Én vagyok túl szigorú?

Bízd rá az Úrra az ítéletet.

Ő meg tud változtatni Mindenkit.

Szeress, próbáld megérteni az embereket....nézd Őket Jézus szívén keresztül.

Áldjon az Úr Jézus Krisztus.

Inkább úgy mondanám, az igényeidet nem ez az általános közeg képes kielégíteni. Ma a silányság, az érdekérvényesítés és a gyűlölet a fő hívószavak, és e tekintetben érdektelen, hogy valaki vallásos vagy sem. Sőt, ma a vallás nevében követnek el emberiség elleni bűntetteket, ami (vallástól függetlenül megbocsáthatatlan), gyerekek ellen. És itt még csak nem is kizárólag a pedofíliára gondolok.

Például, ami keveset magadról írtál, abból úgy tűnik, józan nézeteidet a környezeted nem osztja, akár vallásos akár nem.

Szerintem nem vagy túl szigorú. Nagyon helyes, hogy nem tolerálod a bűnt.

Isten nem a bűnös embert gyűlöli, hanem a bűnt, tehát nekünk is nem a bűnösöket kell gyűlölnünk, hanem a bűnt.

Fontos, hogy szelíden és szeretettel figyelmeztesd a keresztény társaidat arra, ha valami helytelent csinálnak. Ha vadul figyelmezteted őket, akkor nem biztos, hogy hallgatni fognak rád.

Szia

Kedves Kérdező. Az, hogy megcsalod vagy sem a férjed/feleséged, az 100%-ban tényleg rajtad múlik. És az is igaz, ha ezt megteszi az ember, majd felismeri mekkorát vétett a Teremtője és a családja ellen, és őszintén bűnbánatot érez, amit Isten felismer az ember szívében, akkor megbocsássa ezt a bűnt. Erre számos példa van a Bibliában leírva. Pl. a tékozló fiú nem szándékosan hagyta el az apja házát? Vajon miért mondta el ezt a szemléltest Krisztus? Azért, hogy tanuljunk Isten megbocsátásáról, és mi is tegyünk így.

Ha túlzottan szigorú vagy magadhoz, akkor saját magadnak sem tudod elnézni a vétkeidet(hibáidat), pedig ma nincsen bűntelen ember a földön. Isten ennek tudatában adta a Fiát érted és értem, mindig is tudta, a megbocsátás az Ő esetében egyirányú. Mert midig CSAK neki kell megbocsátania a bűneinket, de nekünk Isten felé nem kell megbocsátani semmit. Viszont mi, állandóan vétkező, csetlő, botló emberek szüntelenül arra szorulunk, hogy EGYMÁSNAK bocsássunk meg. Ha erre képtelenek vagyunk, akkor hogyan várhatjuk el Istentől a bűnbocsánatot?

Emlékezz kérlek, mit mondott Krisztus a miatyánkban:"...bocsásd meg a bűneinket, miként mi is megbocsátotoTTUNK az ellenünk vétkezőknek..." Máté 6:13 Tehát először nekünk kell megbocsátani az ellenünk vétkezőnek.

Lehet most arra gondolsz, te szándékos bűnökről kérdeztél, Az igaz, de a megbocsátás alapja ugyan az: megbánta az ember az elkövetett vétket vagy sem. néhány tanács a bűnnel kapcsolatosan:

Márk 11:25

"És amikor megálltok imádkozni, bocsássatok meg annak, aki ellen valami panaszotok van, hogy égi Atyátok is megbocsássa nektek vétkeiteket.”

Lukács 17:3, 4

"Ügyeljetek magatokra! Ha a testvéred bűnt követ el, figyelmeztesd, és ha megbánja a bűnét, bocsáss meg neki. Még ha egy nap hétszer vétkezik is ellened, és hétszer jön is vissza hozzád, ezt mondva: »Bánom«, bocsáss meg neki.”

Az ember gyarló.

Aki vét, azt fedd meg. A tettet ítéld el, ne az illetőt.

Magaddal lehetsz szigorú.

A megbocsátás mindig ott áll, az őszinte megbánásra.

Oszt meg bizalmasoddal vétkeid,az már a félút megbánás felé.

Ha bűnt követtél, fogadd el a kétszeri visszatérítést a sorstól.

Ja, Isten már megbocsátott minden vétket, amit valaha emberek elkövettek és el fognak követni a történelem során, ez világosan benne van a Bibliában az 1Jn 2:2-ben "mert ő [Jézus] engesztelő áldozat a mi bűneinkért, de nemcsak a miénkért, hanem az egész világ bűnéért is."

Viszont jól kell érteni, hogy ez mit jelent, és mit nem, mert ez egy lehetőséget jelent, nem egy végső döntést. Mivel Isten minden bűnt megbocsátott, ezért MINDENKINEK megvan a lehetősége az üdvözülésre, mert Isten elrendelte, hogy BÁRKI üdvözülhet, az elkövetett bűneinek a súlyosságától vagy mennyiségétől függetlenül, aki ebben az életben teljesíteni tudja a feltételeket, amiket Isten szabott arra, hogy valakit elfogadjon. Viszont az elfogadás vagy más szóval békekötés feltételeit mindig az erősebb diktálja, jelen esetben Isten. Neki egyik legfőbb feltétele a kibékülésre az, hogy az illető hagyjon fel a lázadással Isten ellen. Ez a megtérés, és a megtérés látható következménye, hogy Isten lesz az első valaki életében a korábbi bálványa helyett (bárki vagy bármi is volt az a bálvány), és emiatt fel kell hagyni az olyan cselekedetekkel, amiket Isten gyűlöl (aka bűnök), és el kell kezdeni olyanokat tenni, amiket Isten kedvel. Ha valaki nem tér meg, annak semmit sem használ Isten univerzális bűnbocsánata, mert egy olyan nőtlen férfihoz hasonló, aki találkozik a világ legszebb és legokosabb nőjével, aki kezdeményez is felé, felajánlja neki, hogy meg akar ismerkedni vele, de az a férfi bármi okból elutasítja a nő közeledését.

És az univerzális bűnbocsánat azt sem jelenti, hogy aki az igazság megismerése után vétkezik, azon személy bűneinek a következményeit is eltörli Isten. Magyarán nem lehet Istent hülyére venni. Számtalan helyen írja a Biblia, hogy nagyon súlyos következményei lesznek előbb-utóbb annak, ha egy keresztény elkezd újra vétkezni, beleértve azt is, hogy örökre elveszítheti az üdvösségét.

Tehát nem utálni vagy haragudni kell az ilyen szerencsétlen flótásokra, hanem sajnálni őket az előbb-utóbb bekövetkező nyomorúságaik miatt.

Az univerzális bűnbocsánat azt jelenti, hogy az üdvözülés szempontjából sosem Isten a szűk keresztmetszet, hanem mindig az ember hite. Mert Isten mindig mindent megtesz, és minden kaput nyitvahagy, de az embernek is van része a saját üdvözülésében, és vannak, akiknek nem lesz elég hitük vagy erejük bemenni a kapukon, mert elpazarolták/elfecsérelték az Istentől kapott ajándékaikat. Csak egy pár idézetet hadd írjak, és lehet, hogy meglepődsz, de ezek az idézetek nem állnak ellentétben az univerzális bűnbocsánattal:

"Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a maga testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet." (Gal 6:7-8)

Megjegyzés, Pál a "test" szó alatt nem a fizikai testet, hanem az ember bűnre hajló természetét érti, amit tudatosan meg kell tagadni Krisztusért.

"Lehetetlen ugyanis, hogy akik egyszer megvilágosíttattak, megízlelték a mennyei ajándékot, és a Szentlélek részeseivé lettek, akik megízlelték Isten jó igéjét és a jövendő világ erőit, de elbuktak; lehetetlen, hogy azok ismét megújuljanak és megtérjenek, mert önkezükkel feszítik keresztre és gyalázzák meg Isten Fiát. A föld ugyanis, amely beissza a gyakran ráhulló esőt, és hasznos növényt terem azoknak, akik megművelik, áldást kap Istentől; de amelyik tövist és bogáncsot terem, értéktelen, és átok vár rá, majd végül fölégetik." (Zsid 6:4-8)

"Mert ha szándékosan vétkezünk, miután megismertük az igazságot, akkor nincs többé bűneinkért való áldozat, hanem az ítéletnek valami félelmes várása, amikor tűz lángja fogja megemészteni az ellenszegülőket. Ha valaki elveti Mózes törvényét, az két vagy három tanú vallomása alapján irgalom nélkül meghal. Mit gondoltok: mennyivel súlyosabb büntetésre lesz méltó az, aki Isten Fiát lábbal tiporja, a szövetség vérét, amellyel megszenteltetett, közönségesnek tartja, és a kegyelem Lelkét megcsúfolja?" (Zsid 10:26-29)

Megjegyzés: Az eredeti ógörög szövegében a "vétkezünk" szó folyamatos igeidőben van, vagyis szokásszerű, életvitelszerű magatartásról, "bukásról", nem pedig ritkán előforduló esetről, "megbotlásról" van szó.

"Aki őbenne marad, az nem vétkezik: aki vétkezik, az nem látja és nem ismeri őt. Gyermekeim, senki meg ne tévesszen titeket: aki az igazságot cselekszi, az igaz, mint ahogyan ő is igaz. Aki a bűnt cselekszi, az az ördögtől van, mert az ördög cselekszi a bűnt kezdettől fogva. Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerombolja. Aki az Istentől született, az nem cselekszik bűnt, mert az ő magja van benne, és nem vétkezhet, mert az Istentől született." (1Jn 3:6-9)

Megjegyzés: A János 1. levelének eredeti ógörög szövegében a "vétkezik" szó folyamatos igeidőben van, vagyis szokásszerű, életvitelszerű magatartásról, "bukásról", nem pedig ritkán előforduló esetről, "megbotlásról" van szó.

"Mert ha valaki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzedék előtt, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal." (Mk 8:38)

Megjegyzés: Elképzelheted, hogy mennyire tudja valaki vállalni Jézus beszédeit "e parázna és bűnös nemzedék előtt", ha maga is parázna és bűnös! Legfeljebb úgy, hogy a bűneit még a képmutatással is tetőzi, és még kilátástalanabb helyzetbe kerül, ha Jézus megjelenik!

De kedves kérdező! Ha úgy találod, hogy abban a gyülekezetben vagy egyházban, amiben vagy a nagy többség bűnösen él, akkor mit keresel ott? Hallgatják és olvassák a Bibliát, és továbbra is vétkeznek? Mert Jézus Lelke szól a Biblia által, tehát akkor Jézust sem tartják méltónak arra, hogy hallgassanka rá Te pedig talán erősebb vagy meggyőzőbb vagy Jézusnál? Rád sem fognak hallgatni. 2Kor 6:17-18 "Ezért tehát menjetek ki közülük, és váljatok külön tőlük, így szól az Úr, tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeket, Atyátokká leszek, ti pedig fiaimmá és leányaimmá lesztek, így szól a mindenható Úr."

Vagyis, kedves kérdező, nem kell attól tartanod, hogy valakinek sikerül kijátszania Isten kegyelmét, ha ez volt a problémád. Isten a megfelelő időben ítélni fog, úgyhogy megspórolhatod magadnak az energiát, hogy te próbálj ítélkezni. Elég ha te magad valahagy megúszod majd az ítéletet, mert "ha az igaz is alig menekül meg, akkor hova lesz az istentelen és a bűnös?" (1Pét 4:18)

üdv, a javuló Stefán