Ismerosom eleg furcsan all hozza a Bibliai emberteremtes-elmelethez. Szerintetek?

hello.

a "Ne paráználkodjál!" parancs nem a szexet tiltja, hanem azt, hogy a másikat saját szexuális kielégülésed végett használd ki, akár gondolatban is. A gyermeknemzés az a szexuális ösztön miatt kivitelezhető, de a paráználkodás a szexuális vágy, hiszen akkor nem arra gondolsz, hogy egy új életnek adsz lehetőséget, hanem arra, hogy te kielégülj. És itt van a különbség. Önzés és önzetlenség.

Ádám és Éva valóban testvéreknek minősíthető, de akkor, mivel kevesebb volt az emberszám, ezért vérfertőzésről nem lehetett szó. A vérfertőzés azért van jelen most, hogy visszatartson minket a túlnépesedéstől. Ez egy bekódolt reakció a természet(Isten) részéről belénk, emberekbe, ha már rólunk van szó, de állatoknál is találkozhatunk ilyennel. Az, hogy korábban nem volt jelen tehát a vérfertőzés, az amiatt van, hogy az emberek el tudjanak szaporodni, így lehetőség kapva arra, hogy éljenek és tanuljanak.

Ezek tudatában, ha azért feküdt le a volt barátnőjével, mert maga kielégülését kereste, akkor a paráznaság vétségét követte el, de konkrét vérfertőzésről nem beszélhetünk biológiai megvilágításban, hiszen nem született volna fogyatékkal meg a gyermek, mert nem közvetlen rokonról van szó.

üdv

26/F

LastOne.Left

Evolúció és teremtéshit kapcsoltáról nézd meg:

* [link]

* [link]

Például fel szokták tenni azt a kérdést, hogy ki volt Káin felesége. Erre kétféle választ is adható. Először is a Szentírás nem feltétlenül akar konkrétan Ádámról, mint személyről szólni. Nem Ádám, mint személy történetét akarja elmesélni, hanem Ádám, mint korporatív személyiség, azaz az Ember történetét. Hiszen a héber szövegben az Ádám szó (ha’ adam) mindenhol annyit jelent, hogy „az ember”. Ez világosan kitűnik a Ter 5,2-ből, ahol mind „ádámot” mind „évát” (a férfit és a nőt) „adam”-nak nevezi. Személynévvé csak később vált a különböző fordításokban. Tehát a Teremtés könyvének az első fejezetei az első ember személyében az egész emberi faj történetét mondja el. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt egy első ember (logikailag mindenképpen kellett lennie, de ezt az újabb mitokondriális DNS-kutatások is kezdik alátámasztani: a ma élő emberiség összes tagja egyetlen anyára vezethető vissza), de a Teremtés könyvében nem feltétlenül erről van szó. Így nem kérdés, hogy a történetben honnan szerzett feleséget Káin.

Ha valaki mindenképpen ragaszkodni akar a Biblia szövegéhez, és szószerinti értelmezéséhez, akkor neki is van válasz erre.

Ugyanis a Ter 5,4-ben ez áll: „Azután, hogy Szetet nemzette, Ádám még nyolcszáz esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat.”. Tehát Káin találhatott magának feleséget nőtestvérei közül. (Ekkor a genetikai vérfertőzés még nem állhatott fenn, hiszen Ádám, mint első és tökéletes ember nem adhatott át súlyos mutációkat fiainak és lányainak, amik veszélyeztették volna gyermekeik életét.)

A bibliai teremtéstörténet (Ter 1,1-2.3) a világ keletkezését Isten mindenható szava által hatnapos isteni munka (,,hexaémeron'') alakjában írja le, amely Istennek szombati nyugalmával záródik be. A bibliai teremtéstörténetben foglalt igazságok isteni kinyilatkoztatáson alapulnak... Ennek az isteni oktatásnak valamiféle meghatározott, ősszüleink értelméhez alkalmazott formában kellett történnie. Legalább is valószínű az, hogy [ősszüleink] a velük közölt kinyilatkoztatást nemcsak tartalma [ami magától értődik], hanem alakja szerint is, amelyet maga Isten választott fölvilágosításukra, továbbadták utódaiknak...

A hexaémeron magyarázatának abból az egyházi alaptételből kell kiindulnia, hogy a Szentírás valamelyik hiteles helyének valódi értelme és a természettudomány biztos eredményei között nem lehet ellentét, minthogy Isten szava és Isten műve egymásnak nem mondhatnak ellent. Míg a természettudomány a föld és az égitestek történetét föl nem födözte, semmi kétség sem merült föl, hogy a hatnapos tevékenységet szószerint értsék s a világot Isten hatszor 24 óra alatt keletkezett művének tekintsék. Ez a... fölfogás a természettudományi kutatások eredményeit tekintve, amelyek szerint a kosmos [= világ] kifejlődése hosszabb időközöket kívánt, már nem védelmezhető. Ezért különböző elméleteket állítottak föl, hogy a hexaémeron szószerinti jelentését a tudományos eredményekkel összeegyeztessék. Némelyek... a hat teremtésnap mindegyikét a világfejlődés egy-egy szakaszának befejezéseként tekintették... Mások a héber jôm-ot (nap) a ,,periodus'' (korszak) értelmében fogták föl és a hat napot a világ kifejlődésének hat korszakaként magyarázták. Ezek az elméletek nem szolgálják céljukat, vagyis azt, hogy a Szentírás és a természettudomány ellentmondását kiküszöböljék... Hiábavaló törekvés a világnak a geológusoktól fölállított egymásbafonódó fejlődési szakaszait (fázisait) a hexaémeron hat, illetőleg nyolc művével kronológikus (időrendi) egymásutánjukban összeegyeztetni.

A hexaémeron szószerinti fölfogásának vagy a periodista (korszakokra tagozó) magyarázatnak a természettudomány bebizonyított eredményeivel való ellentétessége fölismertette velünk, hogy Mózes I. könyvének I. fejezete nem a világ keletkezésének természettudományos folyamatát akarja vázolni, hanem a voltaképpeni folyamatot figyelmen kívül hagyja (hiszen a Szentírás nem akar természettudományi oktatást nyújtani) és csak vallási oktatás, valamint a szombat megünneplésére vonatkozó parancs meglapozása végett írja le az isteni teremtőtevékenységet hatnapi munkaként.

Már Szent Ágoston... adott olyan magyarázatot a hexaémeronra, amely e fölfogás előfutárjának nevezhető. Szerinte Isten az elemeket [,,ősanyagokat''] (a bibliai kaoszt) egyetlen teremtői cselekedettel hívta létre s ezekből a beléjük helyezett erőkkel a kosmost lassanként... kifejlesztette; a hat nap szerinte az angyaloknak hat mozzanatra föloldott ismerete a teremtésről. Az idő és az oktatási jelleg tekintetében a magyarázók fölfogása eltér egymástól. Az úgynevezett ,,ideális'' elmélet... a hat napot nem egymást követő hat időszaknak, hanem az isteni teremtői tevékenység hat, logikailag egymástól megkülönböztetendő főmozzanatának, a teremtésben megvalósult hat isteni eszmének tekinti s ezeket csupán az emberek oktatása végett vagy maga Isten vagy a szerző hat napig tartó munkára osztotta be. Ez az elmélet azonban nem magyarázza meg, miért van a dolgok logikai rendje a keletkezés időrendi keretébe szorítva, hiszen ez a keret szükségképpen azt a hitet kelti, hogy, a dolgok a valóságban is ilyen időrendi egymásutánban létesültek. Az úgynevezett ,,természetes'' magyarázat... a hexaémeronban nem lát mást, mint a teremtés igazságainak csak magától a szerzőtől a korabeli természettudományos álláspont alapján kiválasztott ruházatát, amely Mózestől vagy későbbi szerzőtől származik. A napok az ő számára természetes napok, s ezekre ő maga osztja szét az isteni teremtői tevékenységet. Ez az elmélet nem magyarázza meg, miként lehet megalapozni a szombat parancsát Isten hatnapos munkahetével és szombati pihenésével, ha e megalapozás egyáltalán semmiféle tényre, semmiféle történeti igazságra sem támaszkodik... E két elmélet nehézségeit igyekszik a ,,látomáselmélet''... megoldani. Szerinte a teremtéstörténet az Ádámnak adott őskinyilatkoztatás hű bizonyítéka, amely még mindig magán hordja régi korának nyomait. A teremtésről szóló kinyilatkoztatást Isten látomásban [,,visio''] adta és az igazságokat hat képben vagy teremtésjelenetben szemléltette. A hat nap nem hat teremtésnap, hanem csak a látomásban átélt hat nap, amelynek reggele és estéje a jelenet keletkezését és eltűnését jelenti. A munkanapok időrendi egymásutánja csak az egymás között logikailag elrendezett műveknek egymásrakövetkezése. [A logikai sorrend olyan, hogy a megelőző mű mindig előföltétel a következő számára, amennyiben a következőben alkotottaknak vázolt művek létezése vagy megértése számára megteremti az előföltételeket; így pl. a növényvilág az állatok, a növény- és állatvilág pedig az emberek létezésének föltétele.] Mivel Ádám Éva megteremtését látomásszerű álomban (tardęma) nézte, nem megokolatlan az a föltevés, hogy Isten az egész látható világ teremtését is látomás alakjában mutatta meg neki, annál is inkább, mivel Isten később is rendszerint látomásokban és álmokban szokta közölni kinyilatkoztatásait...

... [Éva] teremtése előtt Isten megismertette Ádámmal, hogy a paradicsom állatvilága egyrészt tőle lényegesen különböző, másrészt pedig nemileg szétkülönült, s ezzel az elhagyottság érzését és a vele azonoslényegű kiegészülés vágyát ébresztette föl benne. Továbbá kinyilvánította neki azt az isteni elhatározását, hogy hozzá illő segítőt teremt számára. A nő megteremtése még a hatodik teremtésnapba tartozik, de csak Ádám megteremtése után következett be. Ádám Istentől rábocsátott látomásban látta Éva teremtését. Erre mutat a héber kifejezés tardęma, ,,mély-álom''... A bibliai elbeszélés sugalmazott szerzője nemcsak a látomást, hanem azt is, amit Ádám a látomásban látott, történeti folyamatnak, nem csupán jelképnek tekintette. Az 'ischscha (,,némber, nőember'') nevet úgy magyarázza, hogy ,,a férfiúból véteték.'' Szent Pál a nőnek a férfi alá rendelését Istentől akartnak tekinti s ezt a nőnek a férfiból való teremtésével okolja meg (1Kor 11,7). Éva ,,építése'' Ádám bordájából vagy oldalából (a héber ,,sel'a'' mindkettőt jelentheti) titokzatos teremtői cselekedetnek antropomorfisztikus [emberi módra elképzelt] leírása, amely a magnak növénnyé ,,építésé''-ben bizonyos párhuzamot talál. A látomásban látottakból megismerte Ádám, hogy a nő vele azonoslényegű teremtménye Istennek: ,,Ez most csont az én csontomból s hús az én húsomból''.

A római Szentírás Bizottság 1909. június 30-án kelt döntése szerint a Szentírás három első fejezetében legalább is a következőket kell történeti eseményeknek tekintenünk:

* Az összes dolgok isteni teremtése az idők kezdetén

* Az ember külön teremtése: Legalább is a halhatatlan lélek külön teremtését el kell fogadni. Az a föltevés, hogy az emberi test állati testből ,,fejlődött'' ki, bár nem ellenkezik közvetlenül valamely dogmával, mégis kevésbé jól egyeztethető össze a Szentírás szövegének szószerinti értelmével. (Ter 2,7: ,,Megalkotta tehát az Úr Isten az embert a föld anyagából, arcára lehelte az élet leheletét és élőlénnyé lett az ember''.) Ezenkívül bölcseleti tekintetben érthetetlen az emberi léleknek beleöntése valamely állati testbe; ugyanabban a pillanatban az állati testet is át kellene alakítani emberi testté. Az állatnak ilyetén átalakítását emberré sem tagadni, sem állítani nem lehet.

* Az első nő alkotása az első férfiből

* Az emberi nem egysége

* Ősszüleink eredeti boldogsága a megigazultságnak, épségnek és halhatatlanságnak állapotában

* Az embernek engedelmessége kipróbálása végett adott isteni parancs

* Az isteni parancs áthágása a kígyó képében csábító ördög ösztönzésére

* Ősszüleink kiűzetése az ártatlanság eredeti állapotából

* A jövendő Megváltó megígérése.