Minden pap ilyen tuskó?

Oké, hát megvan a véleményed arról a papról, ez nem kétséges. :)

Akkor válaszolok a kérdésedre: nem, egyáltalán nem tuskó minden pap, sőt, a legtöbb nagyon is normális, jófej, aranyos. Némelyiknek vannak fura heppjei, de hát emberek, mint bárki más. Ha van köztük egy-két tuskó, az is csak ennek tudható be.

Rengeteg papot ismerek (legalább 20-at személy szerint, hírből meg még többet), és kivétel nélkül nagyon jó emberek, ha vannak is hibáik. Kifejezetten tuskó papot nem ismerek, csak olyat, aki néha picit az, de ezerszer több jó van benne, mint rossz. :)

Én is utálom a falum plébánosát, mert egy végtelenül nagyképű, érzéketlen tuskó, velem is sok szemétséget megtett már.

De attól függetlenül, hogy én személy szerint egy papot nem szeretek, attól a többi papot nem tartom tuskónak. Tehát 1 ember bűne miatt nem fogom utálni az összes papot. :)

Az "utolsó kenet", vagy helyesebben "a betegek kenete" nemcsak a halálveszélyben lévők szentsége. Ezért fölvételére már az az időszak is biztosan alkalmas, amikor a hívő élete betegség vagy öregség miatt kezd veszélybe kerülni.

E szentség gyakorta használt nevét, ú. m. „utolsó kenet”, nem szabad úgy értelmeznünk, mintha e szentség vétele után a megkentnek biztosan meg kellene halnia, hiszen e szentség egyik hatása éppen a beteg állapotának javulása. Ez a tévhit sajnos oda vezetett, hogy a betegek kenetét sokan a legutolsó pillanatra halasztják, holott az utolsó kenet névnek elsősorban liturgikus jelentése van, és azt fejezi ki, hogy a többi szentség mind megelőzi. Ezenkívül ez a szentség főleg a haláltusa idejére alapíttatott és ezért az utolsó helyen áll azoknak a szentségeknek a sorában, melyek az ember egyéni tökéletességének elérésére szolgálnak. (A papok szentelése és a házasság szentsége inkább a társadalom javára szolgál.) Ez azonban semmiképpen nem jelenti azt, hogy e szentség vétele a halál beálltát meggyorsítja.

Az a hívő veheti föl, akihez betegség vagy öregség miatt halálveszély közelít. Ugyanaz a hívő többször is fölveheti, ha súlyosabbá válik ugyanaz a betegség, vagy egy másik súlyos betegség éri. E szentség fölvétele előtt a betegnek lehetőleg személyes gyónást kell végeznie.

A betegek kenete nemcsak a halálveszélyben lévők szentsége. Ezért fölvételére már az az időszak is biztosan alkalmas, amikor a hívő élete betegség vagy öregség miatt kezd veszélybe kerülni. Ha egy beteg, aki fölvette a szentséget, visszanyeri egészségét, újra fölveheti a szentséget, ha ismét súlyosan megbetegszik. Ugyanazon betegségben is meg lehet ismételni, ha rosszabbodik az állapot. Ajánlott fölvenni a betegek kenetét komoly sebészi beavatkozás előtt. Ugyanez a helyzet az időseknél, akiknek az állapota egyre törékenyebbé válik. A szent kenet fölvételére alkalmas idő elérkezett, amikor a hívő betegség vagy öregség miatt a halálveszély közelébe kerül. alahányszor egy keresztény ember súlyosan megbetegedik, fölveheti a szent kenetet, illetve megismételheti, ha állapota súlyosbodik.

A betegek kenete felvevôi a Jakab-levél szerint általában betegek, gyengélkedôk. A mai elôírás így fogalmaz: mindazok, akik betegségük vagy öreg koruk miatt gyengélkednek. A gyengélkedés súlyos voltának megítélésénél azonban elég a józan valószínűség. Elmebajban megbetegedetteknek és öregeknek is kiszolgáltatható, és olyanoknak, akik saját lábukon jöttek a templomba. Nem életveszélyes műtét elôtt is feladható, de nem adható fel olyan halálveszedelemben, amelyet nem betegség okoz (kivégzés vagy roham elôtt, bombázáskor stb.). Gyermek is megkaphatja, ha már annyira értelmes, hogy a szentségrôl némi fogalmat tud szerezni. Feladható olyan eszméletlen betegnek, akirôl joggal feltételezhetô, hogy éber állapotban kérte volna a szentséget. Kisdedek és józan eszük használatára el nem jutott felnôttek nem vehetik fel, mert ôk nem vétkezhettek. Természetes, hogy csak megkeresztelteknek szolgáltatható ki.