Szerintetek mitől keresztény valaki?

A vallásszabadság értelmében mindenki olyan vallású, amilyennek vallja magát. Ha tovább megyünk, az adott vallás nyilván támaszt követelményeket, pl. a keresztény egyház azt, hogy a hívője kövesse Jézust és a Biblia szavait.

Viszont, a kereszténység azt tanítja, hogy bocsáss meg az ellenségeidnek, légy velük is kedves és segíts nekik. szerintem ezzel a "ne beszélj velük" dologgal épp az ellenkezőjét cselekszi valaki.

En is ismerek olyan embereket,akik mindenaron "szukitik a kort",tehat azt,hogy ki testver,ki keresztyen,ki valodi hivo,ki jar jo uton.

En inkabb tagitani akarom a kort,mert oriasi butasagnak tartom,amikor valaki meg van gyozodve arrol,hogy csak neki lehet igaza,es csak az o utja jo ut.

Szoval Kedves Kerdezo,kivancsi vagyok,melyik ez a gyulekezet,es ki sugallja ezt a szemleletet,amit emlitettel.Mert ha ez egy tortenelmi egyhaz,es a lelkesz az,aki igy gondolkozik es igy tanitja a gyulitagokat,akkor ott oriasi bajok vannak.

En keresztyen embernek tartom magam,es bevallom,egyszeruen nem szoktam azon problemazni,hogy a masik ember,akivel ugyem van,milyen hitu es mit csinal a szabadidejeben.Probalom elfogadni es segiteni,es szeretettel hozzaallni mindenhez es mindenkihez.

De hogy a kerdesre is valaszoljak: szerintem az keresztyen,aki elfogadja,hogy "ugy szerette ISten a vilagot,hogy az O egyszulott Fiat adta,hogy aki hisz Obenne,el ne vesszen,hanem orok elete legyen."

Ennyi a kriterium,a tobbi csak sallang:)

Szia!

A keresztény ember szó szerint Jézus Krisztus követője, hozzá tartozik. Ahogyan előttem már többen is írták, Jézus Krisztus mindig szeretettel fordult minden emberhez, és fáradozott értük.

Egy keresztény embernek is kötlessége embertársaiért fáradozni, életével és szavaival bizonyságot tenni számukra. Ez a szemlélet amit te írsz, éppen hogy ellentétes ezzel, mert minden kapcsolatot megszakítasz a bűnös emberekkel, akkor hogyan tudsz bizonyság lenni számukra?

Üdv. Péter

keresztény (gör. khrisztianosz, a khrisztosz, 'fölkent' szóból; lat. Christianus):

1. jelző, mely személy, gondolkodás, erkölcs, irodalom, művészet stb. kereszténység iránti elkötelezettségét jelzi.

2. megkeresztelt személy (keresztség), aki Jézus Krisztust valóságos Istennek és valóság embernek vallja, s az Ő Szentírásban megőrzött tanítását követi.

A keresztény név nem az Egyházon belül keletkezett, mert a keresztények egymást testvéreknek, híveknek, választottaknak, szenteknek nevezték (vö. 1Kor 16,15); nem is a zsidóktól származott, akik názáretieknek gúnyolták a keresztényeket (vö. ApCsel 24,5), s nemcsak nem fogadták el Krisztust a Messiásnak, de nevének kiejtését is kerülték.

Krisztus halála után kb. 7 évvel, Antiochiában nevezték először khrisztianoinak a föltámadott Krisztus követőit, így különböztetve meg őket a zsidóktól (ApCsel 11,26; 26,28; 1Pt 4,16). A pogányok latinos szóképzéssel és a Krisztus nevet személynévnek véve (a Caesariani, 'Cézár-pártiak', Pompeiani, 'Pompejus-pártiak' analógiájára) alkották a szót 'Krisztushoz tartozók' jelentéssel, latinos változatban: Christiani. A hívek vállalták és megkedvelték a keresztény elnevezést (1Pt 4,16), bár olykor még jesszéseknek (Jézus Jessze sarja), christi, 'fölkentek',pisciculi, 'halacskák'-nak (hal) is nevezték magukat.

A magyar szót nyelvtani alapon egyesek (Horger, Gombocz) a keresztyén szóalakban tartják helyesnek, a prot. egyházak ma is ezt őrzik. Arra hivatkoznak, hogy a veláris ty hang sohasem lesz palatális t hanggá, s így a keresztény szóalak mesterséges szóalkotás eredménye, továbbá, hogy a keresztyén a régibb alak, Pázmánynál is előfordul, aki azt a Kalauzban „a Krisztus keresztitől” eredezteti, míg akeresztény azon tévedésen alapul, hogy a szó a kereszt szóból ered. Mások viszont (Czuczor, Fogarasi, Pezenhoffer) nyelvtört. érvekkel bizonyítják, hogy bár a szónak akereszt szóból való eredeztetése nyilván téves, mégis a keresztény szóalakzat a helyesebb, mert nem mesterséges szóalkotásnak, hanem természetes szófejlődésnek eredménye, amennyiben a lat. christianus szó szláv közvetítéssel (krstyan, krsztyán) jött nyelvünkbe és ott a mássalhangzó-torlódás kiküszöbölésével (keresztyán), valamint a hangzóilleszkedés törvénye által (keresztyén) érte el mai keresztény alakját.

Más szempontok szerint a kat. keresztények nem tartják zavarónak, sem tudománytalannak, ha a szó a keresztre emlékeztet, hiszen a keresztény embert a Szentírás szavaival úgy is meg lehet határozni, mint aki nap mint nap magára veszi a keresztet, és a kereszthordozó Jézust követi (vö. Mt 16,24; Lk 9,23).