Mit jelent ez a példázat?

Bartimeus!

Figyeld meg,hogyan kezte Jézus a fellépését: térjetek meg mert elközelített a mennyek országa (királysága).

Ebbe hívja az emberiséget,mindenkit hív,decsak kevesen fogadják el a meghívást! Mitcsinál az élesztő a tésztéban?

széplassan átjárja,megkel atészta,kész a sütésre.Hasonló képpenműködik a mennyek országa,széplassan kiteljesedik,vagy jobban mondva beteljesedik.A fokozatosság elve érvényesül.Jézus építi a mennyek országát,minden újjabb megtérővel,közel 2000éve .Az Ő visszajövetele lessz a beteljesülés: a fa megnő,a tészta megkel.

Szia!

A magban levő csíra az Isten által belehelyezett törvényszerűséget követve növekszik. Fejlődése nem emberi képességektől függ. Ez érvényes Krisztus országára is. Ez az ország új teremtés. Fejlődésének elvei ellentétesek az evilági országokat szabályozó elvekkel. A földi hatalmak nyers erőszak útján győznek, és uralmuk fenntartásának eszköze a fegyver. Az új birodalom alapítójáról Jézus Krisztusról azonban azt olvassuk a Bibliában, hogy ő a Béke Fejedelme. A Szentírás Dániel próféciáiban és Jelenések könyvében vadállatok képében mutatja be a földi hatalmakat. Krisztus pedig "Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit". Kormányzati módszerében nincs nyers erőszak, nincs lelkiismereti kényszer. A zsidók azt gondolták, hogy Isten országa úgy jön létre, mint a világ országai. Az igaz életet kívülről ható intézkedésekkel akarták elérni. Módszereket és terveket dolgoztak ki. Krisztus pedig olyan elvet vés az emberi lélekbe - az igazság és igazságosság elvét - amellyel meghiúsítja a tévelygést és a bűnt.

Amikor Jézus ezt a példázatot mondta, közelben és távolban a fű és a gabona közül kiemelkedő mustárfákat lehetett látni. A fekete tokú mustár (Sinopis nigra) 3-4 méterre is megnőhet. Különösen a Genezáret-tó vidékén és a Jordán völgyében terem. El tudjuk képzelni, ahogyan az ágaikat lágyan lengette a szél. Madarak röpködtek ágról ágra, és a lombok között csipogtak, fütyörésztek. A mag, amelyből ezek az óriás növények kifejlődtek, a legkisebb magvak egyike volt. Először zsenge, de erőtől duzzadó hajtást eresztett, majd addig nőtt és fejlődött, mígnem teljes nagyságában pompázott. Krisztus országa is gyengének és jelentéktelennek látszott indulásakor. Földi birodalmakhoz viszonyítva a legkisebbnek tűnt. A világ uralkodói szemében nevetséges volt, hogy Krisztus királynak mondja magát. A követőire bízott nagyszerű igazságok azonban mennyei erővel ruházták fel azt a birodalmat, amelyről prédikáltak. És micsoda rohamosan nőtt, milyen messzire terjedt befolyása! Amikor Krisztus ezt a példázatot elmondta, csak néhány egyszerű galileai képviselte az új birodalmat. Újra, meg újra elhangzott, hogy az emberek ne társuljanak a Jézust követő, egyszerű lelkivilágú halászokhoz, mert szegények, és számuk oly kevés. De a mustármagnak fejlődnie kellett, és ágait az egész világra kiterjesztenie. Amikor a földi birodalmak, amelyeknek dicsősége elkápráztatta az embereket, elpusztulnak, Krisztus országa - a csodálatos, a mindent átfogó hatalom - akkor is megmarad.

A madarak szerintem azok az emberek, akik részesülhetnek a menny áldásaiból.

Üdv. Péter

A mustármag a fekete mustár (Brassica nigra) magja Keleten kertekben vetik, s 3-4 m magasra is megnő, azért az arabok fának mondják. A keleti ember szemében a mustár magja a kicsinek a kifejezésére szolgál. Ebben a példabeszédben azt mondja az Úr, hogy az Egyház kezdete szintén kicsi, de hatalmas intézménnyé növi ki magát.

A mustármagról szóló példabeszédben Jézus Isten országának a kibontakozását szemlélteti ebben a világban. A kezdet jelentéktelennek látszó, az eredmény minden várakozást felülmúló, világot átfogó intézmény. A kovászról szóló ezzel szemben Isten országának a világot szelemében és erkölcseiben átalakító erejét szemlélteti.

Valamennyi kerti növények közt a keleti mustárnövény a legnagyobb. Oly nagyra nő, mint a fa, sok ága van és széles levelei. Valamint a mustármag nagy fává nő, úgy Isten anyaszentegyháza a földön kezdetben kicsiny ugyan, de később kiterjed minden emberre nézve, kik alatta menedéket akarnak keresni. Az Üdvözítő jelképűl nem választja a legnagyobb fát, hanem a legnagyobb, fanemű bokrot, valószinűleg azért, mivel Isten anyaszentegyháza a földön minden fönsége mellett sem lép ki soha az alázatosság állapotából.

A mustármag jelenti az Isten országát, az egyházat, mely parányi magból, a tizenkét apostolból indult ki és az egész világra kiterjedő terebélyesfává lett. Keleten a mustár egész fává nő. Az égi madarak (a lég madarai) jelenthetik az embereket, kik az egyházban élnek.

Szerintem azt hogy a Mennyek országa kicsi és jelentéktelen dologból indul (hit, vallásos élet), és ebből nő ki valamilyen hatalmas csoda.

Nem kell azonnal a földindulást várni ha valami jót teszünk, ez fejlődéses folyamat.

Amikor a fekete mustár vadon nő, Afrikában, Indiában és Európában köves talajon tenyészik, ösvények és folyók mentén. Izraelben a Galileai-tenger partján fekvő zöldes hegyoldalakon is virágzik. Amikor megfelelően termesztik, gyorsan fejlődik, és olyan nagyra is megnőhet, hogy Keleten és néha még Franciaország déli részén is elérheti a gyümölcsfáink magasságát.

Meglepő, hogy maga a fekete „mustármag” roppant apró. Jézus napjaiban ez volt a legkisebb azok közül a magok közül, melyeket általában vetettek Izráelben (Márk 4:31). Átmérője körülbelül 1 milliméter, s ez az oka annak, hogy a Talmudban a legkisebb mértékegységként használják (Berakhot 31a).

Az apró mustármag és a nagy, teljesen kifejlett növény közötti szembeszökő különbség jelentőségteljessé tette Krisztus tanítását a „mennyeknek országa” növekedéséről, és ez a növény menedéket biztosít az ég madarainak (Máté 13:31, 32; Lukács 13:19). Krisztus egy ösztönző példázatot is használt annak kihangsúlyozására, hogy még egy csöppnyi hit is milyen sokat jelent, amikor a következőt mondta: „Bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag . . . semmi sem volna lehetetlen néktek” (Máté 17:20; Lukács 17:6).