Beleszerettem a papomba, mit csináljak?
tartsd magad távol tőle
másrészt nem is biztos h szerelem
lehet h inkább csak tisztelet és csodálat
Felejtsd el. Feleségül venni szinte biztos nem fog. Ahhoz mindent ott kellene hagynia. Legjobb esetben is- ha tényleg viszontszeret- lehetsz a házvezetőnője és élhetsz képmutatásban egész életedben. Ha gyermekeitek lennének azoknak ez hogy jönne le? Elmondhatnád -e valaha ki az apjuk? Szerinted nem tennének fel kérdéseket, főleg kamaszkor táján? Mindezt gondold végig józanul, hagyd abba az álmodozást és keress másik templomot.
A másik, hogy lehet te úgy gondolod hogy neki is tetszel, de ezt be is magyarázhatod. Könnyen lehet, hogy csak szimplán kedves hozzád mint bárki máshoz.
Egyből pálcát törtök a fejem felett?
Egy dologhoz két ember kell..ha nem küldene olyan jeleket,akkor talán nem is szeretek bele,hanem csak 1 barát marad a sok közül
Elsőnek! Meg tudom különböztetni a rajongást és a szerelmet egymástól.
Köszönöm a hozzászólásokat,várom a további válaszokat.
érzel vágyat és ragaszkodást? :)
üdv
26/F
LastOne.Left
tényleg felejtsd el. akkor őt el fogják küldeni onnan.
ha meg tényleg mély a hite és rendes pap akkor nem tudna szerelembe esni sem, mert élete célja az Isten! nem hiába ment papnak, ne térítsd le az életútjáról
19.16
Azt érzem ha nincs velem hiányzik,sokat gondolok rá
Minden alkalmat megragadok hogy vele lehessek
nem akarlak eltántorítani, de ez hétköznapi értelmében vett szerelem. amikor valaki vágyik valamire/valakire, ugye hiányt generál magának, mégpedig abból az okból kifolyólag, mert úgy gondolja a másikkal alkothat egy egészt, úgy hiszi önmaga különálló, nem 1 a másik egyénnel(vagy akármivel). ez a folyamat közben pedig birtokolja a másik félt tudat alatt. a birtoklás pedig nem a feltétel nélküli szeretethez tartozik, hanem pont, hogy a sátáni effekt egyik építőköve, mivel önzésből fakadó, vagyis nem tiszta szerelem. ezt egyáltalán nem bántásból mondom, de ha végiggondolod, akkor rájöhetsz, akár Jézusunk szavából, hogy ekkor alárendeled magad a vágyadnak, ragaszkodásnak, vagyis tulajdonképpen rabságba, függésbe teszed magad...ugye Istennel szabad az ember, Istennel lát az ember, s nem vak, de ha jól veszem ki a szavaidból, te vakon szereted azt az embert, hiszen másra sem tudsz gondolni, csak rá, ez pedig blokkolja a józan gondolkodásodat, és fájó érzést generál a szíveden...azt tanácsolom kérd Istentől, hogy adjon erőt, hogy a kísértés ne lehessen úrrá rajtad, vagyis te legyél képes uralni azt.
Légy te az úr, s ne a vágyaid! :)
üdv és sok sikert
26/F
LastOne.Left
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!