Az Ateisták elkárhoznak?

22:49-nek: nincs rá garancia. Sőt, mivel én véges vagyok, és Isten bármilyen is, végtelen, sosem ismerhetem meg úgy, amint van. Még azt sem ismerjük, ami konkrétan körülvesz, nem tudjuk, mi a szúnyog, mi a víz pontosan, miért van, honnan van, ki vagyok én, milyen is valójában a szomszéd Julcsi néni.......

Ha majd meghaltam és szemtől szembe találkozom Istennel, nem hinném, hogy számonkérne azért, hogy nem olyannak ismertem, mint Aki valójában. Ha meg netán mégis erre tenne kísérletet, jószándékkal megmondom Neki, hogy egész életemben próbáltam megismerni, megengedi-e, hogy megismerjem akkor most rendesen? Remélhetőleg nem küld el a pokolba. :)

Ha meg mondjuk arra gondolsz, hogy én pl. Allahban hittem, de valójában az Isten nem Allah, hanem mittomén, valami sintoista főisten, és ezért jól ledorongol... Akkor is azt mondanám, hogy megpróbáltam megkeresni, és a magam szintjén akadtam el emberi korlátaim miatt (amibe beletartozik földrajzi, kulturális, egyéni meg mindenféle). Ha igazságos, csak nem gyilkolja le ott akkor a halhatatlan lelkem.

Akkor szólhat be Isten (ha van), hogyha valaki egész életében direkt nem akar a kérdésével kicsit sem foglalkozni. Ha saját valós keresésed alapján jóhiszeműen eljutsz pl. az ateizmusra, akkor szerintem kevésbé rúg hátsón, mint ha pl. csak dacból, dühből vagy lustaságból nem foglalkoztál ezzel az egésszel...

Szia!

A Biblia világossá teszi, hogy mindenkinek számot kell adnia arról, hogy hogyan élt. A Szentírás azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy az igaz ember hitből él. A Biblia szerint minden ember bűnös, és mint ilyen alkalmatlan az örök életre. Az Isten Országában csak igaz emberek fognak élni. Azt, hogy Isten kit nyilvánít igaznak embernek nem tiszte eldönteni. A Biblia azonban számos emberi példát bemutat arra nézve, hogy Isten kiket nyilvánított igazaknak, és kiket nem. Aki tehát elolvassa a Szentírást annak világossá válik mit kell ahhoz tennie, hogy Isten örök életet adjon neki.

Üdv. Péter

Én nem kérek az örök életből, ha azt egy kétezer éves könyv alapján lehet elérni :) Pláne egy olyan Istenség által, aki hagyta, hogy az ő nevét közvetítő egyház eléggé durva kegyetlenkedéseket elkövessen, bármiféle közbelépés nélkül...

Jó hely lesz végülis a pokol. Lesz sok ismerős.

nem hinném, hogy bárki örök érvényű pokolra jut...az ateista is hívő egyébként, csak hát nem fogad el semmiféle istent maga és a természet felett. de önmagát elfogadja, önmagát hiszi...viszont azt is megteheti hogy saját létét, saját lényét kiterjeszti a maximumig, tehát Istenné teszi önmagát, és a természet határait is kitolja a korlátlanig(persze ha perspektívát vált)...ekkor pedig szépen áthidalja az istenhívő és ateista közti mély szakadékot...:D

ui.: félreértések elkerülése végett az ember valójában nem pusztul el...pontosabban ami igazából az ember az sérthetetlen és tökéletes...mégpedig olyannyira tökéletes, hogy képes önmagával elhitetni, hogy tökéletlen, és korlátozott...:P

üdv

26/F

LastOne.Left

Igen az ateisták elkárhoznak,mert az életükben úgy döntöttek hogy ők Isten nélkül akarnak élni,nincs szükségük rá.

Furcsán hangozhat de a pokol is Isten szeretetének a mutatója.Tiszteli az embert,és Isteni hatalommal ruházza fel,a választás ,a vagy vagy aut-aut ahogy kirkegaard mondja.

Büntetés járna azért,mert nem hiszek el valamit,amire nincs semmi bizonyíték.Még szép,hogy nem hiszek egy ilyen "igazságos" istenben.

Nekem is van hitem.A halálommal meg fog szűnni a létezésem,minden formában és csak mert nem örülök ennek,nem fogok dajkameséket kitalálni és képzelt lényekhez könyörögni.

"Büntetés járna azért,mert nem hiszek el valamit,amire nincs semmi bizonyíték.Még szép,hogy nem hiszek egy ilyen "igazságos" istenben. 2

Nem jár érte büntetés, csak következménye van. (példa: Ha megcsalod a házastársadat, azért a mai világban nem jár büntetés, de vannak következményei: bűntudat, széthullott házasság stb. Ezek nem büntetések, hanem következmények.)

De mivel Isten csak hit által érhető el, így nem fogsz hozzá eljutni. Ennyi a történet.