nevét már ismerték, s ne a mások rakta alapra építsek, hanem ahogy írva van:

Róm 15.21

Akiknek nem hirdették, majd meglátják, s megértik majd, akik hírét sem hallották.