Szerintetek is nagy igazság van benne?

Szerintem gyerekes történtet. Gyermekkoromban nekem is imponált volna, ha akkor hallom. Nem gúnyból mondom. Gyermek és tizenéves fejjel tényleg nagyon imponált volna nekem a gondolat, hogy ilyen kard-ki-kard-idelőőőőőőjeteeeeek (én a hős) stílusban "vállaljam" a hitemet.

De a keresztyénségben a kihívás nem itt van elásva. Sokkal nehezebb mutatvány a hitet a mindennapokban úgy megélni, hogy ne legyen az ember megalkuvó - egyik irányban sem. Nagyon könnyű elcsúszni szentfazék és világi irányba is, ha nem őszinte az ember - magához, a többiekhez, Istenhez. És az őszinteséghez is bátorság kell, legalábbis eleinte.

Ami egyébként nagyon nem tetszik a történetben, az a mások hite feletti pálcatörés. Na és az a gondolat, hogy a nem hívőknek (valamint a keresőknek és a kételkedőknek) ezek szerint nincs keresnivalója a templomban. Biztos vagy benne, hogy ezt Krisztus is így gondolja?

ha a képmutatásra gondolsz,akkor a keresztények nagyrésze képmutató,de nem vádolom őket,mert ez inkább tudatlanságból adódik mintsem szándékosságból.nincsenek egészen tisztában azzal,hogy mi az amit be tudnak tartani,és mi az amit nem,mert mások mondják meg nekik a szabályokat,így nehezen tudják alaposan kiismerni önmagukat,elnyomják a szívükből jövő vágyaikat,amiket pedig nem biztos,hogy alá kellene vetniük mások elképzeléseinek.szerintem éppen ezért nem is praktikus erőltetni a túlbuzgóságot,mert könnyen képmutatás lehet belőle."A lélek kész,de a test erőtlen és gyenge."

Ezt a mártír felfogást,hogy "meghalok Jézusért"pedig nem tartom túl ésszerűnek,félreértelmezett alapjai vannak.